26 ország és az EU összes jogászával szemben érvel Trócsányi

2016 február 25., csütörtök 9:00
166

Trócsányi László igazságügyi miniszter csütörtök reggel az M1-en azt mondta, hogy „nincs olyan nemzetközi szerződés, amellyel ütközne” a kormány népszavazási kérdése.

Szerdán jelentette be Orbán Viktor, hogy az alábbi kérdést akarja népszavazáson feltenni kormány:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Korábban a Jobbik is akart ebben a témában népszavazást tartani, de akkor még a Fidesz lesöpörte az ötletet azzal, hogy alkotmányellenes volna. Nemzetközi szerződésekben rögzített ügyekről ugyanis a magyar alkotmány szerint nem lehet népszavazást tartani. Kósa Lajos, a Fidesz azóta frakcióvezetővé választott politikusa tavaly októberben beszélt erről az atv akkori tudósítása szerint: "Kósa a kvótarendszerről való népszavazás lehetőségét elvetette, mivel az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni."

Mostanra ez a jogértelmezés elmúlt a Fideszben és a kormányban.

Ketten mindenki ellen

Kötelező kvótáról eddig egy határozat született az EU-ban, ez 1294 fő befogadására kötelezi Magyarországot, és a bizottság előterjesztésével a belügyminiszterek tanácsa fogadta el tavaly szeptemberben. Az EU-s intézmények döntései alapján előírt kötelezettségek nemzetközi szerződésen (az EU alapszerződésén) alapulnak, vagyis ellenük nem lehet népszavazással fellépni.

Az Európai Bizottság a tavaly szeptemberi kvótadöntést a szerződés 78. cikkelyének 3. bekezdéséből vezette le, amely így hangzik:

„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.”

Hogy a kvótarendszer levezethető e cikkelyből, azt elfogadta 26 európai ország kormánya, továbbá az összes EU-s intézmény is.

Két ország nem fogadta el, Magyarország és Szlovákia, amelyek az EU bíróságán megtámadták a szeptemberi kvótadöntést. Azt azonban nem lehet tudni, hogy keresetükben mit kifogásoltak, csak azt, hogy panaszaik legalább részben formai jellegűek. Vagyis a kvótahatározatról szóló szavazás módját is kifogásolják. Hogy a két kormány keresetében mennyire erős az a rész, hogy a bizottság által hivatkozott cikkelyből a kötelező kvóta elrendelése nem következhet, az nem világos.

Fura érvek

Nehezen érthető, hogy miért gondolja azt Trócsányi, hogy az EU-s szerződésből levezetett EU-s határozat végrehajtása miért nem érint nemzetközi szerződést. Két érvet mondott a tévében:

  • A demokráciához tartozik a nép meghallgatása, és a migrációs kérdéskör annyira jelentős, hogy meg kell kérdezni az ország lakosságát róla.
  • Az alaptörvény értelmében Magyarország nem adta át az Európai Uniónak azt a hatáskört, hogy kötelezően lehessen betelepíteni embereket az országba.

Önmagában mindkét érv lehet igaz, csak nincs köze egyiknek sem az alapkérdéshez, miszerint érint-e nemzetközi szerződést a népszavazás kérdése. Attól, hogy valami fontos, még nem lehet népszavazást tartani róla a magyar alkotmány szerint. 

A népszavazási kérdések kritériuma ugyanis nem az, hogy fontos-e az ügy. Ennél azért cizelláltabb a magyar alkotmány.

Ahogy az is mindegy, hogy tételesen milyen hatáskörök vannak megnevezne a magyar alkotmányban az EU és Brüsszel közötti hatalommegosztásban. Hiszen az alaptörvény általában szól csak a hatalommegosztásról, így:

"Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja."

Bizarr is lenne, ha minden konkrét EU-s hatáskör egyenként bekerülne az alkotmányba. 

Viszont az alaptörvény itt pont ugyanarra az EU-s alapszerződésre hivatkozik, aminek a 78. cikkelyére a bizottság is hivatkozik kvóta ügyben.

Érdekes lesz, hogy Trócsányi logikája meggyőzi-e majd az NVI-t vagy a Kúriát arról, hogy a kormány kérdése alkotmányos, illetve ha az Alkotmánybíróság elé kerülne az ügy, akkor ott hogyan döntenének. 

Vajon a Fidesz tavaly októberi vagy az idén februári értelmezését látják-e majd helyesnek? 

Az is logikus lenne, ha a népszavazással meg kellene várni az EU bíróságának döntését, amelyben ítéletet mondanak a szlovák és a magyar beadványról. Ez azonban legkorábban csak 2016 második felében várható.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt