Spéder Zoltánt felfújták és most kipukkasztják

Spéder Zoltán hatalmát megtörték. A bankja és a sajtóbirodalma is veszélyben van, a befolyása már nem lehet ugyanakkora, mint az utóbbi években volt.

Ennyire összehangolt és kemény támadásoknak még nem volt senki sem kitéve az ország elitjéből, és ezt tovább élezi, hogy Spéder Zoltán az utóbbi években szorosan együttműködött az Orbán-kormánnyal, komoly feladatokat és lehetőségeket kapott.

Az sem kizárt, hogy a korrupcióval annyit támadott kormány kihasználja a mostani leszámolást arra is, hogy a közvélemény előtt egy látványos perrel bizonyítsa, eljárnak a büntetőjog eszközével is, ha kell. Ennek szálai pedig a Miniszterelnökségen dolgozók közül is utolérhetnek embereket. Amennyiben ez a forgatókönyv érvényesülne, akkor Spéder Zoltánon kívül Lázár János is nehéz helyzetbe kerül.

A Spéder Zoltán elleni intézkedéseknek a konkrét eljárásokon túl szimbolikus jelentősége is van. A médiakampány durvasága üzenet mindenkinek, aki a kormánnyal bizniszel: senki sem képzelheti azt, hogy ha kap egy lehetőséget a kormánytól, akkor már alanyi jogon is erős lehet.

Nagyon tömören összegezve az történt, hogy Spéder Zoltán már régen útban volt Csányi Sándor OTP-vezérnek, és mostanra útját állta Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök újabb törekvéseinek is. És az is számított, hogy megtámadásával Lázár Jánosra is rá lehetett ijeszteni.

Csányi és Spéder

Spéder Zoltán legfőbb ellenlábasának már tíz éve Csányi Sándort tartják. A mostani helyzetben ezért Csányinak egyáltalán nincs ellenére az FHB gyengülése, de a közelében lévők szerint a Spéder ellen sajtóhadjárat stílusa már nem tetszett neki.

A kettejük közti évtizedes viszály miatt különösen érdekes, hogy múlt csütörtökön egy Normafánál lévő cukrászdában találkoztak, egy nappal azután, hogy nyomozók tartottak házkutatást az FHB irodáiban. Nem tudjuk, hogy ki kezdeményezte a találkozót, de az egyértelmű, hogy Spédernek lehetett sokkal kellemetlenebb a kávézás.

Spéder 15 évig viselt vezető tisztségeket az OTP-nél, 2006-ban a vezérigazgató-helyettesi székét hagyta ott, vagyis Csányi Sándor első helyettese volt. Haragban váltak el egymástól: Spéder úgy vélte, hogy ő tette igazán naggyá az OTP-t, de Csányi aratott le mindent; Csányi pedig úgy vélte, hogy Spéder túlzottan önállósította magát, a háta mögött intézkedett. Spéder 2007-ben vásárolta be magát a Földhitel- és Jelzálogbankba (FHB) és ennek elnökeként elkezdett építkezni. Kimondatlanul is az volt a tét, hogy miután összeveszett Csányival, képes lesz-e megcsinálni az új OTP-t, ezúttal már magának.

Az OTP az utóbbi években többször is feljelentette az FHB-t az Európai Bizottságnál, és a bank legújabb törekvéseit élesen támadó bankszövetségi levelet is az OTP-ből sugalmazhatták. Csányi Sándor nem nézte jó szemmel, hogy a kormány egyre nagyobb lehetőséget nyújt az FHB-nak, és Orbán Viktor előtt sem titkolta, hogy szerinte rossz lóra tesz Spéderrel. Ahogy Lázár János felügyelete alatt az FHB egyre jobban körülfont egy félig állami lábon álló új monstrumot, amiben a posta, a közműcégek és a takarékok is benne vannak, úgy sértette egyre inkább az OTP piaci érdekeit is ez a törekvés. Spéder egy június 15-re tervezett, azóta a támadások miatt visszavont takarékszövetkezeti közgyűlésen nagyot lépett volna előre az építkezésben, egy érdemi szinttel lett volna stabilabb a birodalma. Ebből azonban már semmi sem lesz.

Spéder és a Fidesz

Spéder Zoltán a nyolcvanas évek második felében a Rajk szakkollégium hallgatójaként ismerte meg a Fidesz alapítóit, elsősorban a Bibó szakkollégiummal közösen rendezett táborok alkalmával. Kezdettől a Fidesz holdudvarához tartozott, és ugyan közvetlenül nem folyt bele a politikába, mégis a mai napig élő maradt a kapcsolata a párt vezetésével, és így Orbán Viktorral is. Amikor májusban még csak kóstolgatta a kormánypárti média Spédert, akkor egy vezető fideszes politikus azzal tompította a támadások jelentőségét, hogy „itt túl régi és erős személyes kapcsolódások vannak ahhoz, hogy Spéder Zoltánt csak úgy ejteni lehessen” – a helyzetértékelés ugyan nem bizonyult pontosnak, de jelzi, hogyan tartották számon a bankárt még hetekkel ezelőtt is a pártban.

A 2010-es kormányváltás után Spéder segítséget kért a kormányra jutott fideszesektől. Egyrészt akkoriban már voltak az FHB ellen Brüsszelben eljárások, másrészt a bank anyagilag sem állt stabil lábakon. Visszaemlékezések szerint közepes lelkesedéssel fogadták kéréseit, ám végül jogi és diplomáciai segítséget az EU-val szemben biztosan kapott, és nagyon valószínű, hogy anyagiban is részesült.

A kormány eddig együttműködött az FHB-vel, hogy e rendkívüli segély sorsát eltitkolja, de az MNB most hirtelen azt követeli, hogy a bank nevezze meg, hogy kinél vannak azok a kötvények, amelyekkel kihúzták a csávából a bankot négy évvel ezelőtt.

Sarkadi Zsolt ebben a cikkében foglalta össze, hogy 2012-ben egy rejtélyes, hivatalosan máig ismeretlen befektető hogyan mentette ki az FHB-t. Sok jel utal arra, hogy a kötvényeket végső soron a magyar állam jegyezte le, és ezek a mai napig úgy állnak, hogy az FHB se kamatot nem fizetett utánuk, és tulajdonrészre sem cserélték. 30 milliárd forintról van szó, éppen akkora összegről, amit az FHB akkoriban fizetett vissza az államnak a már említett, és a bank számára kedvezőtlenül alakuló EU-s eljárás hatására. Minden jel szerint e kötvényekkel kapcsolatos az MNB június 7-i büntetése is.

Az új monstrum

Spéder Zoltán évekig készült arra, hogy az Orbán-kormánnyal együttműködve egy komoly pénzügyi intézményt építsen fel, és ebben sokáig a politika jó partnernek bizonyult. 2013-ban kapott felhatalmazást Orbán Viktortól, hogy szervezze meg a takarékszövetkezetek integrációját. Spéder arra figyelmeztetett, hogy e kis pénzintézetek sorra bedőlhetnek, bár a takarékok érdekképviseletének akkori vezetője, Demján Sándor, ezt a fenyegetettséget mindig is tagadta.

A takarékszövetkezetek integrációja egy bonyolult, kereszttulajdonlások sorozatával alábástyázott rendszerré növekedett mostanra. E monstrum a rezsiszámlákat, az FHB-t, a takarékok pénzét és a postai infrastruktúrát köti össze. Az építkezés politikai felügyelete a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez, azonban belül pedig Németh Lászlóné államtitkárhoz került. A takarékszövetkezetek felett álló Takarékbankban és a Magyar Postánál is sorra kerültek vezető pozíciókba az FHB egykori vezetői, vagyis Spéder Zoltán bizalmasai. „Németh Lászlóné se tudta már követni, hogy mi történik, ha elakadt, akkor rögtön hívta Zoltánt” – mondta egy építkezést jól ismerő ember.

Engedély nélkül túltolta?

A történet innentől válik a mostani fejlemények szempontjából különösen érdekessé. A Fidesz felől egyre inkább azt terjesztik, hogy Spéderrel az lett a fő baj, hogy túl sokat akart magának. Az üzenet szerint nem arra kapott megbízást, hogy magának építsen birodalmat, hanem csak azzal bízták meg, hogy építse ki a rendszert, így megszolgálva azt, hogy az állam megmentette a bankját. Ehelyett azonban az utóbbi évek számos lépése arról szólt, hogy az FHB vezető pozíciója megkerülhetetlen legyen, és ennek betetőzése lett volna a június 15-i közgyűlés, ahol minden jel szerint a takarékoknak be kellett volna vásárolniuk az FHB-ba, vagyis a két pénzügyi intézmény teljesen összenőtt volna, de az irányítás az FHB-hoz kötődő embereknél maradt volna. Erre célzott Demján Sándor, amikor parazitához hasonlította az FHB-t, Orbán Viktornak írt levelében.

Az egyre erőteljesebben hangoztatott kormányzati magyarázat szerint a Spéder-ellenes össztűz fő oka az, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György megelégelték, hogy Spéder elsősorban magának dolgozik az államtól kapott eszközökkel, ráadásul úgy, hogy a jegybank ellenőrzési mechanizmusa alól is ki tudott bújni. Spéder Zoltán pedig azzal haragította őket végképp magára. hogy előre menekült, és a júniusi közgyűléssel bebetonozta volna magát az új konglomerátumba, ahelyett, hogy elkezdett volna hátrálni belőle.

Eddig ez senkit sem zavart?

Nagy kérdés, hogy reális-e azt feltételezni, hogy a monstrum építésének módja tényleg nem tűnt-e fel eddig senkinek a kormányból, vagy ez most csak egy ürügy-e. A folyamat évek óta zajlott, panaszkodott miatta az ellenzék, Demján Sándor az Alkotmánybírósághoz is fordult, cikkek sora mutatta be a vitatható lépéseket. Ehhez képest a közelmúltban a kormánypárti többség még törvényt is hozott arról, hogy az FHB-val üzletelő posta üzleti titkait fokozottan védeni kell. Orbán Viktor korábban személyesen is kiállt az említett monstrum mellett.

Valószínű, hogy az összeütközést több fontos egyéb fejlemény is felgyorsította, és nem elsősorban arról lehet szó, hogy hirtelen leesett Orbán Viktornak, hogy “nem erről volt szó”.

A legfontosabb fejlemény az lehet, hogy állítólag Orbán Viktor és Matolcsy György az FHB helyett egy másik bankot akarnak betolni a monstrum élére. Ez a pénzügyi körök általános vélekedése szerint az MKB bank lehet, amit német tulajdonosától a magyar állam tavaly vásárolt meg, majd idén adott tovább egy eddig ismeretlen hátterű konzorciumnak. A végső tulajdonosok a piaci pletykák szerint olyanok lehetnek, akikben Orbán és Matolcsy úgy megbíznak, mint saját magukban. Az új rendszerben pedig nem lesz már szükség az FHB-ra.

Túlnőtt

Egy másik - a fenti fő okot egyébként nem vitató - magyarázat szerint Spéder Zoltán már hónapokkal ezelőtt világos üzenetet kapott: vagy bankárkodik, vagy médiatulajdonos lesz, de a kettő együtt nem megy.

Eszerint a pénzügyi monstrumot és az érdekeltségébe tartozó médiavállalkozásokat már túl nagy hatalomnak érezték Orbánék, akik semmiképpen sem akarnak egy új Simicska Lajost látni a színen, pláne nem egy olyat, aki egyszerre szedi a rezsit és befolyásolja a közvéleményt.

Spéder vezeti a CEMP nevű médiavállalkozást, amibe többek között olyan kiadványok tartoznak, mint az Index. Továbbá a bizalmasai kulcspozícióba vannak a Népszabadságot és Nemzeti Sportot is kiadó Mediaworks kiadónál, ami hiába Heinrich Pecina osztrák üzletember tulajdona, ezt a kiadót is Spéder érdekeltségei közé sorolják az üzleti életben.

Ez így együtt már sok volt Orbánéknak, és ezt erősítik azok a történetek, ami szerint Habony Árpád már régebben is meg akarta szerezni a Mediaworksöt Pecinától, és most már a CEMP iránt is mutat érdeklődést. (A CEMP iránti kormányközeli érdeklődés egyáltalán nem új, pár éve Simicska Lajos is szívesen vitte volna.)

Rivális klánok

A Miniszterelnökség vezetőit meglepte, hogy milyen kemény össztűz zúdult június elején Spéderre. Magukra vették a támadásokat, nyílt háborútól tartottak a Lázár Jánossal szemben álló fideszes csoporttal. Néhány nappal később azonban igyekezték azt elhinteni, hogy szó sincs arról, hogy nekik kellene védekezniük, és azt üzenték inkább, hogy az egész kampány kifejezetten csak Spéder Zoltánról szól.

A Spéder-birodalom túlnövekedése ugyanis Lázár János megerősödését is jelentette. És ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel az a csoport, amit a kormányban gazdasági vonalon Seszták Miklós fejlesztési miniszter, míg politikai vonalon Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter képvisel.

A Seszták-féle kör (amely bírja a Mol, és így az ott befolyásos Csányi Sándor támogatását is) az energetikai lábat rúgná ki az épülő monstrum alól, a kabinetirodát informálisan irányító Habony Árpád pedig a Spéder-féle médiabirodalmat vinné. Ebben a helyzetben Spéder és a monstrum elleni fellépés egyben Lázár gyengítésére is alkalmas.

Lázár tavaly minden követ megmozgatott, hogy Rogánból ne legyen miniszter, de mostanra Lázár kényszerülhet védekezésre: akármi is lesz a Spéder Zoltán és érdekeltségei ellen indított vizsgálatok vége, a politikai felelősség elsősorban az övé.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;