Nem stimmelnek a letelepedési kötvényprogram számai

  • A letelepedési kötvényprogramban külföldiek vásárolnak több százezer euróért speciális magyar államkötvényeket, ezért pedig letelepedési engedélyhez jutnak.
  • Ez főleg azért jó nekik, mert a magyar letelepedési engedéllyel szabadon mozoghatnak az Európai Unióban is: lehet bárhol üzletelni, céget alapítani.
  • A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazzák.
  • A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába.
  • 2013-ban és 2014-ben a programban lényegesen többen kaptak tartózkodási engedélyt, mint ahányan kötvényt vásároltak.

„Nagyon bonyolult az a jogi konstrukció, amiben a külföldiek magyar letelepedési engedélyhez jutnak. Nem csak a közvetítő cégek beiktatásáról van szó, hanem arról is, hogy ezek a cégek vásárolják nekik az államkötvényt, ami soha nem kerül a tulajdonukba. Így azért bőven lehet sakkozni a pénzekkel”

– magyarázta a pénzügyes vonalon működő Á., aki jól ismeri a letelepedési kötvénypiacot. Szerinte a rendszerben általában több tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi mozog, mint amennyi kötvénycsomagot a közvetítő cégek ténylegesen megvettek a magyar államtól.

Á. információi alapján kértük ki az elmúlt 3 és fél év számait a kötvényeket árusító Államadósság Kezelő Központból (AKK), és a tartózkodási engedélyeket kiadó bevándorlási hivatalból. Kiderült, hogy az informátornak igaza van.

Rogán kiválasztottjai nagyon jól járnak

A letelepedési kötvények ötlete valamikor 2012 vége felé került elő Magyarországon. A konstrukció lényege, hogy tehetős külföldiek 2013-ban 2014-ben 250 ezer euróért, 2015-től pedig 300 ezer euróért magyar államkötvényeket vásárolnak, ezért cserébe pedig előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt kaptak. A magyar papírokkal aztán akadálytalanul lehet mozogni, üzletelni, céget alapítani az egész EU-ban. A külföldi befektető a magyar államot hitelezi, a magyar állam pedig öt év után visszafizeti az összeget. Hasonló programok más európai országokban is működnek. (Portugáliában például 11 embert tartóztatott le a rendőrség 2014-ben a letelepedési programban feltárt korrupció miatt.)

Az első hivatalos említés 2012. október 29-én, a parlament gazdasági bizottságának ülésén történt. Itt Rogán Antal jelenlegi propagandaminiszter, a bizottság akkori elnöke vezette elő, és arra utalt, Kínából jött az eredeti ötlet, hogy volna igény ilyesmire.

Rogán Antal propagandaminiszter. Fotó: Botos Tamás

A Rogán vezette bizottság pályáztatás nélkül több offshore hátterű céget jelölt ki, mindegyik vállalkozás a világ egy bizonyos részén árulhatta a kötvényeket. Ezek a cégek már csak azért is nagyon jól jártak, mert ügyfelenként sok tízezer eurós szolgáltatási díjat számolhatnak fel, és náluk maradt a kötvények diszkontára és névértéke közötti különbség, valamint a két százalékos kamat is.

Ebből a legóvatosabb becsléseink szerint is 65 milliárd forint került hozzájuk 2013 óta. Ez a bevétel akár a magyar államot is gazdagíthatta volna, ha a Rogán-bizottság nem építi be a rendszerbe a köztes cégeket.

A bombabizniszről már részletesen írtunk mi is, arról viszont kevesebbet, hogy pontosan mit is vásárolnak Magyarországon a szabad uniós mozgásra vágyó külföldiek.

Valójában egy külföldi sem vesz letelepedési kötvényt

A rendszert szándékosan úgy hozták létre, hogy soha egyetlen külföldi sem birtokol közvetlenül magyar letelepedési kötvényt, ők mindig a közvetítő cégnek fizetnek, aki helyettük vásárol. Hogy erre a csavarra miért volt szükség, az még egy kormánypárti politikusban is felmerült. A parlament gazdasági bizottságában 2013. március 4-én Seszták Miklós jelenlegi fejlesztési miniszter, akkor még csak KDNP-s képviselőként próbált érdeklődni az okokról.

Seszták Miklós fejlesztési- és a Rogán Antal propagandaminiszter a Hungaroringen. Fotó: Kurucz Árpád/Népszabadság

A jegyzőkönyv szerint Rogán Antal, a bizottság akkori elnöke nem is hagyta, hogy Seszták végigmondja a kérdését, és azt kezdte el magyarázni, hogy ha a külföldiek közvetlenül vehetnének magyar állampapírt, akkor

„nem tudnánk megtagadni mondjuk egy szudánitól azt, hogy egy ilyet vásároljon, és akkor senki nem tudja megmondani, hogy az illető a megfelelő al-kaidás háttérrel rendelkezik-e vagy sem, és mire kiderül…”

Amit Rogán itt állít, az nagyon félrevezető.

A Fidesz-kormány a kétharmados többségével 2012-ben vagy 2013-ban pont úgy szabályozhatta a letelepedési kötvények kereskedelmét, ahogy akarta, így az is megoldható lett volna, hogy a külföldiek közvetlenül a saját nevükre vásároljanak kötvényt, és mégis ellenőrizze őket a belügy, mielőtt megkapják a tartózkodási engedélyt.

Az első két évben több mint 100 kötvény hiányzik

Informátorunk, Á. arra utalt, hogy a többen jutottak magyar tartózkodási engedélyhez mint ahánynak nevében ténylegesen kötvényt vásárolnak.  Közben a programba jelentkező külföldiek a pénzt feltehetően kifizették a közvetítő cégek felé, ezt még azelőtt meg kell tenniük, hogy egyáltalán elindulna a hivatalos folyamat.

Hogy tisztázzuk a helyzetet, közérdekű adatkérést küldtünk a kötvényeket árusító Államadósság Kezelő Központnak (AKK), és a tartózkodási engedélyeket intéző Belügyminisztériumnak / Bevándorlási Hivatalnak, hogy összevethessük a számokat.

Az eredmény megdöbbentő volt: 2013-ban és 2014-ben összesen 2347 ember kapott a bevándorlási hivataltól tartózkodási engedélyt kötvényvásárlás miatt, miközben ennél 134-el kevesebb, 2213 kötvénycsomagot adott csak el az AKK.

A 134 hiányzó kötvénycsomag, kötvénycsomagonként 250 ezer euróval számolva, 10 milliárd forint hiányt jelentett az első két évben.

Hogy melyik közvetítő cégnél (cégeknél) nem stimmelnek a számok, azt nem lehet tudni, mert az AKK csak éves összesített adatot közölt, és nem volt hajlandó cégenkénti bontásban elárulni, hogy az egyes közvetítők mennyi letelepedési kötvényt jegyeztek le. Azt mondták, hogy ez értékpapírtitok.

Az AKK és a bevándorlási hivatal válaszainak összesítése szerint a programban 2013. és 2016. július 1. között 3649 külföldi kapott tartózkodási engedélyt.

  • 2013-ban 430 kötvénycsomagot adtak el, és 434 külföldi kapott tartózkodási engedélyt.
  • 2014-ben 1783 kötvénycsomagot adtak el, és 1913 külföldi kapott tartózkodási engedélyt.
  • 2015-ben az AKK tájékoztatása szerint nem lehet az adatokból kiszámolni, hány kötvénycsomagot adtak el, és 1072 külföldi kapott tartózkodási engedélyt.
  • 2016-ban (július 1-ig) 289 kötvénycsomagot adtak el, 230 külföldi kapott tartózkodási engedélyt.
  • A program három és fél éve alatt összesen 10 olyan külföldi volt, aki kért ugyan tartózkodási engedélyt, de valamiért nem kapott.

„A rendszer úgy működik, és így is logikus, hogy ha a belügy mindent rendben talál, akkor a külföldiek megkapják a tartózkodási engedélyt, és csak ezután vásárolják meg számukra a kötvényeket a kijelölt közvetítő cégek. Előfordulhat, mondjuk év végén, hogy már nem lehet kötvényt jegyezni, ilyenkor már megvan a tartózkodási engedély, de a vásárlás a következő évre csúszik” – így magyarázta a különbségek lehetséges okát az egyik kisebb közvetítő vállalkozás vezetője.

Van, ami ennek az érvelésnek némileg ellentmond.

Az AKK által szolgáltatott adatok szerint 2016-ban fordult az állás, július 1-ig 59 darabbal több kötvénycsomagot adtak el, mint ahányan tartózkodási engedélyt kaptak a programban. Ez a többlet részben talán adódhatna a 2015 végi "átcsúszásokból", de a három és fél év adatait összesítve, a 2015-ös adatokat a közvetítő cégek számára engedékenyen becsülve sem kerülnek egyensúlyba a számok, és jelentős pénz hiányzik a rendszerből.

Egyébként az állami hivataloknál is kavarodás van a program hivatalos számait illetően. Az AKK egy hete azt írta nekünk, hogy

  • „a kötvényprogram keretein belül 2015-ben 1143 harmadik országbeli állampolgár adta be letelepedési engedély iránti kérelmét”.

majd néhány órával később arra módosítottak, hogy

  • „kötvényprogram keretein belül 2015-ben 1017 harmadik országbeli állampolgár adta be letelepedési engedély iránti kérelmét”.

Ehhez képest a Bevándorlási Hivatal tájékoztatása szerint 2015-ben 1072 adtak be a kérelmet és kaptak tartózkodási engedélyt.

A rendszer ellenőrzéséről a törvény egyébként ezt írja:

„A tartózkodási, illetve letelepedési jogosultság ellenőrzése céljából a vállalkozás minden hónap tizedik napjáig összesített adatszolgáltatást nyújt az idegenrendészeti hatóság részére, amely adatszolgáltatás tartalmazza a tárgyhónapban (...) lejegyzett államkötvények számát, valamint azt, hogy a lejegyzés mely kérelmezők befizetéseiből történt.”

Hogy a cégek adatszolgáltatásának valódiságát csekkolják-e bárhogyan, arról keveset tudni, a Magyar Nemzet májusban írt arról, hogy a közvetítő vállalkozások működését gyakorlatilag nem ellenőrzik.

(UPDATE 1141: A számok között eltérést nem a kötvényt vásárló külföldiek családtagjainak kiadott engedélyek okozzák. A bevándorlási hivatal 5 napja írásban nyilatkozott a 444-nek, hogy a tőlük kapott adatokban a családtagok engedélyei nincsenek benne.)

Ömlenek a milliárdok

Az AKK válaszaiból az is kiderült, hogy a letelepedési kötvényprogram működésének eddigi három és fél éve alatt csak a kötvénycsomagok névértéke (ennyit fizet érte a közvetítőknek külföldi) és a kötvénycsomagok ellenértéke (ennyit fizetnek érte az AKK-nak a közvetítő cégek) közötti különbségből

a közvetítő cégeknek 32 milliárd forint bevétele származott.

Ezen felül még ugye tranzakciónként több 30-60 ezer euró közvetítő vagy hasonló néven felszámolt díj is ütötte a markukat.

Az állam egyébként egy fillért nem keres az üzleten, hiszen öt év után visszafizeti a korábban megkapott összeget.

Rogán, Habony, haverok

A magyar letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő cégeket már többször is összefüggésbe hozták Habony Árpáddal a rejtélyes fideszes főtanácsadóból lett médiamágnással.

Azt egy hónappal ezelőtt írtuk meg a 444-en, hogy 2015-ben a Kínában magyar letelepedési kötvényt forgalmazó HSSDF egyik tulajdonosa foglalt Habonynak és barátnőjének drága helikopteres városnézést Hongkongban.

Ezzel kapcsolatban Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, és Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának Rogánt követő fideszes elnöke is lényegében arról beszélt, hogy lehet ugyan Habonynak személyes kapcsolata a kötvényeket forgalmazó cég tulajdonosával, de ez nem jelenti hogy magához a kötvényüzlethez, vagy a forgalmazó cégek kiválasztáshoz köze volna.

A muszlim országokban magyar kötvényt árusító cég, az Arton Capital Kft. jogi képviselője Kosik Kristóf, aki korábban volt Habony Árpád jogi képviselője is. Kosik Rogán Antal frakcióvezetősége alatt dogozott a Fidesz frakciónak, és az V. kerületi önkormányzatnak.

A Heti Válasz Habony Árpád és az Oroszországban letelepedési kötvényt árusító VolDan között is talált kapcsolatot. A Válasz arról írt, hogy a VolDan egy Shabtai Michaeli nevű grúz-izraeli üzletemberhez köthető, és ugyanazt az infrastruktúrát használja, mint Michaeli hasonló hátterű üzlettársa, a Princess pékségekről ismert Michael Gagel.

Andy Vajna, Habony Árpád és Michael Gagel Dél-Franciaországban. Fotó: zitavass / Instagram

Gagel, Habony és Vajna közös Instagram fotón pózoltak 2014-ben Dél-Franciaországban, és a két izraeli-grúz üzletember „legközvetlenebb családtagjai” a Facebook-profiljuk alapján kapcsolatban állnak Rogán Cecíliával, Vajna Tímeával, Kökény-Szalai Viviennel (a TV2 hírigazgatójával) és Kaminski Fannyval (Habony Árpád volt feleségével).

UPDATE 1711:

Az AKK ma délután levelet küldött a cikkel kapcsolatban.

Ebben az szerepel, hogy az eladott kötvénycsomagok, és a kiadott engedélyek közötti különbség az év végi csúszásokból adódik. (Ahogy erről a szövegben írtunk is.) Azt írják, hogy a cégeknek másfél hónapjuk van megvenni a letelepedni vágyó külföldiek "nevében" az államkötvényt, miután az illető már megkapta a tartózkodási engedély. Ezért alakult az első két évben úgy a mérleg, hogy 134-gyel több külföldi kapott tartózkodási engedélyt a bevándorlás hivataltól, mint ahánynak kötvénycsomagot vásároltak a közvetítő cégek, mert sok vásárlás év végére esett.

A 2013-ban és 2014-ben kialakult hiányt viszont utólag mindig behozták a cégek. Az AKK ma már a 2015-ös adatokat is meg tudta mondani, amiről hét nappal ezelőtt azt írták, hogy "nehéz lehet meghatározni". Ezek szerint akkor 1017 darab 300 ezer eurós kötvénycsomagot, és 126 darab 250 ezer eurós csomagot adtak el.

Arról írnak, hogy a program indulása óta eltelt három és fél év összes eladása majdnem megegyezik az azóta kiadott tartózkodási engedélyekkel. A rendszerből ma már csak 372 millió forint (4 kötvénycsomag) hiányzik, ezt a közvetítő cégek 45 napon belül ki fogják fizetni.

;