„A szabad vasárnap a KDNP egyik nagy sikere" - nyilatkozta éppen egy éve a Mandinernek Semjén Zsolt, a párt elnöke. 

Ez volt az a nagyszerű pillanat, amikor Semjén azt bizonygatta, hogy a családok miatt találták ki az akkor életbe lépett vasárnapi zárvatartást, azzal pedig, hogy éppen a családi üzletek lehetnek lehetnek nyitva, megvalósult a cél, hiszen „A család a családi boltban együtt van vasárnap”. 

Meg azt is mondta tavaly, hogy jó pár évet kellett várniuk az általa szabad vasárnapnak nevezett vásárláskorlátozás bevezetésére, de 

„Mi az örökkévalóságnak dolgozunk, tudunk várni pár évet.”

Most, hogy az örökkévalóságon is túllépett az idő, talán érdemes felkészülni arra, hogy mi jöhet még a KDNP-től. 

Megint csak Semjén Zsolthoz fordulunk segítségért. Egy éve ez volt a helyzet:

„Minden programpontunkat megvalósítottuk. A családi adózástól kezdve a nemzet közjogi egyesítésén át. Az utolsót, a családok csődvédelmét most nyújtjuk be és idén meglesz az is”. 

Az összes KDNP-s ígéret megvalósítását lezáró családi csődvédelmet tényleg megszavazta a parlament azóta, 626 milliót költöttek rá, három minisztérium dolgozott rajta, végül száznál is kevesebben jelentkezett a lehetőségre. 

De most akkor mit lehet tenni, ha minden ígéretet teljesített a párt? Hogy mi a KDNP programja, azt egészen pontosan nem tudni. Leginkább azért, mert a KDNP utoljára 1994-ben jutott be a parlamentbe önállóan. Azóta ez csak a Fidesz hátán sikerült.   

A párt honlapján a céljaink menüpont alatt ugyanis csak egy 2008-as dokumentum található a párt alapelveiről, az is egy tíz évvel korábbi újraközlése. Ez elég elnagyolt, konkrétumokat nélkülöző szöveg, nem ebből derül ki, mi lesz a KDNP legújabb nagy dobása. 

Nincs ebben szó például az abortuszról sem, aminek a betiltása szintén régi vágya a KDNP-nek, Lengyelországban is most próbálkoznak vele. Orbán korábban, az alaptörvény készítésekor állítólag azt mondta erről a KDNP-nek, hogy "az abortusz-szigorításba belebuknánk". Persze korábban a vasárnapi zárvatartást sem támogatta. 

Maga Semjén, aki kipipálta az összes, ki tudja hol fellelhető ígéretüket, a fent idézett interjúban azt mondta: 

„Beleírtuk az alkotmányba, hogy a magzati élet fogantatásától védett, de a konkrét törvényi szabályozás csak olyan lehet, amit az adott társadalom el tud fogadni. Elértünk mindent, amire lehetőségünk volt.” A Fidesznél pedig üdvös fejlődést láttak. 

És azt például hányan tudják, hogy a KDNP javaslatára kezdődik az alaptörvény a Himnusz első sorával? Mi a siker, ha nem ez. 

Talán az egyházi iránymutatás ad segítséget ahhoz, hogy mire számíthatuk a KDNP-től?

„Minden keresztény párt alapproblémája, hogy ha konzekvensen ragaszkodunk az egyház tanítása szerinti politizáláshoz, az gyakran nem találkozik a közízléssel” - mondta erről Semjén. Ebben alighanem igaza van, képzeljük el, ha a KDNP Ferenc pápát követné menekültügyben, így vagy így.

Oktatásügyben a KDNP már megkapta a lehetőséget, Hoffmann Rózsa nagyot harcolt, hogy teljesen felforgassa az oktatást, nem is kicsi eredményeket ért el ebben, de Orbán 2014-ben szép csendben ejtette. Most a szintén KDNP-s Rétvári Bence államtitkár küzd a lázadó pedagógusokkal, egyelőre azt sem sikerült elérnie, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek vele. Aligha lesz ebből a mostani puha, alterntív megoldásból kötelező hittan az iskolákban. Még a Kliket is megszüntetik mostani formájában.

Az a figyelemfelkeltésre kevés lesz, amit múlt héten jelentett be a párt és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség együtt arra kéri a kormányt, hogy halassza el az egységes uniós szabadalmi egyezmény ratifikálását legalább 2017 végéig, hogy a fiatal magyar vállalkozások felkészülhessenek az új piaci környezetre. 

Mennyivel nagyobb dobás lehetett volna még a szingliadó, a munkahelyi népesedési biztosos ötletével együtt, de attól sajnos a párt elhatárolta magát, mielőtt igazán formába lehetett volna önteni. 

Esetleg be lehetne dobni újra a homoszexuálisok bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetését. A 2010. január elsejétől hatályba lépett törvényt a KDNP akkor az Alkotmánybíróságnál támadta meg. Az Ab visszadobta a kereszténydemokraták beadványát, amivel megsemmisítették volna a törvényt, talán most. 

Megmozgathatná a közvéleményt akár a sorkötelezettség visszaállítása is. A kormányban két KDNP-s miniszter is van, az egyik Simicskó István a honvédelmi tárca élén. Ő egyébként nemmel szavazott annak idején a sorköltelezettség eltörlésére. Egyelőre a menekültekkel van elfoglalva, de azért egy tesztet megérne az ötlet, Kövér László például biztosan támogatná. 

Seszták Miklós fejlesztési miniszter a másik KDNP-s kormánytag. Jó, vele tényleg nehéz lenne eladni valami nagy ötletet. 

És persze ki is lehet lépni a koalícióból, az nagyot szólna. Ennek egyébként még a közelében sem jártak a magyar kereszténydemokraták. Már amennyiben koalíciós kormányzásként tekintünk arra, ami most van. Lázár János még 2011-ben figyelmeztette ugyanis Semjénéket, hogy

„Jó lenne, ha a KDNP szembenézne azzal, hogy ez nem koalíciós kormány”.

Történt ez akkor, amikor a KDNP-re volt kiosztva az egyházügyi törvény kidolgozása, amit a Fidesz az utolsó pillanatban a saját javaslatai alapján átírt. 

Nem hajszolják a népszerűséget

Harrach Péter frakcióvezető március végén az Indexnek éppen a vasárnapi zárvatartásról azt nyilatkozta:

„Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a KDNP-nek világnézeti kispártként nem kell kétségbe esnie a népszerűségének növekedése vagy csökkenése miatt. Úgy érzem, hogy az a támogatottságunk mindig megvan, amire szükség van, és ha következetesek vagyunk, azt a támogatóink jó néven veszik.” Bátor szavak egy olyan párt politikusától, amelyik önállóan nem indul a választásokon.   

Így aztán a követelések között marad esetleg a Több fényt.