Büntetőeljárás indul az Öveges program csalásai miatt
2014 december 18., 16:19
Százmilliárdos hitelekből kénytelen a kormány pótolni az EU-s büntetéseket
- A kormány szerint Magyarország lehívott és kifizetett minden egyes eurócentet, ami a 2007-2013-as pénzügyi ciklusban járt.
- Csakhogy a valóságban a pénz egy jelentős része különböző szabálytalanságok miatt nem érkezett meg Brüsszelből. Egy szakértőtől származó, nem hivatalos összesítés szerint Brüsszel 2,5 milliárd eurót, azaz 775 milliárd forintot, a teljes keret közel 10 százalékát tartja vissza.
- A hiányzó pénzt a magyar költségvetés hitelekből finanszírozza.
- A visszatartott pénz egy részét valószínűleg egyszer majd le lehet hívni, kérdés azonban, hogy mikor és mennyit, és ez a magyar államadósságot mennyire érinti majd súlyosan.
„A rendelkezésre álló forrásokat 100 százalékban lehívta Magyarország, ami nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredménynek számít. 9000 milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre” - jelentette Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az előző EU-s pénzügyi ciklus támogatásainak elköltéséről. A 2007-2013-ra Magyarországnak járó támogatásokat 2015 utolsó napjáig lehetett hivatalosan elkölteni, Lázár a sikerről is ezután számolt be.
Csakhogy az Európai Bizottság a pénz egy jelentős részét, közel 10 százalékát nem fizette még ki. És ennek a pénznek a határidő utáni elszámolása jelenleg is vitatott.
A pénzt a magyar kormány hitelből pótolja, egyelőre bízva abban, hogy egyszer majd sikerül beszedni Brüsszelből a hiányzó összeget.
Csak 2015-ben 560 milliárd forint hitelt vett fel az ország az át nem utalt EU-s pénz pótlására, mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója egy február végi interjúban a Portfoliónak. Ez nagyjából annyi pénz, mint amennyiből a 4-es metró épült.
Miért nem utal Brüsszel?
Elsősorban azért, mert a magyar támogatási programok egy jelentős részénél valamilyen szabálytalanságot találtak. Ilyenkor a bizottság több lépcsőben akadályozza a kifizetést. Van, amikor csak szólnak, hogy most vizsgálat van, ezért a magyarok ne küldjenek egy ideig számlát. Van, amikor ideiglenesen nem fizetik ki a benyújtott számlákat, mondván a vizsgálat újabb szakaszba lépett. És van, amikor büntetést szabnak ki, és amíg ennek mértékéről nem állapodnak meg a magyar kormánnyal, addig hivatalosan is visszatartanak minden kifizetést.
Jó sok ilyen ügy halmozódott fel az elmúlt másfél évben.
Ilyenkor a hivatalos menetrend a következő:
A bizottság valamelyik pályázatnál súlyosabb szabálytalanságot talál.
A vizsgálat alatt nem finanszírozza az adott operatív programot vagy annak bizonyos prioritásait, ez a szabálytalanság jellegétől függ. (Az operatív program egy nagyobb területre elkölthető pénzek összessége, például közlekedés, környezetvédelem stb. Az ezen belüli prioritások pedig ennek részterületei, például útfelújítás vagy napelemek telepítése.)
Ha a magyar kormány elismeri a szabálytalanságot, és kijavítja az adott pályázat további kiírásait, akkor a szabálytalanul kifizetett pályázatokra költött pénz egy részét veszti csak el. Hogy mennyit, az a kormány és a bizottság alkudozásán dől el, ez lehet akár csak 5 vagy akár 95 százalék is. Ezt az elvesztett támogatást nevezik korrekciónak. Ilyenkor az elvesztett pénz terhére a magyar fél kiírhat még új, szabályos pályázatokat, vagyis alapból ez a pénz sem feltétlenül tűnik el. Ez a mostani helyzetben azonban csak elvi lehetőség, hiszen 2016-ban már nem lehet az előző ciklus terhére új pályázatot kiírni.
A másik lehetőség, hogy a magyar fél nem ismeri el a szabálytalanságot, vagy nem tud a két fél megállapodni a korrekció mértékéről. Ilyenkor az EU bírósága elé kerül az ügy, és ha a perben a bizottság győz, akkor a szabálytalan pályázatok támogatásának 100 százaléka elveszik. Ha Magyarország győz, akkor minden pénz mehet az eredeti menetrend szerint.
A viták idejére befagyasztott programok és prioritások kifizetése csak akkor indul újra, ha a szabálytalan pályázatok ügye vagy korrekciós megállapodással, vagy pedig bírósági döntéssel rendeződött. Addig a pályáztatási rendszer vagy leáll, vagy pedig a tagállam saját pénzéből fizeti ki a győztes pályázókat. 2015-ben a magyar kormány az utóbbit választotta.
A következő pályázatok kifizetése állt le
Az alábbi lista nem hivatalos, de több szakértő szerint is hiteles:
- Tiborcz István lámpái
A KEOP 5.5.0 prioritása, vagyis energiatakarékos közvilágításról szóló pályázatok. Az uniós vizsgálat az Elios Zrt. fantasztikus győzelmi sorozata nyomán indult, a cég sorra nyerte a közbeszerzéseket és így az EU-s pénzeket, több esetben úgy, hogy a céghez köthető személyek a pályázat kiírásában is részt vettek. Az EU által vitatott pályázatok idején az Elios tulajdonosai között volt még Tiborcz István is, aki Orbán Viktor miniszterelnök veje. Az ügyben az OLAF, vagyis az EU csalásellenes hivatala is nyomozott. Magyarország jelenleg nem nyújt be közvilágítással kapcsolatos számlákat Brüsszelnek.
- Tanulmánynak látszó oldalak
A KEOP 7.9.0 prioritása, amiből különböző környezetvédelmi beruházások tervezését, előkészítését lehetett finanszírozni. Nagyon leegyszerűsítve itt az volt a bizottság baja, hogy kamu tanulmányokra lehetett nagy pénzeket felvenni. Itt is önmérsékletet tanúsít a kormány, nem küldi ki a számlákat Brüsszelbe, tudván, hogy úgyse fizetnék ki.
Úgy tudjuk, hogy a két KEOP-os probléma nyomán összesen 131 millió euró ragadt be, vagyis 40,6 milliárd forint.
- Aszfaltügy
Az útépítésekre és útfelújításokra szánt pénzeket érintő vita már 2014 eleje óta tart. Itt a bizottság egy 2007-től tartó gyakorlatba kötött bele, konkrétan abba, hogy rendszerint csak olyan útépítő pályázhatott, akinek 50 kilométeren belül saját aszfaltkeverő telepe volt. A magyar fél szerint ez nem kivételezés, a brüsszeli szerint az. A vita miatt állnak a KÖZOP (közlekedés) és a hét ROP (regionális fejlesztések) útépítésre vonatkozó kifizetései, immár legalább két éve. A beragadt összeg 573 millió eurót (közel 178 milliárd forintot) érint, a felfüggesztés tavaly júliusban vált hivatalossá.
Információink szerint az aszfaltvita miatt szintén beragadt a KÖZOP-nak az a része, amit nem a koháziós alapból (vagyis a szegényebb EU-s országoknak járó pénzből), hanem az ERFA-ból, vagyis a regionális fejlesztési alapból finanszíroznak. Ez további 833 millió eurót, azaz 258 milliárd forintot érint.
- Öveges program
Úgy tudjuk, hogy amíg a bizottság vizsgálja az Öveges programot, addig a teljes TÁMOP (társadalmi mobilitás) program áll. Az oktatási programokra leszedett nagyon gyanús pályázatokra Hadházy Ákos, egykor fideszes, 2014 óta pedig LMP-s politikus hívta fel az ország figyelmét. Itt a visszaélések annyira durvák lehettek, hogy még a magyar kormány is feljelentést tett csalás miatt.
Amíg az ügy nem tisztázódik, addig itt 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot tart vissza Brüsszel.
- Ahol az egész rendszerrel baj van
A pályázatok irányítási és ellenőrzési rendszerét is problémásnak látja a bizottság a TIOP, vagyis a társadalmi infrastruktúra program esetében. Itt a beragadt összegről ellentmondó információt kaptunk két különböző helyről. Az egyik szerint 121 millió euró (37,5 milliárd forint), a másik szerint 218 millió euró (67,6 milliárd forint) a visszatartott összeg. (Igyekeztünk minden adatot több forrásból is ellenőrizni, komolyabb eltéréssel csak ennél az egy tételnél találkoztunk.)
Itt hivatalosan még csak vizsgálódik a bizottság, de több helyről is úgy értesültünk, hogy a kifizetések felfüggesztése hamarosan hivatalossá válik, és az aszfaltügyhöz hasonló szakaszba kerül az eljárás.
- Túlárazások
Több regionális program egyes alfejezetei ügyében is vizsgálódik a bizottság, és egyelőre ezek után sem egyenlíti ki a számlákat. Ezek kisebb tételek, és az a közös bennük, hogy mindegyik esetében irreálisan sok pénzt nyertek a pályázók a megvalósult projektek piaci árához képest.
Mennyi lesz a végén a veszteség?
Ezt még megtippelni sem meri senki a szakértők közül. A fent bemutatott befagyasztott összegek ugyanis nem azt mutatják, hogy mekkora veszteséggel kell hosszú távon számolnia Magyarországnak, hanem azt, hogy mekkora összegeket tart vissza Brüsszel addig, amíg a szabálytalan pályázatokat érintő viták rendeződnek.
Most csak az látszik, hogy nagyságrendileg körülbelül mennyit kell hitelből pótolnia a magyar államnak. Itt a magyar költségvetés vesztesége egyelőre csak annyi, amennyit a kamatok jelentenek majd. Rövid távon a költségvetési egyensúlyt sem befolyásolják ezek a hitelek, mert az EU-s statisztikákba az így keletkezett hiányt nem kell feltüntetni, papíron ezt úgy számolják, mintha Brüsszel állná a cehhet.
Csakhogy az egyes vitatott pályázatokra elköltött pénzek is elég nagyok voltak, az aszfaltügyben például 500 milliárd forintnyi pályázatot vitat Brüsszel, és itt kezd reménytelenné válni, hogy a kormány és a bizottság meg tudjon állapodni a korrekció mértékéről.
A pénzek visszatartása hosszabb távon két módon okozhat problémát: a büntetési tételek érvényesítésén keresztül, vagyis a szabálytalan pályázatokra elköltött pénzek egy részét (korrekció esetén) vagy teljes összegét (bírósági vereség esetén) levonják a most visszatartott keretekből. A másik probléma pedig az lehet, hogy ha hosszan húzódnak ezek a viták és perek, és akkor hiába az elszámolási bűvészkedés, az állam eladósodik, és ezt valahonnan finanszírozni kell majd.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.