Úgy kezdődött, hogy a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. megbízást kapott az agrárminisztérium háttérintézményeitől különböző tanulmányok írására a kazah mezőgazdaságról. Talán nem érdektelen, hogy a zrt-t az a Horváth László vezeti, aki 22 éve jó barátja a Bors szerint Fazekas miniszternek.

Horváthék összesen negyvenmillióért írtak tanulmányokat, az alábbi témákban:

• Az agrárlo­gisztika fejlesztési lehetőségei Kazahsztánban - 7,9 millióért,
• A kazah juhtenyésztésről - 8 millióért, 
• A kazah talajművelésről - 8 millióért,
• Hogyan kell kazah olajtartalmú növényeket termelni - 8 millióért, 
• A Húsmarha Kazahsztánban című dolgozat - 8 millióért, 
• A mezőgazdasági gépgyártás kazah vonatkozásairól - 300 ezer forint (ez beugratós, mert ezt nem a TM Zrt. készítette.)

Aztán kiderült, hogy ezek a tanulmányok egyrészt felbecsülhetetlen értékekkel gyarapították az összmagyar kultúrát, például ezért:

De az is, hogy a tanulmányok jó részét egyszerűen kimásolták más tanulmányokból. A Népszabadság szedte össze a plagizálást, többek között Mucsi Imre Juhtenyésztési alapismeretek című könyve III., Juhbetegségek című kötetéből loptak ki egyszerűen húsz oldalt.

A minisztérium egy közleménnyel mentegette magát, amit dr. Csízi István, DE ATK Karcagi Kutatóintézet tudományos munkatársa írta alá.

Az elkészült tanulmányt részünkről az első perctől nem szándékoztunk se tudományos, se körülményes stilisztikájú oktatási műnek elkészíteni. Ha annak készült volna, akkor a többnyire félnomád viszonyok között gazdálkodó kazah juhtenyésztők semmi hasznát nem vehetnék. Ennek a ”hibánknak” tudható be, hogy az ismeretanyag logikai követhetőségét és a Kazahsztánban történő reprodukálhatóságát tartottuk szem előtt.

– írja. A tanulmányok célja ugyanis, mint kiderült, az, hogy a kazah tenyésztők gyakorlati ismeretanyaghoz jussanak.

Ezzel együtt Csízi bocsánatot kért Mucsitól:

Megkövetem, hogy nem a tudományos cikkekhez hasonló módon idéztük, mint azt már számtalan esetben megtettük és tenni fogjuk. Ezt mint a tanulmány „szerkesztője” magamra vállalom és a legrövidebb időn belül pótoljuk.

Mindez persze nem akadályozta meg őt abban, hogy a juhtenyésztős tanulmányt azért felsorolta tudományos munkássága részeként a Magyar Tudományos Művek Tárában.

Ha már így alakul, elkértük a Földművelésügyi Minisztériumtól a tanulmány kazah fordítását, aminek "a többnyire félnomád viszonyok között gazdálkodó kazah juhtenyésztők" hasznát vehetik. 

De valamit félreérthettünk. Másfél hét után ugyanis ezt a választ kaptuk a minisztériumtól:

"Nem készült kazah fordítás, hiszen a Földművelésügyi Minisztérium szándéka szerint a kazah mezőgazdasági kapcsolatok fejlesztése, megalapozása érdekében kérte fel háttérintézményeit az ehhez szükséges megalapozó lehetőségek bemutatására."

A kör bezárult, de szerencsére a tanulmányok illusztrációi örökké velünk maradnak.