Az Eurostat oldalán el lehet olvasni azokat a leveleket, amik a magyar hatóságok és az európai statisztikai hivatal egymással folytatott üzengetései során születtek – vette észre a Portfolio.hu. A tét nem kicsi: az Eurostat szerint a magyar államnak része az állami tulajdonban lévő, éppen súlyos pénzszivattyúzás alatt álló magyar külkereskedelmi bank, márpedig

ha ez így van, akkor az Eximbank méretes adósságát is hozzá kell számolni a magyar államadósság-rátához, ami ezzel vagy 2 százalékot ugrana.

(Ami a legutóbbi negyedévben egyébként is emelkedett, és még közelebb araszolt 80 százalékhoz:

)

Az Eurostat teljes érvelést itt olvashatja, a magyar statisztikusokét itt.

Brüsszelben úgy látják, hogy

• az Eximbank állami tulajdonban van
  
• az állam határozza meg üzletpolitikáját, ellenőrzi eszközeit
  
• foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás (captive financial institution)
  
• nem gyűjt betétet, ezért nem sorolható a pénzügyi szektorba
  
• az Eximbank kamatbevétele valójában nem is az övé, hanem inkább állami kamattámogatás
  
• nem végez valódi piaci tevékenységet.
  

Ezek az Eurostat érvei, a magyar hatóságok – a KSH és az MNB közös állásfoglalása – ezt vitatják, főleg azzal, hogy az Eximbank elsősorban piaci forrásokat von be.

Ez technikailag igaz, hiszen több alkalommal is a nemzetközi tőkepiacról vont be a bank masszív pénzeket, 2012 és 2014 között összesen 412 milliárd forintnyit. Viszont ha a magyar állam – illetve egyik esetben a Világbankhoz tartozó MIGA – nem garantálja ezeket a kötvényeket, akkor aligha vett volna belőlük bárki, pláne ilyen feltételek mellett. Egyébként 2012 óta 70-80 milliárd forint költségvetési pénzből emelték az Eximbank tőkéjét, szóval itt is billeg a magyar hatóságok magyarázata.

A nagy politikai jelentőségű statisztikai vita miatt az Eurostat már korábban fenntartásokat fogalmazott meg a magyar statisztikai adatok minőségével kapcsolatban, sőt, úgynevezett korlátozó záradékot helyezett el az áprilisi EDP-jelentés mellé, ami nagyon komoly és kellemetlen kritika.

Az Eximbank nem csak az államadósság miatt fontos a magyar politikai-gazdasági rezsimnek: tavaly óta az exportorientált cégek finanszírozása mellett egyre furább, itthoni projektekbe pumpálja a pénzt. Így kulcsszerepet játszott Andy Vajna TV2-vásárlásában, sőt, most már a működtetésében, ahogy Garancsi István cégének Kopaszi-gáton megvalósítandó mega-lakóparkjában is. Eközben olyan, a kormányközeli pénzpumpálásban gyakori szerepet kapó cégek kapnak megbízásokat a külkerbanktól, mint a Századvég és Young & Partners.