Kiesett a magyar sport néhány lába

Vívás, úszás, kajak-kenu. Ez a három legeredményesebb magyar olimpiai sportág az örökranglistán. És ez a három hozta most össze a nyolc aranyat és egyetlen kivétellel az össze érmet is Rióban. Ilyen szempontból akár hagyományosnak tekinthető a most véget ért olimpia, hiszen győztek, akik szoktak.

A baj az, hogy más nem.

A nagy hármas után az olimpiai eredményességi listán a birkózás, a torna, az atlétika, az ökölvívás, az öttusa és a vízilabda következik. Ez a hat sportág összesen egyetlen érmet tudott felmutatni a most véget ért tornán, Márton Anita szerzett bronzot súlylökésben. Így már érthető, hogy bár a nyolc arany remek eredmény, mellé csak hét jutott ezüstből és bronzból összesen. A magyar csapat 15 érme – a csapnivaló, 2008-as pekingi olimpiát nem számítva – 80 év óta a legkevesebb. Ráadásul a dobogóról alig lemaradó magyar sportolóból sem akadt sok.

Ez persze semmit nem von le a győztesek teljesítményéből, Hosszú Katinka és férje, Shane Tusup a maguk útját járva, a magyar szövetséggel (például öltözőért) harcolva érték el eredményüket. Kozák Danuta szintén a férje, Somogyi Béla irányításával tudta még a londoni két aranyat is felülmúlni, és cáfolt rá azokra a megjegyezésekre, hogy a pénzéhsége miatt választotta trénerének a párját az előző olimpia után.

Szász Emese a verseny legfeszültebb pillanataiban is mosolyogni tudott pánik helyett, talán mestere, a négyszeres olimpiai bajnok, edzőként Nagy Tímeát is aranyhoz segítő Kulcsár Győző munkája is meggyőzi majd a szövetséget, hogy mégis érdeme lenne delegálni a Magyar Olimpiai Bizottságba, aminek elmaradása miatt Kulcsár nagyon megsértődött. Kint azt nyilatkozta a szövetségről: "A dolgok nyolcvan százalékával nem értek egyet. Nagyobb a rend, jobbak a körülmények és az anyagi feltételek, de nem látom, hogy a szakembereknek szabad kezük van a szakmai irányításban. Ez nem az én világom".

És Szilágyi Áronnak is bejött, hogy az olimpiai címe ellenére edzőt váltott, és kockázatot vállalva, a megújulást keresve hazacsábította Szingapúrból Decsi Andrást.

Arról nem beszélve, hogy olyan cifra közelmúlttal, mint Csipes Tamara, aligha nyert nálunk aranyat bárki.

A bajnokok mögött még két elképesztő teljesítmény. Cseh László a negyedik olimpiájáról hoz haza érmet (négy ezüstje és két bronza van a balszerencséjére éppen Michael Phelpsszel egy időben úszó olimpikonnak). Imre Géza pedig húsz évvel első, Atlantában megszerzett olimpiai érme után nyert még kettőt, egy ezüstöt és egy bronzot párbajtőrben. Azt a döntőben hiányzó egy tust aligha bánja nála jobban bárki, de ez a két érem így is óriási, 41 évesen.

Akik elmaradtak a várakozásoktól

A birkózók összeomlása volt a leglátványosabb. Velük szemben nem azért volt nagy a várakozás, mert micsoda birkózóink voltak régen, majd megoldják ők is valahogy. Az edzőik kiáltották ki mindegyiküket éremre esélyesnek, sőt, egy aranyat is megpedzettek. Ehhez képest az ötödik hely lett a top (Bácsi Péter, Lőrincz Viktor). Lehet bírózni, egy esetben még alighanem jogosan is, de inkább úgy tűnt, hogy mentálisan nincsenek felkészítve a versenyzők, és jobb híján marad a magyarokat sújtó nemzetközi összeesküvés emlegetése, ami nem is meglepő magyarázat egy olyan szövetségtől, amit Németh Szilárd, Fidesz alelnök vezet. Pedig az előző olimpián még egy ezüstöt és két bronzot szereztek a birkózók. A legutóbbi aranyat 2004-ben szerezte Majoros István, azóta lepergett három olimpia.

Lőrincz Viktor, aki tényleg furcsa bíró döntések miatt nem lett bronzérmes Fotó: MTI

A férfi kajakosok és kenusok óriási szerencséje, hogy ilyen káprázatosan szerepeltek a női kajakosok. Mármint azért szerencse ez nekik, mert így a szövetség továbbra is kiemelt támogatást kaphat, annak ellenére, hogy az elnök továbbra is az egykori szocialista politikus, Baráth Etele.

Azért balszerencse a férfi kajakosoknak a nők parádéja, mert így még szembeötlőbb volt a sikertelenségük. A férfi lapátosoknak egy éremre sem futotta - egyre majdnem, de azt amúgy sem vette volna észre ifjabb Knézy - két negyedik hely volt a csúcs. A férfiaknál számos botrány, kokainozás, doppingolás, dopping-gyanú, utolsó pillanatos csere nehezítette a jó szereplést. 1992, Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina utolsó közös versenyzése óta a kajak-kenusok nyerték a sportágak háziversenyét. Most megint az úszók lettek a sikeresebbek, hiányoztak a férfiak érmei.

A judónál az történt, ami a birkózóknál. Jó emlékek Londonból, egy ezüst, egy bronz, ígéretes versenyzők, Rióban viszont egy ötödik hellyel már a legjobb magyar volt Ungvári Miklós. Ami igazán meglepő volt, az az óriási ígéret Tóth Krisztián kifakadása volt váratlanul korai búcsúja után. Ő régóta hangoztatta, hogy érmet szeretne, a tét pedig csak feldobja, még kint is nagyon optimista volt, aki nem érez nyomást, mert segítséget kapott a stábtól és a sportpszichológustól, aztán a kiesését már arra fogta, hogy agyonnyomta őt a hazai elvárás:

„Nem tudom, hogy ez közép-európai vagy magyar betegség-e, de akivel a faluban beszélgettem ezekről, mindenkit agyonnyom az olimpia. Ha valaki aranyérmet szerez, akkor az folyamatosan kokszol, ha valaki ezüstérmet szerez, akkor az hogy rontotta el a döntőt, ha valaki kiesik, akkor... Hallottam olyat, hogy csak súly a repülőn, akkor meg minek jön ki".

Tóth Krisztián Fotó: MTI

Tóth még mindig nagyon fiatal, lesz esélye javítani, akár már a jövő évi budapesti világbajnokságon, de éppen az ő nyilatkozata mutatta meg, hogy Hosszú Katinka, Kozák Danuta és Szilágyi Áron éppen attól lehettek többszörös olimpiai bajnokok, mert mentálisan is felkészültek a versenyre.

Az öttusa kicsit olyan, mint a vízilabda, hagyományosan magyar számnak tekinti a közvélemény, csakhogy amióta nincs csapatverseny, mindennek össze kell jönnie egy magyar éremhez a legkiszámíthatatlanabb sportágban. Ez most nem sikerült, de annyira nem, hogy tíz közé sem jutottak a magyarok, pedig Marosi Ádám bronzérme volt Londonban, Kovács Sarolta pedig világbajnokként érkezett.

Az nem ezen az olimpián derült ki, hogy a bokszolóktól felesleges érmet várni. Náluk már az is nagy szó, hogy egyáltalán kijutottak az olimpiára ketten. Harcsa Zoltán a selejtezőn még nyert egyet, aztán a későbbi győztes kubai Lopez kiütötte. Bakcsai Balázs az első meccsén vereséget szenvedett.

Harcsa Zoltán a padlón. Fotó: MTI

Ugyanakkor az feltűnő, hogy például a boksz (amelynek utolsó olimpiai bajnoka, Kovács István húsz éve nyert aranyat, és érmet is Erdei Zsolt bokszolt össze legutoljára, 2000-ben) mennyire felülreprezentált a sportágaknak nyújtott állami támogatásokban. Egyáltalán, a friss olimpiai eredmények fényében furcsának tűnnek az arányok.

Ez az a program, ami lényegében az olimpiára ad meg mindent a kiemelt 16 sportágnak, az élvonaltól az utánpótlásig. Ahogy arra Orbán Viktor felhívta a figyelmet: e 16 sportágban szerezték a magyar sportolók az olimpiai aranyérmek 96,4 százalékát. Azzal indokolta a programot a 2013-as indításnál, hogy „Az ország identitását megalapozó kultúrához, tudományhoz és sporthoz hozzájárulók ugyanis nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy azért kelljen külföldön dolgozniuk, mert itthon nem tudnak megélni, ez lehetetlen”.

A szövetségek összerakták a programjukat, amire a kormány 2020-ig pénzt biztosít, nem is keveset, összesen 135 milliárdot. (Van még az öt látványsportág, foci, hoki, kézilabda, kosárlabda és vízilabda, amelyek a tao-pénzekből juthatnak nagy támogatáshoz. A kézilabdánál a minden korábbinál nagyobb anyagi hátszél nem volt elég ahhoz, hogy a férfi és a női csapat, de legalább az egyik kijusson Rióba. A vízilabda sikere sem pusztán pénz kérdése a jelek szerint.)

2015-ben sportágfejlesztési támogatásokra ezek a pénzek mentek a szövetségekhez (ezen felül volt, aki külön kapott infrastruktúrára, utánpótlásra, nemzetközi versenyek megrendezésére, szóval ez egy alapösszeg)

  1. Magyar Úszó Szövetség - 1 359 000 000 forint. Rióban a legeredményesebb sportág Hosszú Katinkának köszönhetően, de Cseh László, Kapás Boglárka és Kenderesi Tamás is szerzett érmet.
  2. Magyar Atlétikai Szövetség - 911 017 000 forint. Londonból Pars Krisztián hozott aranyat, a címvédés nem jött össze, végül Rióból Márton Anita egy bronzot hozott.
  3. Magyar Kajak-Kenu Szövetség - 860 000 000. Öt érmet vártak előzetesen, végül három lett, de azok aranyak. A második legsikeresebb sportág Rióban.
  4. Magyar Birkózó Szövetség - 750 000 000. Meghökkentően nagy összeg a birkózók számát tekintve. Ráadásul hiába a sok pénz, rosszabbul szerepeltek, mint Londonban.
  5. Magyar Torna Szövetség - 607 210 000. A tornát az elmúlt olimpiákon egy-egy szeren kiváló tornász vitte a vállán. Legutóbb Berki Krisztián, aki a meglehetően sajátos kvalifikáció miatt esélyt sem kapott a címvédésre, mert nem jutott ki. Nem volt döntős magyar tornász Rióban.
  6. Magyar Öttusa Szövetség - 586 000 000. A négy magyar öttusázó közül a Londonban még bronzérmes Marosi Ádám szerepelt a legjobban, 12. lett.
  7. Magyar Judo Szövetség - 567 842 000. A cselgáncs sem közelítette meg a londoni eredményességét, két érem után csak egy ötödik hely jött.
  8. Magyar Vívó Szövetség - 556 354 000. A leghatékonyabb magyar sportág volt Rióban a sportolók számát és az eredményeit nézve. Két arany, egy ezüst, egy bronz. Ehhez képest a támogatása a középmezőnyben.
  9. Magyar Ökölvívó Szakszövetség - 525 000 000. A teljesen indokolatlan mértékű támogatás a kizárólag a múltjából élő sportágnak.
  10. Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség - 380 000 000. A téli olimpián a gyorskorcsolyázók hozzák magukat.
  11. Magyar Tenisz Szövetség - 332 000 000. Rióban egyesben és párosban is volt magyar versenyző, Babos Tímea és Jani Réka Luca. Nem váltották meg a világot, de ott voltak. Babos aztán Cincinnatiban élete formájában játszott.
  12. Magyar Röplabda Szövetség - 279 000 000. Ezt nagyon az alapoktól kell felépíteni, az olimpia messze van.
  13. Magyar Sportlövők Szövetsége - 196 716 000. Sidi Péter szerzett ugyan egy ötödik helyet, de ő is többet várt magától. A fiatal Péni István nem lett meglepetésérmes, de erre bőven van még ideje.
  14. Magyar Asztalitenisz Szövetség - 169 735 582. Póta Georgina, Lovas Petra és Pattantyús Ádám is tudott egy-egy meccset nyerni. Nem látszik mögöttük az utánpótlás.
  15. Magyar Kerékpársportok Szövetsége - 150 000 000. Az olimpia egyetlen magyar kerekese, Parti András 24. lett hegyikerékpárban.
  16. Magyar Evezős Szövetség - 114 917 958. Döntőbe szeretett volna jutni Pétervári-Molnár Bendegúz és a Juhász-Simon-páros is, előbbi 14. lett, a kettes 9.

A 135 milliárdos program 2020-ig, a következő olimpiáig tart.

Borkai Zsolt, az olimpia bizottság elnöke a Nemzeti Sportnak azt nyiltakozta: érdemes foglalkozni azzal, hogy miért csak négy sportág szállította az érmeket, de egyetlen olimpiából nem érdemes messzemenő következtetéséeket levonni. Szerinte Tokió már jobb lesz, aztán jön az áttörés a budapesti 2024-es olimpián.