Surányi dupla pörgőrúgással szállt bele a Matolcsy-féle monetáris politikába

A lassú, regionális összevetésben közepes növekedés egyelőre fenntartható az uniós támogatásnak és a cserearány-javulásnak köszönhetően - mondta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a Népszabadság szombati számában.

Surányi szerint azonban a jelenlegi növekedés lassú leszakadáshoz vezet.

A szakember a jegybank monetáris politikájának elmúlt másfél évtizedét elemezte szombaton megjelenő cikkében, és azt írta, hogy az utóbbi 3 év ugyan jobbnak mondható, mint az azt megelőző, elhibázott 12. Azonban a másfél évtized egészére jellemző, hogy a célok és eszközök megválasztása nem szolgálta az ország gazdasági érdekeit.

A volt jegybankelnök szerint a költségvetési és jövedelempolitika elsődleges felelőssége mellett a monetáris politika is hozzájárult a gazdasági-pénzügyi egyensúly veszélyes megborulásához 2006-ban, ezt a válsághoz közeli helyzetet pedig tévesen kezelték a következő időszakban, amelyet azonban már súlyosan terhelt a globális válság kivédhetetlen hatása.

Ennyit írt Surányi cikkéről az MTI. A cikkben azonban nem csak ennyi van. Surányi először a jegybank alapítványait veszi elő az írásában. Azt írja:

„Az alapítványokkal kapcsolatban legyen elég annyi: a történtek nemcsak a polgári jó ízlés, hanem a józan ész határait is messze szétfeszítik.”

A volt jegybankelnök azt is írta a Matolcsy vezetése alatt álló jegybankról, hogy az az alapfeladatának, az az inflációs cél árstabilitás, azaz 3 százalék körül tartásának ugyanúgy nem tud eleget tenni, mint ahogyan elmúlt 15 évben nem tudott, csak most nem fölé, hanem rendre alá lőttek a célnak – hasonlóan a nagy nemzetközi jegybankok és saját régiónk szinte valamennyi központi bankjához.

„Az egészségestől lényegesen elmaradó infláció nem hazai varázslat, hanem a válság utáni fájdalmasan lassú kilábalás majdnem az egész világgazdaságra kiterjedő, kedvezőtlen mellékhatása.”

A bankár figyelmeztet arra is, hogy az alacsony inflációnak épp ugyanúgy vannak rendkívül káros következményei, mint a túl magasnak. Most például a növekedési hitelprogram stimuláló hatását is lerontotta, hogy lényegében nem volt infláció az utóbbi években.

Ez persze jórészt a rezsicsökkentésnek is köszönhető, amiről Surányi nagyon elítélően ír.

„az úgynevezett rezsicsökkentés ötvenes éveket felidéző, a gazdaság szerkezetét, a versenyt és az erőforrások ésszerű allokációját akadályozó, az emberek józan értékrendjét mesterségesen, erőszakosan rongáló folyamatának rövid- és középtávú dezinflációs hatását sem lehet a monetáris politika szokásos keretei között semlegesíteni.”

Ezen kívül Surányi szerint komoly hitelességi problémákkal is küzd a magyar gazdaságpolitika egésze.

A bankár a jegybank Matolcsy-féle önfinanszíroszási programját is támadta, azt írta, hogy önmagában az, hogy a külső adósságot belső adósságra cseréljük, nem csökkenti a sérülékenységet, és nem is feltétlenül jár eredménnyel. (Népszabadság)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.