Olyan káosz van a tőzsdéken, mint 1987 óta soha
2016 június 24., 09:43
Rómától Romániáig válságtanácskozások vannak a Brexit miatt
Délelőtt Brüsszelben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az EUrópai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az EUrópai Parlament elnöke és Mark Rutte, az EU soros elnökségét betöltő Hollandia miniszterelnök válságülést tart – írja a Telegraph.
De Európa több országának vezetői is összeültek az évtizedek óta nem látott tőzsdei pánik miatt.
Válságtanácskozás Rómában
Válságülést tartott az olasz kormány Matteo Renzi olasz miniszterelnök vezetésével, hogy egyeztessen Nagy Britannia uniós kilépéséről. A válságtanácskozáson többek között Paolo Gentiloni külügyminiszter, Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter és Ignazio Visco, az olasz jegybank elnöke vett részt. A brit népszavazás eredménye miatt az olasz balközép kormányerő, a Demokrata Párt (PD) vezetőségi ülését is elhalasztották. Az ülésen Matteo Renzi PD-főtitkári lemondatása szerepelt napirenden.
Sandro Gozi, az EU-ügyekkel foglalkozó államtitkár politikai földrengésnek nevezte Nagy Britannia kilépését, és attól tart, más tagállamok is a Brexit útját követhetik. A brit népszavazás eredménye ismeretlen területre vezette az Európai Uniót, „nem szabad bizonytalanságban maradnunk, minél gyorsabban, legfeljebb 2 éven belül és minél határozottabban le kell bonyolítani Nagy Britannia kilépését az ehhez szükséges megállapodásokkal” – mondta. Az olasz államtitkár szerint akár az EU végét is jelentheti, ha a brit példát más uniós tagállamok is követik. „Minden a reagálási képességünktől függ” – mondta Sandro Gozi, aki szerint az EU-nak mostantól valóban politikát kell váltania, bebizonyítva, hogy a közösségi út erősebb a nemzetállami politikánál.
Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke szerint el kell kerülni a pánikkeltést: felesleges lavinát kiáltani – mondta, de szerinte is mindenképpen erős jelzés Brüsszelnek a brit népszavazás eredménye, mert a brüsszeli vezetésben mostanáig nem tudatosultak az európaiak problémái. Prodi szerint a Brexit példája a vártnál kisebb mértékben „ragad majd át” más tagállamokra. A volt bizottsági elnök szerint a közép- és kelet-európai tagállamok ugyan „kísértést éreznek, de így jelentős EU-forrástól esnének el, és az életszínvonaluk zuhanásnak indulna”.
Válságtanácskozás Párizsban
A francia kormány még délelőtt tanácskozást tart a brit népszavazás következményeiről, majd Francois Hollande államfő is nyilatkozik. Jean-Marc Ayrault külügyminiszter a Twitterre azt írta: „Szomorú vagyok az Egyesült Királyság miatt. Az életnek mennie kell tovább Európában, az Európai Uniónak azonban sürgősen vissza kell szereznie polgárai bizalmát.” Francois Hollande köztársasági elnök arra figyelmeztetett szerdán, hogy ha a britek kilépek az EU-ból, annak „nagyon súlyos következményei lesznek”, és „sokkal nagyobb a tét, mint az Egyesült Királyság jövője, az Európai Unió jövőjéről van szó”.
Válságtanácskozás Romániában
Klaus Iohannis román államfő konzultációra hívta a hivatalába a jegybank kormányzóját, Dacian Ciolos miniszterelnököt és a pártvezetőket. A találkozó után a román miniszterelnök is tanácskozni fog helyetteseivel és a román diplomácia vezetőjével a kialakult helyzetről.
Elsőként a román nemzeti bank szóvivője lépett a nyilvánosság elé: Dan Suciu szerint a jegybank felkészült a Brexitre, a román a lej árfolyama is megsínylette a brit kilépés hírét, de az értékvesztés elmondása szerint egyelőre mérsékelt, fele akkora, mint a többi közép-kelet-európai valuta esetében. A román bankközi piacon a reggeli órákban 0,6 százalékkal gyengült a lej az euróhoz képest.
A román vezető tisztségviselők egyelőre nem kommentálták a brit választók döntését, a román média azonban a románokat hátrányosan érintő, drámai fordulatnak tekintik a népszavazás eredményét, aminek főleg a gazdasági fejlődésre és a Nagy Britanniában dolgozó honfitársaikra lehetnek káros következményei.
Hivatalosan kb. 200 ezer román állampolgár dolgozik és adózik Nagy-Britanniában, 30 ezren az építőiparban, 27 ezren a vendéglátásban, 18 ezren a pénzügyi szektorban, 11 ezren az egészségügyben. London többszöri halasztás után 2014-től volt kénytelen megnyitni előttük és a bolgárok előtt a brit munkaerőpiacot. Egyes bulvárlapok már egy évvel korábban azzal riogatták a szigetország lakosságát, hogy románok százezrei érkeznek majd, hogy a városaik utcáin kolduljanak és a brit szociális rendszer szolgáltatásain élősködjenek. Nem tudni, hány román állampolgár dolgozik feketén, él bűnözésből, vagy koldul Nagy-Britanniában, de szociális segélyt csak 3400-an kértek, ezzel az Európai Unió államaiból érkezett segélyigénylések sorában a 13. helyen állnak a lengyelek, írek, portugálok, vagy akár németek és lettek után – írja az MTI.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.