Gerendai Károly megszerzett egy gigantikus tavat és ha trópusira vált az éghajlat, ő lehet Budapest strandbárója

Ott, ahol annak idején a kedvenc Trabant-roncsom hevert a fenéken, amiből gyönyörű, tenyérnyi sügérek bújtak elő, ha az ember eléjük lógatott egy kis élő csalihalat a kristálytiszta, 2-3 méterig átlátszó vízbe, nemsokára beérkezett középosztálybeli apukák fognak heverni a majdnem fehér homokban, miközben a feleségük wakeboardozik, a szeretőjük strandkézilabdázik, a gyerekük búvártanfolyamot végez, a zabigyerekük meg vitorlázik. Miközben mindenki kétpofára eszi az igényes streetfoodot és vejdlingszámra dönti magába a válogatott italokat. És mindezt a centrumtól 20 percre, Budapest határában, srégen a budakalászi Metro mögött, a Luppa-tavon. Már ha bejön Gerendai Károly számítása.

A ruganyos üzletember ugyanis talán most húzta a legbátrabbat, amióta ismert bizniszfigurává vált: az eddigi tulajdonossal társulva kibérelte és radikálisan átalakítja a Szentedrei út Duna felőli oldalán található hatalmas kavicsbányatavakat.

Talán ismerted, talán nem, de ez a két, eddig kavicstöltéssel elválasztott, téglalap alakú tó, amiket a Gerendai-féle Szerkezeti Reformok most egybenyitottak, Budapest közvetlen környékének legkomolyabb állóvize. Ami ráadásul szó szerint ivóvíz tisztaságú. Eddig azért nem lepték el annyira az emberek, mint lephették volna, mert itt a legutóbbi időkig aktívan bányászták a kavicsot, hatalmas munkagépekkel. Még így is komoly illegális szabadstrandélet folyt azért évtizedek óta, legendás nudista- és gatyás strandokkal, a tó hátsó, Duna felőli sarkaiban. Aránylag sokan horgásztak is a hatalmas és igen mély vízben.

Homokos-műpálmás strandra számítottam, de a kávén és cigin élő újságírók lendületével láncdohányzó Gerendaival lényegében egy jókora építkezés közepén kezdtünk beszélgetni arról, hogy tényleg ő lesz-e a Strandbáró. A nyitás előtt két nappal ugyanis középvezetők, mikro- és kisvállalkozók, szellemi szabadfoglalkozásúak és menő alkalmazottak helyett még tolólapososok, billenőplatósok és építőmunkások uralták a Luppa-tó Hermész áruház felőli oldalát. Itt épül fel ugyanis az első a tó négy tervezett strandja közül. De mi ez a négy beach a meghökkentően ambíciózus tervekhez képest!

A Sziget ura összeállt Bényei Gáborral, a bánya tulajdonosával. Egyelőre 10+10 évre szóló bérleti szerződést kötöttek a tóra és környékére, de Gerendainak később lesz vételi opciója is. A kulturális- és gasztrovállalkozó a jelek szerint Budapest közelségére, a kivételesen tiszta vízre, illetve arra a szerencsés körülményre épít, hogy mivel itt nincsenek környékbeli lakók, addig lehet zajongani, amíg jólesik. A tervei ugyanakkor kicsit olyanok, mintha nálunk tíz hónapig tartana a nyár, bár ez az utóbbi évek fejleményeinek a tükrében már nem is annyira elrugaszkodott várakozás.

Idén a Középosztály Strand (oké, én neveztem el így, mindjárt kiderül, hogy miért), illetve a hozzá csatlakozó Nudistacsalogató épül meg ezek közül.

A Luppa eddig úgy működött, hogy az ember odaaautózott, motorozott vagy bringázott, a járművet ledobta a susnyás szélébe, aztán fürdött, bele a vakvilágba, ette-itta, amit hozott, majd a bokrok közé szart, és hazament. Ez, lássuk be, tökéletes modell a maga módján, nekem például sose kéne ennél több, a mainstream polgárok közül mégis sokan vágynak konszolidáltabb körülményekre. Az ő emberük Reformer Károly, a Bányatavak Plázásítója. A
Gerendai-féle Luppa-tavon parkolóban lehet parkolni, zárt helyen öltözni, vécébe szarni, a fürdőrész ki van bójázva, a vízben életmentők cirkálnak, a büfék igényes, sőt kézműves élemiszereket árusítanak, akinek pedig nem elég a fekvés meg az ázás, mindenféle budai sportokat űzhet.

Én évtizedek óta horgászom itt, így tátott szájjal néztem, Gerendaiék már eddig is mennyire átalakították a tó kinézetét. Az elválasztó gátat például megrövidítették és egészen alacsonyra gyalulták, egybenyitva a vízfelületet. Az így kialakult félsziget azért még mindig több, mint fél kilométer hosszú. A Gerendai-vízió szerint ezt majd 50 méterenként fogja bérbe adni ismert budapesti mulatóhelyek kihelyezett nyári kocsmáinak. Ha egy is bérel itt helyet, ez lesz az ország első olyan vendéglátóhelye, ahol európai értelemben vett mulatozós berúgás közben az asztaltól lehet pontyozni. Eldőlhet végre a nagy kérdés is, miszerint lehetséges-e szexuális kapcsolatot létesíteni csontkukacok birtokában.

Már a héten megnyitó Középosztály Strandon is lesz hat homokos sportpálya azoknak, akik elviselhetetlenül forró ásványi törmelékben taposva szeretnek röplabdázni, focizni vagy kézizni. És párféle vízi járművet is lehet bérelni. Meg lesz gyerekpancsoló tavacska is. Ami messziről most még így nézett ki:

Közelebbről így:

Egész közelről pedig így:

De mindez semmi a tervekhez képest. Gerendai a Szentendre felé eső tórészre csábítana wakeboard-pályát, búváriskolát, vitorlázókat, szörfösöket, versenyméretű kajak-kenu pályát jelölne ki, sőt azt sem tartom lehetetlennek, hogy a Space-X is ide fog leszállni nemsokára. A Space-X kategóriája, hogy ha bejön a vállalkozás, Gerendaiék ingatlanberuházásokat is terveznek a parti sávba, például szállodát.

De mindezek előtt át kell például csalogatni a nudistákat.

Gerendai láthatólag nem szeretné, ha többezer ember egyszerre tartaná szemétládának, miközben éppen arra készül, hogy felszámolja Budapest két igen népszerű szabadstrandját, ami nyilván nem teszi majd népszerűvé a veterán luppások körében. Ezért most azzal kezdi, hogy a nudistáknak is feltölt homokkal egy strandrészt, amit nádfonatos kerítéssel vesz körül, és megpróbálja átcsalogatni ide a szembepart nudistáit.

„De miért választaná valaki a hivatalos, bekerített gettót a szabadstrand helyett?” – kérdeztem magamtól, Gerendaitól pedig hangosan azt, hogy ezt a kényes feladatot talán hozzá lojális bérnudistákkal akarja-e megoldani. Az üzletember azonban terelésből csak nevetgélt, de nem válaszolt érdemben. Így nem tudtam elmondani neki egy másik lehetőséget, a pergető horgászatot. A donaldkacsázók ugyanis igen jól ugranak az átlátszó vízben ügyesen vezetett,
fából faragott vagy műanyagból kiöntött műnudistára. Gerendai állítólag azért akarja átcsalni a mezteleneket, hogy aztán nekik is végleges, polgári strandot építhessen a túloldalon.

A Strandbáró összesen négy nagyobb strandot álmodott a 8 Omszki-tó méretű vizére: az eddig említett kettő mellett a régi nemnudista illegálbeach helyére, a Luppa-sziget felőli sarokba az anyagilag nem annyira eleresztett fürdőzőknek tervez strandot építeni. Itt a most nyitó Középosztály Föveny 2000 forintos teljesárú felnőttbelépője helyett 800 lesz a jegy.

És még mi lesz a különbség, milyen lesz a magyar Szegénystrand? Úszómester helyett L. Simon László fogadja a vendégeket, korbáccsal a kézben, hogy rabszolgamunkára kényszerítse őket? Kabin helyett egy kitüzesedett Suzuki-kasztniban kell öltözni? Gerendai prózai módon annyit mondott, hogy ott talán nem lesz büfé, sportpályarendszer és a belépő áráért elvihető vízi eszközök.

A negyedik strandról azonban nem mondott semmit, így elszabadult a fantáziánk. Az indexes Földes riporterrel Fideszes Strandra tippeltünk: itt 8000 lesz a belépő, de a pénztár mögött visszaosztanak 5500-at. De lehetne Értelmiségi Strand is, ahol mindenki nyakig begombolkozva, gyanús külsejú pulóverben izzadna, és csak azt engednék be, aki fehérebb egy abált szalonnánál. Vagy Új Uralkodó Osztály Strand és Nemzeti NER-Kaszinó, ahová kizárólag az mehet be, aki képes eddig elvezetteni egy EU által finanszírozott kisvasutat. Tenyérbemászó Kopasz Amfetaminfüggők Strandja viszont nem lesz, az ivóvíz tisztaságú tóra ugyanis nem engedik rá a jetskiseket, vízisízőket, yachtosokat és a magyar vizek többi hangosan berregő, mindenkit kikészítő, vicsorgósra kokózott robbanómotoros szörnyetegét.

Pecázni viszont újra lehet októbertől.

Mindez jól hangzott, főleg azoknak, akik szeretik a svejci típusú fürdőzést, mindaddig, amíg az embernek eszébe nem jutott, hogy ez az egész óriási beruházás jó esetben 2 hónapig hozhat pénzt évente Gerendaiéknak. De ő ennek ellenére optimista, és végül is igaz, hogy még mindig ő a gazdagabb kettőnk közül.

Trécselés közben Gerendai partnere, Bényei Gábor elvitt minket egy kör csapatásra a fehér bőrüléses motorcsónakján. Fehér bőrüléses motorcsónakkal csapatni pont olyan, mint a száznapos tojás: kívülről undorító, belülről marha jó. Utána kipróbáltuk a tavat, amennyiben a gutaütés előtt 30 másodperccel beleugrottunk az egyik lebegő stégről.

Ez is szuper volt, a fenéken meg tudtam volna számolni Szabó Zoltán indexes tartalomfejlesztési igazgató lábujjait, ezért inkább motorra ültem, mielőtt bármi meggondolatlanságot követnék el, és elmotoroztam a város irányába.