Ez a feljelentés azoknak fájhat, akik a kormány nevében üzleteltek Spéder Zoltánnal

  • Hallatlan kormányzati össztűz zúdult nyár elején Spéder Zoltánra, az FHB vezetőjére.
  • Most egy szocialista képviselő, Szakács László is feljelentést tett, mert szerinte Spéder Zoltán aránytalanul nagy befolyást szerzett a Magyar Postában.
  • A rendőrség és az adóhatóság is nyomozásokat indított Spéder érdekeltségeinél, előbbi eljárások is a postával kötött üzleteivel kapcsolatosak.
  • Eddig csak Spéder Zoltán állt célkeresztben, Szakács feljelentése nyomán azonban a vele üzletet kötő állami vezetőknek is lehetnek kellemetlenségeik.

2013 óta Spéder Zoltán fokozatosan egyre befolyásosabb lett az eredetileg állami területnek számító postában, a frissen államosított takarékszövetkezetekben, és az ezekhez kapcsolni kívánt állami közműszolgáltatóban. Spéder Zoltán azonban kegyvesztett lett Orbán Viktornál, ami először a kormánypárti sajtóban indított hadjáratból látszott. Hamarosan rendőrségi eljárásokról, házkutatásokról, adóhatósági vizsgálatokról is jöttek hírek.

Mostanra Orbán Viktor elvette a posta, a takarékok és a közművek felügyeletét Lázár Jánostól, és ezzel párhuzamosan nyugdíjba vonult Németh Lászlóné, aki Lázár államtitkáraként közvetlenül irányította a Spédert helyzetbe hozó rendszert. Eddig azonban a nyugdíjazáson és a hatáskörök átrendezésen túl az állami vezetők felelősségét nem firtatta senki, a kormánypárti sajtó utalásai alapján úgy tűnt, mintha Spéder Zoltán túlzott mohósága okozott volna csak gondot.

Hétfőn azonban Szakács László szocialista politikus feljelentést tett azok ellen is, akik a kormány részéről helyzetbe hozták Spéder Zoltánt a Magyar Postánál.

A mostani MSZP-s feljelentés ugyan ismeretlen tettes ellen irányul, de a beadvány alapján a Miniszterelnökség, és a 2014 előtti fejlesztési minisztérium illetékeseinek felelőssége merülhet fel. Mindkét szervezetnél a posta ügyeit Németh Lászlóné egyengette.

Részvények nagy jogosultsággal

Szakács László szocialista képviselő a Magyar Posta székháza előtt jelentette be, hogy feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával a posta részvényeinek kezelése miatt.

Ha a feljelentés nyomán eljárás indul, akkor alapjaiban kerül veszélybe az a konstrukció, amelynek kiépítésén Spéder Zoltán bankár és Németh Lászlóné államtitkár az elmúlt három évben dolgoztak.

A feljelentésben foglaltak szerint a Magyar Posta feletti irányítás jelentős része 2013 ősze és 2014 tavasza között visszavonhatatlanul Spéder Zoltán érdekeltségeihez került, miközben ezért alig fizetett valamit a posta értékéhez képest. A feljelentésből jól látszik, hogy az illetékes állami tisztségviselők nem csak pontosan tudták, hogy mi történt, hanem teljes eltökéltséggel támogatták is a folyamatot.

Ezt a rendszert a posta közgyűlési határozatai betonozták be, azonban e döntések szorosan követték a kormányhatározatokat. Vagyis egyáltalán nem úgy tűnik, hogy Spéder Zoltán a kormány akaratával szemben kavart valamit, és csak most hirtelen esett le Orbán Viktornak, hogy nincs rendben a rendszer. A miniszterelnök által aláírt kormányhatározatok és a postai közgyűlési határozatok egymásra épültek.

Lassan fogyott a posta

A Magyar Posta összes részvénye 2013 őszéig az állami vagyonkezelőnél volt, amit az Orbán-kormányok idején a fejlesztési miniszter felügyelt az MNV-n keresztül. 2013 október végén azonban készült egy kormányhatározat, ami szerint a posta több mint 14 milliárd forint névértékű részvényeinek negyedét, mínusz egy részvényt el kell adni az SZHISZ-nek.

Az SZHISZ a takarékpénztárak integrációját felügyelő háttérszervezet, amiben akkoriban az állami ellenőrzés érvényesült, vagyis ez nem számított privatizációnak. Az SZHISZ többségi tulajdonosa az állami Magyar Fejlesztési Bank és maga a Magyar Posta voltak akkoriban, de csak közvetetten: úgy, hogy e cégek birtokolták a többségi tulajdonos Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. nagyobbik részét, és ezen keresztül érvényesült a befolyásuk az SZHISZ-ben.

A részvényvásárlás végére az SZHISZ befolyása a postában nagyobb lett, mint azt tulajdonrészének mértéke indokolta volna. 2013 december 6-án a posta alapszabálya úgy változott, hogy a postát érintő fontos döntésekhez a részvényesek 80 százalékának egyetértése kell. Vagyis az SZHISZ a 25% mínusz 1 részvényével gyakorlatilag vétójogot kapott a társaságban. Minden lényeges döntéshez (osztalék kivétele, eladások, kinevezések és leváltások) szükség van az SZHISZ szavazatára is.

Szakács feljelentése szerint ez a döntés azért volt aggályos, mert semmi sem biztosította, hogy az SZHISZ-ben az állami tulajdonosi többség örökké megmarad, így elvben egy rejtett privatizációra is lehetőséget adott volna az új konstrukció. Mégpedig olyanra, ahol a kisebbségi tulajdonos annyi jogot gyakorolhatna, mintha a társaság fele az övé volna.

Hamarosan meg is jelent egy erős magántulajdonos az SZHISZ-ben. 2013 decemberében a kormány hozott egy határozatot arról, hogy a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank adja el a Magyar Takarékszövetkezeti Bankban lévő részesedését. Az már a következő év februárjában derült ki, hogy vásárló a nagyon hasonló nevű Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. nevű cég lett, amiben addigra komoly részesedést (25%-ot) szerzett a Spéder Zoltán vezette FHB bank. A többi tulajdonos között olyan takarékok vannak, amelyek részt vettek az integrációban, több mint nyolcvanan. Amikor a Magyar Takarék megvette a postától és az MFB-től a Magyar Takarékszövetkezetet, akkor ezzel az FHB az SZHISZ-ben is befolyást szerzett.

Teljes beleszólás 50 millióért

Van azonban egy másik szál is a feljelentésben, ami még egyértelműbben adott lehetőséget Spédernek, hogy meghatározza a posta működését. 2013 december 20-án úgy döntött a posta és az SZHISZ, hogy kiadnak egy 100 forint névértékű úgynevezett elsőbbségi részvényt, amely formailag csak egyetlen szavazatot adott tulajdonosának a posta közgyűlésein, de közben vétójogot biztosított a posta könyvvizsgálójának megválasztására.

Az elsőbbségi részvényt az a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vehette meg 50 millió forintért, amelyből egy három nappal korábbi kormányrendelet értelmében a postának ki kellett éppen szállnia. Vagyis úgy adta el a posta az elsőbbségi részvényét a banknak, hogy közben éppen eladásra kínálta a bankban lévő tulajdonrészét, és elvben még nem tudhatták, hogy ki lesz a vevő. Azonban nem életszerűtlen azt feltételezni, hogy legalább sejthették.

2014 február végén ki is derült, hogy a vevő az FHB befolyása alatt lévő, az SZHISZ ügyében már említett Magyar Takarék lett. Így került Spéder Zoltán befolyása alá ez az egy darab nagyon fontos részvény is.

Ezután a részvény még fontosabbá vált: 2014 március végén, alig néhány nappal a parlamenti választások előtt a posta közgyűlése bővítette ennek az elsőbbségi részvénynek a jelentőségét. Birtokosa immár arra is jogot kapott, hogy kijelölje a posta igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak a felét. Azóta e részvény birtokosa alapvetően meghatározza a posta irányítását.

Mivel az SZHISZ-nek vétójoga van a cégvezetés másik felének kinevezésében, így az állam hiába a legfőbb tulajdonos papíron, lényegében nem tud a posta élére senkit sem kinevezni, és nem tudja a vezetőket leváltani sem. Továbbá ahogy az elsőbbségi részvény esetében, úgy az SZHISZ-nél lévő részvények esetében is legalább informálisan Spéder Zoltán kezében futottak össze a szálak. (Az SZHISZ-nél a helyzet júniusban megváltozhatott, mert a társaság teljes vezetése a kormány nyomására lemondott.)

Vannak még összefonódások

Az FHB és a takarékok, a posta illetve az állami közműholding közötti átfedések egészen összetett hálózatának ez csak egy szelete, ám valószínűleg a legfontosabb szelete. Hiszen sok további üzlet a posta, a takarékok és az FHB között e rendszernek köszönhetően jöhetett létre és éppen e rendszer biztosította, hogy az állam részéről ne is lehessen mód a felmondására. Éppen ezért lesz kulcskérdés, hogy a feljelentésre hogyan reagál majd az ügyészség és vizsgálja-e az állami tisztségviselők felelősségét is.