Matolcsy elemzői felvették a legrózsaszínebb szemüvegüket

Nagyon-nagyon optimista a magyar gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank, derült ki a Matolcsy György vezette jegybank ma publikált fő elemzési termékéből, az inflációs jelentésből. (Ugyanezek az elemzők írtak arról nem is olyan rég, a tavaly decemberben megjelent növekedési jelentésben, hogy valójában milyen szomorú a magyar gazdaság helyzete, hosszú távú növekedési potenciálja.)

A jegybank elemzői szerint növekedni fognak a magyar bérek, mégsem lesz inflációs nyomás. Sőt, az alacsony olajárak miatt inkább dezinfláció lesz, ezért volt szükség a kedden bejelentett váratlanul nagy kamatcsökkentésre. Virág Barnabás monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgató elmondta, nincs árfolyamcélja a jegybanknak,

ezért nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy cél-e, hogy tovább gyengítsék a forintot,

arra viszont utal az elemzés, hogy bizony a gyenge forint erősen hozzájárul ahhoz, hogy ilyen erős legyen a magyar exportpozíció.

Az MNB szerint a tízmilliós csok nagy hatást fog gyakorolni a magyar gazdaságra, szerintük az új lakások háromnegyedéhez fel fogják venni a támogatást. (Egyelőre elég gyér érdeklődésről számoltak be a bankok ebből szempontból, de persze még nincs vége az évnek.) A lakásépítésektől ezt várják:

Azaz hogy a tavaly 7600-ról két év múlva 18 700-ra fog nőni az új lakások átadásának száma, és hasonló arányban bővülnek majd a lakossági beruházások is. (Ez azt is jelenti, hogy ez a szuper, a gazdag magyaroknak a közösből rengeteg ingyenpénzt adó program idén és jövőre is százmilliárd forintnál több kiadással fog járni).

Optimista most a jegybank a magyar gazdaság egyik leggyengébb pontja, a vállalati beruházások szempontjából is, itt arra hivatkozva derűlátóak, hogy a kamatcsere-tendereknél nagy volt a bankok érdeklődése.

Na de hogy lehet, hogy ha folyamatosan emelkednek a bérek, és nő a lakossági fogyasztás is, akkor nem fog felborulni a külső egyensúly, vagy a termelékenység vagy a versenyképesség sem fog romlani?

Erre nagyjából az a válasza az MNB-nek, hogy még mindig nagyon nagy lyukat tud betölteni a gazdaság. A magyar lakossági fogyasztás például még mindig nem éri el a válság előtti szintet.

A jegybank mostani zsargonjában ez a lakosság fogyasztási kockázatkerülésének "helyreállítási potenciálja", tehát hogy a korábban elhalasztott fogyasztást pótolják be. A MNB úgy látja, a béremelések mellett az adott jövedelem arányának nagyobb részét is fogyasztásra fordíthatják a magyarok a következő években, ennek ellenére nem kell félni az import növekedése miatt a külkereskedelmi mérleg vagy a nettó finanszírozási pozíció romlásától.

Hasonló a helyzet a kapacitások kihasználtáságával. Néhány szektorban, például az építőiparban ugyan tényleg van már kapacitáshiány – főleg munkaerőben –, de összgazdasági szinten még nincs. Ezért sincs valódi inflációs veszély sem, lehet nyugodtan kamatot vágni. Negatív kamatról viszont még korai beszélni az MNB elemzői szerint.

Az MNB minden növekedésre becslést adó intézmény vagy elemző között a legoptimitább, idén és jövőre is 3 százalék körüli növekedést várnak.

Végül pedig a két legszuperebb ábra az elemzésből, hátha valaki kedvet kap az olvasgatáshoz:

(MNB inflációs jelentés)