A világ legnagyobb mozgó építményével fedik be a csernobili atomerőművet

Az 1986. április 26-i csernobili atomkatasztrófa után egy betonszarkofággal fedték le a szovjetek a sérült reaktort, hogy így védjék a környéket a további szivárgástól. A szarkofágot azonban rettenetes körülmények között és sietve építették. A takarítást végző gépek nagyon hamar tönkrementek a sugárzástól, a szarkofágot építő katonák pedig egyszerre csak pár percet dolgozhattak a hatalmas sugárzás miatt.

Évtizedekig tanakodtak a kutatók, mivel lehetne helyettesíteni a rosszul megépített szarkofágot, és hogyan lehetne végleges védőburkot rakni a sérült reaktorra.

Idén nem kell már aggódni ezen, a végső védelmet ugyanis ez fogja jelenteni:

AFP / GENYA SAVILOV

Ezt a hatalmas, 30 ezer tonnás boltívet Új Biztonsági Zárnak hívják, és ez a világ legnagyobb mozgó építménye.

Mozogni annyit fog, amíg apránként, lassan a reaktor fölé húzzák, utána már nem, mert leszigetelik.

A tervek szerint ez a hatalmas boltív 100 évig véd majd a sugárzástól.

A boltív építését az Európai Ujjáépítési és Fejlesztési Bank finanszírozta több mint 40 állam adományaiból. Így sikerült 1,5 milliárd eurót, azaz kb. 430 milliárd forintot összeszedni.

Annak ellenére, hogy az Új Biztonsági Zár a szarkofágnál nagyobb védelmet biztosít majd, az erőmű körüli látogatástilalmi zóna így is 2600 négyzetkilométeres, kb. Luxemburg-méretű lesz.

Ukrajna egyébként épp idén készül nagy megemlékezésekre a csernobili tragédia 30 évfordulója alkalmából, de a kormánynak még lenne mit rendbe tennie. Szerdán épp az életben maradt csernobili takarítók tüntettek Kijevben azt követelve, hogy a kormány ismerje el az áldozatukat, és adjon nekik kiemelt nyugdíjat kártérítésképp. Ezek az emberek ugyanis többnyire ugyanolyan nyugdíjat kapnak, mint bárki más Ukrajnában, aki abban az időben volt katona. (Reuters)