Az Európai Bizottság januárban napirendre tűzi a jogállamiság lengyelországi helyzetének kérdését, miután a varsói parlament néhány nappal ezelőtt megszavazta a közmédia átalakításáról szóló törvénymódosítást, ami heves tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.

A Bizottság vasárnap közölte, hogy a vitát január 13-án, a biztosok következő tanácskozásán rendezik meg. A kérdés Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kezdeményezésére került fel az ülés napirendjére. Ez lehet az első lépése annak az eljárásnak, amely akár büntetőintézkedésekhez is vezethet Lengyelország ellen.

Günther Oettinger digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában korábban arról beszélt, hogy a bizottságnak számos oka lehet a jogállamisági mechanizmus beélesítésére Varsóval szemben.

Az uniós jog őrzőjének is tekintett Európai Bizottság tavaly márciusban kezdeményezte az úgynevezett jogállamisági mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése. Az első fázisban a szervezet információt gyűjt és felméri, lát-e a jogállamiságot veszélyeztető, rendszerszintű veszélyt egy adott tagországban, és ha igen, akkor párbeszédet kezdeményez a tagállami kormánnyal.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerdán levélben fordult a lengyel kormányhoz a közmédia átalakítása miatt, amiben részletes tájékoztatást kért a törvényről és arról, hogy mennyiben vették figyelembe annak előkészítésekor a hatályos közösségi szabályozást és a média sokszínűségének követelményét.

A lengyel parlament alsóházában szerdán, a felsőházban pedig másnap megszavazott jogszabály azonnali hatállyal megszüntetné a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát. Az eddig több részvénytársaság keretében működő média - a rádió és a tévé - vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki.
Az októberi választások után kormányra került jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) a közmédia szerepének megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolja a reformot. A módosítás ellenzői szerint azonban a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése. (MTI)