Nem, nem béremelésért tüntetnek a tanárok, de az sem lenne meglepő

Az internetadós tüntetések óta nem volt ennyira szétesve a kormánykommunikáció, mint most a tanártüntetések idején. Egymást érik a bénábbnál bénább beszólások, verbális keménykedések, amik másra nem nagyon jók, mint hogy hergeljék az eléggé elkeseredettnek tűnő tanárokat: Lázár János balhézó tanárokról szóló nyilatkozata provokálta ki a közelmúlt egyik legerősebb jelenetét, az öt percen át néma csöndbe boruló Kossuth teret, Klinghammer István kockásinges megjegyzéséből pedig mára országos akciósorozat nőtt ki

Közben a Fidesz politikusai azzal az üzenettel próbálják csillapítani a tüntetések élét, hogy a tanárok valójában csak újabb béremelésért küzdenek, ezt megadni a közelmúlt pedagógus-béremelései miatt viszont méltatlan lenne más szakmák képviselőivel szemben. Lázár János és több fideszes politikus után erre a témára futtatta ki a kérdést a parlamentben Orbán Viktor is. 

Ezzel csupán annyi a gond, hogy egyszerűen nem igaz, és egyes kormánytagok nyilatkozataiból kiderül, hogy ezzel ők is tisztában vannak. Ez például kiderült abból a kiszivárgott levélből is, amit Balog Zoltán miniszter küldött szét az iskolaigazgatóknak, összegezve benne a Klik által szervezett fórumokon elhangzott véleményeket és kritikákat. E szerint a tantestületek által leggyakrabban kifogásolt problémák között egyáltalán nem szerepelt a bérkérdés, sokkal inkább a Klik révén beállt működésképtelenség zavarta őket.

Pontosan tudják, hogy nem mondanak igazat

A kormány taktikája annyiban persze bevált, hogy a tanári bérek kérdése bekerült a közbeszédbe, annak ellenére is, hogy a 25 követeléssel előálló tiltakozó tanárok maguk közvetlenül nem is említették a béremelést, egyedül a technikai munkatársak számára kértek fizetésemelést. 

Erre a kormánystratégiára reagált csütörtökön nyílt levélben Nahalka István oktatáskutató. Azt írta, hogy 

„feltételezem, hogy saját maguk, vagy inkább kommunikációs szakembereik, tanácsadóik alaposan átgondolták, hogyan is van ez a fizetésemelés ügy, és valójában Önök is pontosan tudják, hogy nem mondanak igazat.”

Nahalka szerint a kormány célja az volt, hogy egyetlen valótlanságot kiemelve hassanak a közvéleményre. Sikerrel is jártak, sokan ócsárolják már a pedagógusokat, mert azt gondolják, bérköveteléseikkel gazdasági katasztrófába sodornák az országot. 

Az oktatáskutató szerint a Fidesz arra építi fel kommunikációs stratégiáját, hogy a 25 követelés között vannak olyan pontok, melyek ha teljesülnének, 18 százalékos béremelést vonnának maguk után. 

Mert a követelések alapján a tanárok visszaállítanák 22 órás heti kötelező óraszámot, amit ezen felül kéne teljesíteniük, azért túlóradíjat számolnának fel. Szintén szerepel a követelések között a pótlékok visszaállítása, mind egyes plusz feladatokért, mind a minőségi teljesítményért. 

Nahalka számításai szerint viszont mindebből sehogy se jön a 18 százalékos béremelés: a tanárok heti kötelező óráinak a száma 22 és 26 között mozog, de arról nincsenek elérhető adatok, hogy mekkora pontosan az országos átlag. Az azonban biztosan kijelenthető szerinte, hogy nem minden tanár tanít heti 26 órát, ezért a 22 órás limit meghúzása csak kisebb mértékű túlóradíjat jelentene. 

Ráadásul a tanárok követelései között kiemelt helyen szerepel, hogy a túlterhelt diákok tanóráinak a számát is csökkenteni kell: tehát eleve kevesebb órát tanítanának. (Így nyilván még kevesebb túlórára lenne szükség.) 

Nahalka szerint a kormány állítása, hogy a rendszerváltás óta nem kaptak ekkora béremelést a tanárok, szintén nem igaz. Egyrészt, mert a béremeléssel párhuzamosan számos pótlékot megszüntetettek, mellette megnövelték a heti óraszámot, miközben csökken a pedagóguslétszám, azaz jelentősen nőttek a tanárok terhei.

„Márpedig, ha valaki több munkát végez, mint korábban, és ezért nő a bére, azt nem kellene valami óriási kegynek, nagy vívmánynak tekinteni.”

Az alsós tanárok járhattak jól

„Valóban történt béremelés 2013 óta, de ez közel sem jelentett mindenkinek keresetnövekedést”

– mondta erről nekünk Galló Istvánné, a tüntetéseket támogató Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Ha valaki csak a garantált illetményeket tartalmazó táblázatokat nézi, akkor tényleg látszik az emelkedés, de Gallóné szerint a helyzet ennél árnyaltabb. 

A bérrendszer átalakítása előtt a tanári keresetek két tényezőből álltak össze: a garantált illetményekből és a pótlékokból. Az új rendszerben viszont csak nyolcféle pótlékot hagytak meg, a többit eltörölték.

A másik fontos változás, amit már Nahalka István is említett a levelében: a korábbi bérrendszerben a heti 22 óra feletti plusz órákat kifizették a tanároknak. 

Az OECD legutóbb megjelent statisztikája a tanári fizetések alakulásáról.

Akár arról volt szó, hogy az órarendjét eleve csak úgy sikerült összeállítani, hogy heti 22 óránál többet kellett tanítania, akár úgy, hogy alkalmi helyettesítést vállalt egy kollégája helyett, ha túllépte a heti 22 tanórát, járt a legkevesebb háromezer forintos túlóradíj. 

Az új bérrendszer viszont ezeket nem ismeri el: mindenkinek jár a garantált bér, függetlenül attól, hogy többet vagy kevesebbet dolgozik. Sőt, Gallóné szerint a béremelés egyik forrása éppen ezekből az elvonásokból jött létre.  A szakszervezet éppen ezért kritizálta az új bérstruktúrát már a bevezetése előtt is.

A pótlékok megszüntetésével a korábban díjazott pluszfeladatok persze nem tűntek el: minden iskolában ugyanúgy van tanár, aki segíti a diákönkormányzat munkáját, aki többszakos tanárként dolgozik vagy aki a számítástechnikai eszközöket is kezeli, csak ezekért a pluszfeladatokért, terhekért már nem jár pénz. És ezért nem tartanak már sok helyen szakköröket, foglalkozásokat a tanárok a kötelező óraszámon felül. 

Tehát a béremelés nem jelentett mindenkinek jövedelemnövekedést. Inkább a legkevésbé képzett, pályakezdő, illetve óvodákban, általános iskolai alsótagozatokban dolgozó poedagógusok jövedelme tudott nőni, sokszor le is hagyta a régebb óta tanító illetve képzettebb kollégáik bérét, mivel ők korábban nem tudtak annyi pótlékot igénybe venni. 

Nahalka erről is írt levelében: 

„A béremelés különbözőképpen érintette a pedagógusokat. Nyilvánvaló az alkalmazott szabályok alapján, hogy azok a pedagógusok jártak rosszabbul, akik korábban külön feladatokat vállaltak, több diplomával rendelkeztek, és a tanítási feladatokból (több tanóra megtartásával) többet vállaltak. Önök a béremeléssel a minőségi pedagógiai munkát büntették."

A kormány úgy hajtott végre béremelést a közoktatásban, hogy közben befagyasztották a felsőoktatásban dolgozók, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak bérét a 2010-es szinten. 

„Azt a pénzt, amit a teljes oktatási ágazat megfelelő béremelésére kellett volna fordítani, csak a közoktatásban dolgozóknak adták oda, hogy propaganda kampányaikban felnagyítva ezt a tényt igen nagynak tudják feltüntetni az emelés mértékét.”

Pedig az oktatáskutató szerint a pedagógusbérek átlaga éppen csak meghaladja az összes bérek átlagát, miközben továbbra is messze van a diplomások bérátlagától.

„Ez jelenti az Önök számára azt, hogy megváltoztatták a pedagógusok életkörülményeit? Nem szabadna csodálkozniuk, hogy a másik oldalon ezt nem így látják. Ehhez képest én egy hallatlanul nagy önmérsékletnek tudom be, hogy a pedagógusok nem kérnek béremelést. Még egyszer: NEM KÉRNEK BÉREMELÉST” - zárja levelét az oktatáskutató.