Hiába hisztizett Erdogan, a német parlament elismerte az örmény népirtást
2016 június 02., 11:30
Németország bocsánatot kért a 20. század eleji délnyugat-afrikai népirtásért
A német kormány hivatalosan népirtásként ismeri el a német csapatok által a 20. század elején az egykori délnyugat-afrikai gyarmaton, a jelenlegi Namíbia területén elkövetett vérengzéseket, és bocsánatot kér miattuk – mondta a német külügyminisztérium szóvivője Berlinben.
Sawsan Chebli a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a Német Császárság csapatai által a herero és nama törzs ellen elkövetett népirtás ügyében a namíbiai kormánnyal 2014-ben kezdett párbeszéd az idén lezárulhat, és az eredménye a tervek szerint azt lesz, hogy a német fél bocsánatot kér, a namíbiai fél pedig elfogadja a bocsánatkérést. Ebből viszont nem következik, hogy Németország pénzügyi kárpótlással tartozik a népirtásért – mondta Sawsan Chebli.
A külügyi szóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Frankfurter Rundschau ismertette az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott választ, ami szerint a népirtás nemzetközi jogi fogalmát megalkotó ENSZ-egyezmény alapján nemcsak az egyezmény 1951-es életbe lépése után történt népirtásokat lehet népirtásnak nevezni, hanem korábbiakat is, de ezekben az esetekben a minősítés nem von jogi következményeket maga után, így például jóvátételi, kárpótlási kötelezettséget sem.
A Bundestag június elején hasonló vélekedés alapján minősítette népirtásnak az Oszmán Birodalomban 101 éve végrehajtott örményellenes mészárlásokat. Sawsan Chebli azonban hangsúlyozta, hogy a kormány nem az örmények elleni népirtásról szóló Bundestag-határozat miatt jutott arra a belátásra, hogy a németek is népirtást követtek el a 20. század elején, hanem már huzamosabb ideje az az álláspontja, hogy népirtásnak minősülnek az ún. Német Délnyugat-Afrika területén történt vérengzések.
Ruprecht Polenz, a namíbiai kormánnyal zajló tárgyalásokat német részről vezető kormánymegbízott a napokban egy lapinterjúban azt mondta, hogy a múltfeldolgozás és megbékélés jegyében politikaiképzési- és diákcsereprogramokat indíthatnak, és akár infrastruktúra-fejlesztések is kezdődhetnek német finanszírozással az afrikai országban, például az ivóvízellátásban.
A gyarmatosító németek ellen 1904 és 1908 között kezdett felkelések elfojtását a nagyjából 100 ezer fős herero törzsből alig 10 ezren élték túl, és a Német Császárság csapatai csaknem teljesen kiirtották a nama törzset, és több más kisebb népcsoportot is. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.