AZOK – Nézd meg a dokumentumfilmet, amely előre megmondta, milyen lesz a menekültválság Magyarországon!

(A film csak 2016 júniusában volt megtekinthető a 444-en)

2013 nyarán, két teljes évvel az európai menekültválság kirobbanása előtt Meggyes Krisztina, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója témát keresett a dokumentumfilmes mesterszakra forgatandó diplomafilmjéhez. A rádióban hallott arról, hogy a Győr melletti Vámosszabadi lakosai tiltakoznak, az 1700 lakosú faluba tervezett menekülttábor ellen, és úgy érezte, hogy ezzel érdemes lehet fogalmazni.

Arról viszont fogalma sem volt, hogy a Vámosszabadiban forgatott „Azok” azt fogja tökéletesen bemutatni, ami két évvel később hatalmas hullámként söpört végig a fél kontinensen. A félelmet, a gyűlöletet és persze a megértést is.

Meggyes 2013 októberétől nagyjából másfél éven át dolgozott Vámosszabadiban, az utolsó forgatási napok 2015 áprilisában voltak, hetekkel azelőtt, hogy Magyarországon hirtelen mindenki a menekültekkel, migránsokkal, gazdasági bevándorlókkal, idegen megszállókkal kezdett el foglalkozni. Azt természetesen a rendezőnő is tudta, hogy a migráció globális probléma, de 2015 nyara előtt még az ukrán helyzet volt a slágertéma Európában.

A vámoszabadi menekülttáborban sem a nagy hullámmal érkező szírek és afgánok kaptak helyet, hanem koszovóiak és afrikaiak, de olyan kevesen, hogy csak lézengtek a 250 főre tervezett épületkomplexumban.

2016-ben ez már talán furcsa, de Meggyes szerint kifejezetten könnyű volt szóra bírni a helyieket. Az is szívesen beszélt, aki hallani sem akart a menekülttáborról, és az is, aki megértő volt a nehéz sorsú lakóival., A rendezőnő szerint ennek az lehetett az oka, ami miatt Vámosszabadi eleve bekerült a hírekbe: a helyiek nem is a menekülttábor létesítésén háborodtak fel a legjobban, hanem azon, hogy erről senki nem szólt nekik előre, maguk is csak a médiából értesültek róla. És ezért örültek, hogy végre valaki meghallgatja az ő véleményüket is.

„Műtét előtt is kevésbé fél az ember, ha egy rendes orvos érthetően elmagyarázza neki, hogy mi fog vele történni”

- mondta a 444-nek Meggyes, hogy érzékeltesse, miért volt óriási hiba a magyar állam részéről nem tájékoztatni a tervekről a vámoszabadiakat. Állítja, hogy a titkolózás miatt olyanok is felháborodva tiltakoztak a menekülttábor létesítése ellen, akik később belátták, nincs az ott élőkkel semmi gond.

Meggyes a forgatás előtt azt hitte, a falu idősebb lakói lesznek leginkább menekültellenesek. Helyben viszont kiderült, hogy mint sok, valamelyik magyar nagyváros agglomerációjához tartozó település, Vámosszabadi is gyakorlatilag két részre szakadt. “Falusias” részén élnek az idősebb őslakosok, akik egész napjukat helyben töltik, “elővárosias” részén pedig azok a fiatalabb családok, akik gyakorlatilag csak aludni járnak haza, egyébként Győrben dolgoznak és járatják gyerekeiket iskolába. Ahogy az Azokból is kiderül, éppen az utóbbi csoport tekint engesztelhetetlen gyűlölettel a menekülttábor lakóira.

Meggyesnek nincs tökéletes magyarázata arra, hogy ez miért alakult így, de felmerült benne, hogy talán az idősebb helyiek, akik a magyar történelem válogatott borzalmait voltak kénytelen átélni, empatikusabban viszonyulnak idegen emberek szenvedéseihez. De azt végleg nem érti, hogy a magyar szinten kifejezetten jómódú település multinacionális cégnél dolgozó lakói, akik külföldi nyaralásokat is megengedhetnek maguknak, hogy lehetnek ilyen elutasítók más kultúrák képviselőivel.

Ezek a fiatal, energikus, szervezkedő vámosszabadiak azok, akiktől a legkeményebb mondatok hangzanak el a filmben. Ők zárkóznak el teljesen az életveszélyes környezetből menekülő emberek megértésétől, beszélni is csak úgy beszélnek róluk, hogy

„azok”.

A film befejezése után, 2015 nyarán már több százan éltek a túlzsúfolt vámosszabadi menekülttáborban. A filmben szereplő fő hangadók pedig, Magyarország jelentős részéhez hasonlóan, a Facebookon hergelték egymást félinformációkkal és komplett hazugságokkal teli álhírekkel.

Meggyes Krisztina a filmet a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatójaként forgatta, Almási Tamás és Kékesi Attila osztályában.

Producer: Bosnyák Miklós
Dramaturg: Dósa Detti
Vágó: Gotthárdi Balázs
Operatőr: Szilágyi Gábor, Miguel Lopez Beraza, Manuel Contreras, Diana Pacheco Lagutienko, Svitlana Shymko, Marko Sipka
Hang: Zolnai Eliza
Gyártásvezető: Vogel Eszter
Zene: Mátyássy Szabolcs