A rúdugrás londoni bajnoka, a francia Renaud Lavillenie magabiztosan haladt a címvédés felé, 575 centitől 598 centiig minden magasságot elsőre megugrott. Ekkor már csak a brazil Thiago Da Silva volt vele versenyben, a bronzérmes amerikai Kendricks már 585-ön kiesett. Da Silvának is voltak már rontásai, 575-ön és 593-on is csak másodikra jutott át.

Egy esélye maradt, meg is húzta a váratlant. Kihagyta az 598-at, egyből 603-ra, olimpiai rekordmagasságra emeltette a lécet. Elsőre mindketten rontottak. Másodjára már csak a francia, Da Silva átvette a vezetést.

Lavillenie-nek is csak egy lehetősége maradt, 608-ra emeltette a lécet. Mivel 603-on csak rontása volt, kettő, egyetlen kísérlete maradt.

Amikor képre került a stadion kivetítőjén, a hazai publikum oltári füttybe és fujjolásba kezdett. Lavillenie előbb az ujját rázva jelezte nemtetszését, aztán lefele tartott hüvelykujjal unlájkolta a nézőket. Az ugrást is elrontotta, talán ezért, talán meg azért, mert 608 centit nem olyan könnyű megugrani, ha már a 603 se ment.

"1936-ban a nézők Jesse Owens ellen voltak, de azóta nem láttunk ilyet. Ezzel kezdeni kell valamit" - mondta a nézőkről a verseny után. "Bárhol is versenyeztem, még ha a közönség egy helyi atlétának is szurkolt, sose fütyülték ki a többi versenyzőt. Ez hihetetlen" - mondta.

"Megértem, hogy a brazilok Thiago mögött álltak, ez így normális. A versenytársak tiszteletének teljes hiánya viszont nem az. Az a legkevesebb, hogy ha nem kedvelsz valakit, akkor nem törődsz vele, de nem is sértegeted. Mert én sértésnek vettem" - mondta Lavillenie.

"Ha nincs tisztelet, fair play sincs. Ez itt az olimpia, ha itt sincs tisztelet, akkor hol kapjuk meg azt? Nagyon, nagyon szomorú vagyok, és csalódott a stadionban ülő brazil nézőkben". (Via Sky Sports)