Totálisan értelmetlen és felesleges kutatási eredményeket szállított a kormánynak a négymilliárdért megbízott Századvég

„Hallott Ön a Magyary Zoltán Közigazgatás Fejlesztési Programról? Hány szoba van az Önök háztartásában?”

Íme egy példa arról, mennyire értékes információkhoz juttatta a Századvég a kormányt abból a négymilliárd forintból, amelyet tanulmányok készítésére kapott. A 2012-ben feltett fenti két kérdés válaszait összefésülve az jött ki egyébként, hogy a 4-6 szobás lakásban élők hallottak leginkább a Magyary-programról. 

Nem csoda, hogy a Miniszterelnökség és a Századvég is megtett mindent annak érdekében, hogy a négymilliárdért készített tanulmányok ne kerüljenek nyilvánosságra. Joó Hajnalka, az Origo újságírója perelt a dokumentumokért még 2012-ben, végül csak 2016 februárban adták ki azokat, az ekkor már a vs.hu-nál dolgozó újságíróknak. A vs.hu most kezdte publikálni, hogy mit találtak a 77 ezer oldalnyi anyagban. 

Kiderült, hogy az elsőre hatalmasnak tűnő irathegynek csak a negyede valódi elemzés. A többi olyan közvélemény-kutatási nyersanyag, amivel a lap által megkérdezett szakértők szerint a megrendelő kormány semmit sem tud kezdeni, azokat teljesen felesleges hozzácsapni a tanulmányhoz. Persze vaskosabbnak tűnnek a tanulmányok tőle, 60 ezer felesleges oldal keletkezett így. De még abban is trükköztek, hogy rendkívül bénán minden egyes grafikont egy oldalra húztak fel és még a betűket is felnagyították.

A vs.hu  megpróbálta utánanézni, hogy mikor keletkeztek az iratok, nyilván annak eldöntésére, hogy nem azért húzták-e ennyire az időt a tanulmányok kiadásával, hogy utólag legyárthassák azokat. Csakhogy a Wordben készült dokumentumokat átadás előtt időt és energiát nem kímélve átkonvertálták nagyméretmű PDF-ekké, így próbálták lehetetlenné tenni annak kiderítését, hogy az anyagok mikor keletkeztek. Ráadásul se másolni, se keresni nem lehet a dokumentumokban, még a nyomtatást is letiltották, ami  tovább nehezítette a feldolgozásukat. 

De hogy mennyire értelmetlenek a kutatási gyorsjelentéseknek nevezett 2-300 oldalastól akár 1000 oldalasig, vagy 5-10 ezer oldalasra felduzzasztott tanulmányok, azok tényleg csak most derültek ki. 

Mit kezdett vajon a kormány ezzel az adattal?

„Milyen gyakran látogatja a sportlétesítményeket? Véleménye szerint az Ön lakókörnyezetében az alábbi intézmények közül melyik az az első három, amelynek az energiahatékonysági korszerűsítése a legszükségesebb. 2. említés”

Melyik kormányt ne érdekelné, hogy a sportlétesítményeket messzire elkerülők fele szerint a polgármesteri hivatalokat kellene előre venni a korszerűsítésben, aki viszont elnéz egy meccsre, azok szerint inkább a minisztériumi épületeknél sürgetőbb a munka. 

Egy-egy közvéleménykutatásban több kérdést is feltettek a megkérdezetteknek. A keresztkérdések önmagukban hasznosak lehetnek. Az már nem, hogy aztán mindent mindennel kereszteztek, tök irrelánvs dolgokat is. Kilóra persze ezzel megvolt a tanulmány, le lehetett vonni ezt is a négymilliárd forintból. 

A lap által megkérdezett szakértők kiröhögték a Századvég módszerét, akár dilettantizmus, akár oldalszaporítás volt az oka. Ezek ugyanis olyan nyersanyagok, amiket nem szokás átadni a megrendelőnek, csak a belőlük készült 5-10 oldalas összefoglalót. Akkor persze mindjárt karcsúbb lenne a Századvég-dosszié. 

Így viszont kiderült például, hogy azok, akik húst vesznek a termelői piacon, elégedettebbek a kormány tevékenységével, mint azok, zöldséget és gyümölcsöt vásároltak. Az sem teljesen világos, hogy miért volt fontos megtudni a következő két kérdés válaszait, összefésülve

„Ön szerint a Népszabadság mennyire fontos szereplője a magyar médiapaicnak?/Ön mit szól ahhoz, hogy újra lesz közönségszolgálata a közszolgálati médiának?”

De talán mégis az a legjobb, amikor arra voltak kiváncsiak a Századvégnél, hogy a megkérdezettek melyik hivatalban láttak nyitott ablakokat, esetleg hivatalnokokat rövid ujjú ingben fűtési szezonban. 

Második helyen szorosan az a kérdéspár végzett egy 1100 oldalas tanulmányból, ami arra volt kiváncsi, hogy azok közül, akik szerint az erdőtelepítés beletartozik a közfoglalkoztatottak munkakörébe, majdnem minden második megkérdezett vállalna munkát külföldön.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.