Egyszerre szociáldemokata, feminista és nacionalista és minden áron benntartaná országát az Európai Unióban

  • Amióta kiderült, hogy a brit népszavazás eredménye az lett, hogy a szavazók többsége ki akar lépni az Európai Unióból, a skót kormány egy kettős pályára ment rá.
  • Egyrészt mindent meg fognak mozgatni, hogy az Európai Unió tagjai maradhassanak. Ez elsősorban egy új függetlenségi népszavazást jelenthet.
  • Másrészt felmerült, hogy módjukban állhat megakadályozni, hogy Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból. Jelenleg mindkét forgatókönyv jogi lehetőségeit vizsgálják.

Az elmúlt napok egyik érdekes fejleménye, hogy a skót első miniszter (kvázi miniszterelnök), Nicola Sturgeon a világsajtó kiemelt szereplője lett. Azután, hogy világossá tette, mivel a skótok többsége az EU-ban maradásra szavazott, mindent meg fog tenni, hogy Skócia az Európai Unió tagja maradhasson.

De Skócia első női vezetőjének politikai pályája ezen a momentumon túl is rengeteg érdekes elemet tartalmaz: korábban nem volt még olyan skót politikus, akit Nagy-Britannia szerte ennyien kedveltek volna. Annak ellenére sem, hogy a meggyőződéses szociáldemokrata, feminista Sturgeon legfőbb politikai célja, hogy elérje Skócia elszakadását az Egyesült Királyságból.

A Brexit hozza a lehetőséget

Skócia 2014-ben már majdnem elszakadt az Egyesült Királyságtól. Abban az évben hosszas előkészítés után tartottak egy népszavazást a kérdésről, de akkor a skótok 55,3 százaléka végül úgy döntött, hogy inkább maradnának. Ez akkor nem volt különösebben meglepő: a választások előtt a brit kormány rengeteg többletjogot ígért a skótoknak, ha maradnak és a gazdasági érvek is mind az unión belül maradásról szóltak.

Az elszakadás legfőbb politikai támogatója a skót kormánypárt, a Skót Nemzeti Párt (SNP) volt. A népszavazás egyértelmű vereség volt a számukra, pedig a párt 2011-ben a szavazatok 45.4%-ának megszerzésével tudott kormányt alakítani Skóciában.

A népszavazás eredményének kihirdetése után Sturgeon közeli barátja és mentora, Alex Salmond be is jelentette lemondását. A párt továbbra is népszerű volt a skótok körében, de az is látszott, hogy fő üzenetükre, az elszakadásra még nincs kész a skót társadalom.

AFP PHOTO / OLI SCARFF

Az SNP-t 1934-ben alapították, de sokáig nem volt meghatározó erő, a regionális választásokon általában csak a szavazatok negyedét-ötödét vitték el. Salmond és helyettesének, Sturgeonnak a vezetése alatt viszont érezhetően szárnyalni kezdtek. Nem is volt kérdés, hogy Salmond távozása után Sturgeon fogja vezetni a pártot és így első miniszterként a különleges státuszú országot is.

A brexites népszavazással pedig történelmi lehetőség kapujába kerülhet most Sturgeon. A 2014-es népszavazási vereség után nem volt valószínű, hogy a szűk közeljövőben újabb referendumot írnának ki a függetlenségükről. De a britek döntése most mindent felforgatott, hiszen azzal, hogy ők távoznának az EU-ból, odalettek azok a gazdasági érvek is, melyek mentén két éve a skótok az Egyesült Királyságban maradásra szavazhattak.

Sturgeon a Brexit másnapján már arról beszélt, hogy alapjaiban változtak meg mostanra a körülmények és napirendre vették egy új népszavazás lehetőségét. Az első felmérések szerint a skótoknak most mintegy hatvan százaléka támogatná már az elszakadást az angoloktól.

Thatcher volt az elrettentő példa

Sturgeon nagyon fiatalon kötelezte el magát a politika és az SNP mellett. 1970-ben született és 16 évesen már a párt tagja lett. Alulról indult, diákként kampányfeladatokat végzett a pártnak, ajtóról ajtóra járt végig választókerületeket.

Ahogy mesélni szokta, Margaret Thatcher vitte a politikába. Nem mint példakép, hanem mint a politikai gondolkodás, amit le kell győzni. Sturgeon a BBC-nek mondta el, hogy látta, milyen rossz állapotban volt a gazdaság, milyen sok munkanélküli volt Thatcher miniszterelnöksége idején.

"Azt gondolom, hogy ez biztosan érzékennyé tett a társadalmi igazságosság iránt és akkor alakult ki bennem az az erős érzés, hogy rossz Skóciának, hogy egy olyan tory kormány kormányozza, amit meg sem választottunk."

A nyolcvanas években ha valaki a konzervatívokkal szemben akart politizálni, akkor általában ugyanúgy, ahogy Angliában, Skóciában is a Munkáspárt körül találhatta meg a számítását. Sturgeon viszont már ekkor is úgy gondolta, hogy az országuk igazán akkor gyarapodhatna, ha függetlenek lennének. Így kötött ki az SNP mellett.

Az évek alatt Cameron egyik legkomolyabb ellenfele lett ( AFP PHOTO / POOL / ANDREW MILLIGAN)

A jogi egyetem elvégzése és némi jogtanácsosi munka után 29 évesen lett teljes állásban politikus, amikor 1999-ben Glasgow-ban beválasztották az első skót parlamentbe. Az SNP a szavazatok 28,7 százalékával ellenzéki szerepbe kényszerült, Sturgeon az oktatási, igazságügyi és egészségügyi kérdéseket képviselte pártjában.

A politikai pályája pedig töretlenül tört felfelé. Személyében minden benne van, amiért a skót szociáldemokraták hőse lehetett: első generációs értelmiségi, akire erősen hatott a munkásosztálybeli háttere, erős társadalmi érzékenysége van és gyakran fogalmaz meg feminista kérdéseket is. A Politico riportja szerint nincs újságíró Skóciában, aki hajlandó lenne rosszat mondani róla. Még politikai ellenfelei is tisztelik azért a meggyőződésért, ahogy kiáll elvei mellett.

A 2003-as választásokon kifejezetten rosszul szerepelt a párt, 23,8 százalékot szereztek. Rossz volt a sajtójuk, rossz volt a hangulat a párton belül is. Az addigi vezér, John Swinney távozott és Sturgeon indulni akart a pártelnöki posztért. Viszont a skót politika meghatározó alakja, a korábban már elnökösködő Alex Salmond rábeszélte, induljanak együtt és legyen a helyettese.

A következő 10 év az SNP megerősödéséről szólt. Sturgeon első miniszter-helyettes és egészségügyért felelős miniszter lett. A politikai pályafutásáról készült riportok mind kiemelik, hogy Sturgeon ebben az időszakban komolyan változtatott a hozzáállásán is: a korábban mindig túl komolynak és merevnek tartott politikus érezhetően nyitott a közvélemény felé, addig kevéssé ismert jó humorérzéke is előkerült. Mindez fontos váltás volt ahhoz, hogy ne csak párton belül, de országosan is egyre népszerűbb lehessen.

AFP PHOTO / Andy Buchanan

Ehhez hozzájárul az is, hogy míg a brit politikai életben általában elitiskolákból kikerült, gazdag családokból érkező férfiak dominálnak, Sturgeon életével tényleg sok skót tud azonosulni. Szabadidejében X-Faktort néz és sokat olvas, és több mint 20 éve van együtt párjával, az SNP igazgatójával, Peter Murrellel, akivel még a párt ifjúsági táborában ismerkedtek össze.

2007-ben már kormányra kerültek, 2011-ben pedig többségi kormányt alakíthattak. Ezt a lendületet törte meg látszólag a 2014-es népszavazás, ahol fő céljukat, a függetlenség kivívását nem tudták elfogadtatni a skótokkal. Sturgeon pártelnökként viszont fel tudta rázni az SNP-t, többek között a feminista ügyek felkarolásával és megszorítás-ellenes politikájával fél éven belül több tízezer új tagot szerzett a pártnak.

A skót politika sajátja, hogy a pártok egyszerre indulhatnak a skót és a brit választásokon is. És a 2015 májusi brit választásokon az SNP mindent vitt: az elszakadást képviselő párt a harmadik legnagyobb erő lett a brit parlamentben, miután az 59 skót parlamenti helyből 56-ot besöpörtek. Skót politikai erő korábban nem ért el ilyen jó eredményt a brit választásokon. A skót politikában évtizedeken át meghatározó Munkáspárt negyven helyet veszített.

Sturgeon a győzelem után arról beszélt, legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy ekkorát győzhetnek. Majd rögtön belengette, hogy mivel a britek sajnos egy konzervatív kormányt választottak meg, még fontosabb, hogy egy erős SNP-s csapat állhat ki Skóciáért.

A választások során ugyanis nem titkolt célja volt, hogy progresszív koalíció jöhessen létre az SNP és baloldali brit pártok között, az egész unióban változást előidézve így. De a 2015-ös szavazás a baloldal katasztrofális vereségét hozta Nagy-Britanniában. Egyedül a nacionalista szociáldemokrata skótok jelentettek kivételt ez alól.

Angliában is felfigyeltek rá

Az SNP kongresszusain 2015-ben konferálták fel úgy Sturgeont, hogy az egyetlen pártvezér, akit szeretnek Nagy-Britanniában. És ez nem volt túlzás, közvélemény-kutatások szerint ő volt ekkor az egyetlen olyan pártot vezető politikus, akinek a megítélése inkább pozitív volt. Országosan, nem csak Skóciában.

Az SNP és Sturgeon pedig gyakran rá is játszottak erre. Üzeneteikkel célozták a Munkáspártban csalódott balos szavazókat is, ami érthető is volt, ekkor már a harmadik legnagyobb párt lettek az országban, több mint százezer tagjuk volt.

Amikor pedig a brit választások előtt tévévitában csapott össze a nagy brit pártok vezetőivel, elözönlötték a Google-t a kérdések, hogy angolként lehet-e szavazni az SNP-re. Ennek fő oka az lehetett, hogy Sturgeon jóval hitelesebben lépett fel Cameron és a toryk politikájával szemben, mint brit ellenfelei.

A Daily Mail a tévévita után címlapon hozta, hogy ő a legveszélyesebb nő Nagy-Britanniában:

A brit választásokon elért eredmények után a nemzetközi sajtó is felfigyelt rá, Jon Stewart vendége is volt a Daily Showban, egymást érték a felkérések, még a Vouge-ban is szerepelt. Mint mondta erről, ez számára is ellentmondásos szerep volt, máskor mindig kifogásolta, hogy a lapban csak a női politikusok kinézetével meg ruháival foglalkoznak. Mégis vállalta, mert úgy érezte, olyan közönségnek beszélhet, akiknek máskor nem szokott.

Az EU miatt mehetnek

A 2016 májusában a skót választásokon az SNP 46,5 százalékos eredményt ért el, de kevesebb mandátumuk lett, két szék hiányzott az abszolút többséghez. Sturgeon maradt az ország első minisztere, őt érte hivatalában a sokk, hogy a britek az EU-ból kilépésre szavaztak.

Sturgeon a Brexit-kampányban végig az EU mellett állt ki, és a végeredmény kihirdetése után azonnal közölte, hogy demokratikusan elfogadhatatlan, hogy a skótokat annak ellenére rakják ki az Európai Unióból, hogy az ország lakosságának többsége a maradásra szavazott.

Egyelőre első körben az EU intézményeivel veszik fel a kapcsolatot, hogy kitalálják, mit lehetne tenni. Azt ugyanakkor Sturgeon világossá tette, hogy emiatt nem akar fizikai határt bevezetni Anglia és Skócia között. Viszont továbbra is úgy látja, hogy a britek döntése feljogosította a skótokat arra, hogy újra szavazzanak tagságukról az Egyesült Királyságban.

Sturgeon egy interjúban beszélt arról is, hogy a skót parlament akár meg is akadályozhatja a Brexitet, ha nem adják hozzájárulásukat a döntéshez, de azóta Alex Salmond egy tévéinterjúban már enyhítette ezt, és elmondta, szerinte inkább csak gesztus értékű tiltakozásról lehetne így szó.

Bár mostanában elég gyorsan változnak a körülmények, jelenlegi állás szerint Sturgeon éveken belül tényleg összehozhatja azt, amire az SNP korábban nem volt képes és kivezethetik a skótokat az Egyesült Királyságból, beleírva magát ezzel végleg a skót történelemkönyvekbe.

(Via: BBC, Guardian, Politico, valamint Guardian és Politico)