Csütörtök este teltházas koncertet adott a Sziget Fesztiválon lévő 90 ezer vendég előtt egy bizonyos Rihanna nevű barbadosi énekesnő. Olvasom az újságokban, hogy rossz koncertet adott, ráadásul félórás késéssel kezdett, és csak egy órát énekelt. (Zárójel. A „művésznő” a közönséggel állítólag semmilyen kapcsolatot sem tartott. Márpedig ha én elmegyek egy drága koncertre, akkor az a minimum, hogy az előadó nézzen a szemembe. Ezt szerintem nem is kell magyarázni, alapvető dolog.)

De ez eddig mind rendben is volna, ettől még nem dőlne össze a világ. Ám sok helyen azt is pedzegették, hogy mindezért Rihanna 1 millió amerikai dollárt, azaz 277 millió forintot kapott, méghozzá egy összegben.

Hogy micsoda?

1 millió dollárt egy 60 perces koncertért? Itt mindenki megőrült?! Hát álljon már meg a menet, de sovány malac vágtában!

Én havi 140 ezer forintos bruttó fizetésből élek, hárman lakunk egy szoba-konyhában, és örülök, ha telente kihúzom a fűtési szezon végéig. A nagyságos asszony meg 60 perc éneklésért kapja ennek az 1731-szeresét. Pedig az éneklés az nem igazi munka, azt bárki meg tudja csinálni, én is szoktam énekelni a zuhany alatt. De próbálna meg a világsztár csak egyszer heti 6 napban, napi 12 órában esőben-hőségben kubikolni vagy gödröt ásni!

Ráadásul Rihanna még csak 28 éves. Én ennyi idősen örültem, hogy van lyuk a seggemen! Ha hónap végén még találok a zsebeimben annyi aprót, hogy tudjak inni egy Arany Fácánt, az nekem már ünnep. Mrs. 1 Millió Dollár meg mindennap flancos pezsgőt iszogathat. Hm.

De mondok mást.

Megnéztem, 19 900 forint a napijegy a Szigetre. Na most az hagyján, hogy a koncert rossz volt, de ilyen bérek mellett ez az ár még életem buliját sem érné meg. Egy este emléke ugyanis, teljen bármilyen jól, idővel megfakul. Amit viszont megeszek, az az enyém, azt el nem veszi senki tőlem.

A számok nem hazudnak

Nem hagyott nyugodni a dolog, így hát fogtam magam, osztottam, szoroztam, és ez jött ki: egy jobb helyen, például a rákospalotai Pléh Csárdában 1500 forintért kapok egy félkilós rántott húst, de akkorát, hogy lelóg a tányérról. 19 900 forintért meg már degeszre tömhetném magamat, 13 rántott hússal. 277 millió forintért pedig Pista bá akár 184 666 darabot is kisütne nekem. Azaz a koncert árából a Sziget Kft. minden egyes szegedi lakost jóllakathatott volna, és 20 ezren még repetázhattak is volna!

De nem, ez persze eszükbe sem jutott a kedves szervezőknek, az ilyesmi már derogál nekik. Mert ebben ugyan hol van a profit? – tennék fel a kérdést. És tudják mit? Nekik van igazuk. Mert csak a Rihanna-félék koncertjéből tudnak hasznot húzni. A szegény vidéki ember meg dögöljön éhen...

Félelmetes, hogy ilyen világban kell élnünk

Nem elszigetelt esetről van szó. Louis CK budapesti stand-up-műsorára, amin az amerikai komédiás kizárólag angolul fog beszélni, 11 ezertől 27 ezerig árulják a jegyeket, és ezért még tolmács vagy legalább feliratozás sem jár majd az angolul nem tudóknak. A Szomszédnéni Produkciós Irodával meg lassan a kutya sem törődik.

Itt tartunk, kérem szépen, ez Magyarország 2016-ban. Úgy tűnik, Budapestet is utolérte a végzet, és tönkretette az az átkozott pénz. Én pedig csak retteghetek, hogy mi lesz, ha a gyerekem felnő. Mit fogok mondani neki? Édes Istenem!