A magyar bürokrácia ára

(A 444 2016-ban is keresi a legérthetetlenebb magyar szövegeket. Ezek gazdasági káráról Gergely Vera, a kozerthetofogalmazas.hu szerkesztője írt cikket.

KATA-s egyéni vállalkozó vagyok, ez a legegyszerűbb vállalkozási forma, ami létezik. Van egy közgazdász diplomám. Úgy gondolom, értek a pénzügyekhez. Mindezek ellenére kifizetek havi 15 000, azaz évi 180 000 forintot egy könyvelőnek, mert:

  • nem akarok foglalkozni az állandó jogszabálymódosításokkal,
  • nem akarok küzdeni az ügyfélkapuval, és
  • nem merem megkockáztatni, hogy megbüntessenek, mert valamit nem fizetek be vagy nem adok le időben.

És ezzel nem vagyok egyedül. Ez a 180 000 forint csak egy töredéke annak az évi 1100 milliárd forintnyi adminisztratív tehernek, ami a vállalatokra nehezedik – ideértve az egyéni vállalkozókat is.

Mi az az adminisztratív teher?

Adminisztratív tehernek nevezünk minden olyan kiadást, amire a vállalatok csak azért kényszerülnek, hogy az állam által előírt adatokat összegyűjtsék, nyilvántartsák és bevallják.

Az adminisztratív teher tehát nem a befizetett adókat és illetékeket takarja, hanem a jogszabályoknak való megfelelés költségét – azaz az adminisztrációt végző munkatárs munkabérét, vagy a könyvelőnek kifizetett díjakat. Természetesen a vállalatok napi működéséhez is mindenféle adatot nyilván kell tartani, de most csak azokról beszélünk, amiket kizárólag azért gyűjtenek, hogy megfeleljenek a jogszabályoknak.

Az adminisztratív teher egy része lehet társadalmi szempontból hasznos, például a veszélyes hulladékról tényleg tudnunk kell, nem kerül-e sima szemétlerakóba. Egy másik része viszont felesleges nyűg, amitől meg lehetne szabadulni.

Egy 2010-es tanulmány szerint Magyarországon a vállalatok adminisztratív terhe kb. a GDP 4 százalékát tette ki, ez felel meg ma évi 1100 milliárd forintnak. Egy 2005-ös, uniós összehasonlító tanulmány (az ún. Kox-tanulmány) ugyanezt az értéket nálunk 6,8%-ra becsülte, ezzel az utolsó helyre kerültünk a vizsgált országok között. A sorban legelső Finnországnál ez az érték 1,5% volt. Akármelyik tanulmányt is vesszük alapul, egyértelmű, hogy lenne min javítanunk.

Forrás

Miért baj az, hogy a vállalatoknak sokat kell költeniük adminisztrációra?

A felesleges idő- és pénzráfordítás rontja a vállalatok versenyképességét. Ha kisebb lenne az adminisztratív teher, olcsóbban tudnának termelni vagy szolgáltatni, és ezzel a fogyasztók is jól járnának.

Másrészről az adminisztratív teher különösen sújtja a kis- és középvállalkozásokat. Nekik aránytalanul több időbe és pénzbe kerül számontartani ezeket a kötelezettségeket, megszerezni az engedélyeket stb., mint egy nagyvállalatnak. Ezért vállalkozást indítani is sokkal nehezebb nálunk, mint a kevésbé bürokratikus országokban, ami csökkenti a versenyt, és végső soron megint a fogyasztók járnak rosszul. Meg az állam, aminek kisebb lesz az adóbevétele; meg a munkanélküli, aki amúgy hajlandó lenne vállalkozni, csak nincs miből; és sorolhatnám.

Hogyan tudnánk csökkenteni az adminisztratív terhet?

Ezt az 1100 milliárd forintot sokféleképpen lehetne csökkenteni. Néhány lehetséges utat megemlítek ezek közül, hátha beleférnek a meghirdetett bürokrácia-csökkentő program következő ütemébe:

1. Ha nem változtatnák állandóan a szabályokat

A magyar adószabályok folyamatosan és gyakran kiszámíthatatlanul változnak, és ez több problémát is okoz. Egyrészt nagyon sok időbe kerül naprakésznek maradni, másrészt nem lehet előre tervezni – márpedig egy vállalkozás működtetéséhez elengedhetetlen a tervezés.

Egy 2010-es felmérésben azt kérdezték, mit látnak a vállalkozások a működésükben a legnagyobb problémának. 63 százalékuk a túl gyakran változó adórendszert jelölte meg, 21 százalékuk pedig a tőlük elvárt nagymértékű adminisztrációt.

2. Ha érthetőbben fogalmaznának

Rengeteg időnk megy el arra, hogy megpróbáljuk megérteni, mit is akarnak tőlünk az egyes hivatalok. Irtózatos bikkfanyelven kommunikálnak, tele zsargonnal, jogszabályi hivatkozásokkal és többsoros körmondatokkal. A kitöltendő nyomtatványok is sokszor feleslegesen bonyolultak.

Ha a hivatalok közérthetőbb leveleket, tájékoztatókat és formanyomtatványokat írnának, akkor rögtön sokkal kevesebb időt kellene ezeknek az értelmezésére és megválaszolására fordítani. Kevesebb lenne a téves kitöltés, vagy a késedelmes befizetés is.

Ehhez egyrészt meg kellene tanítani az ügyintézőket közérthetően fogalmazni, másrészt át kellene írni érthetőre a most használt levélsablonokat, nyomtatványokat és tájékoztatókat. Az átírás előtt érdemes lenne felmérni, hogy állunk most: mennyi időbe kerül az egyes nyomtatványokhoz szükséges adatokat összegyűjteni, továbbá a nyomtatványokat kitölteni és benyújtani. Így tudnánk, mivel érdemes kezdeni, hol lehet a legnagyobb időnyereséget elérni.

Amerikában a Paperwork Reduction Act rendelkezik többek között arról is, hogy minden adatszolgáltatási nyomtatványon fel legyen tüntetve, hogy:

  • mennyi időbe kerül a szükséges iratok összegyűjtése,
  • mennyi időbe kerül a nyomtatvány kitöltése és feladása,
  • és mindez mekkora költséget jelent fejenként.
Az amerikai jövedelemadó-bevallási nyomtatvány részlete

Az amerikai tapasztalatok, valamint a tavalyi Világos?!? díjra beérkezett jelölések alapján nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a NAV-os iratokkal lenne érdemes kezdeni a munkát

3. Ha használhatóbbak lennének az állami weboldalak

Ha már 2016-ot írunk, akkor az internetes közigazgatási felületek (például az Ügyfélkapu) igazán lehetnének már használhatóak is. Nem kellene például egy tucat lépésen átverekednünk magunkat rejtett gombok után kutatva azért, hogy egy egyszerű adatot megtudhassunk. Akkor talán kevesebb ilyen (nem szalonképes, ám mindennapos) kifakadás születne:

Minta is lenne rá, az angolok az egész közigazgatásukat reformálják meg éppen, mivel ők tényleg a szolgáltató államban hisznek. Összevonták az összes közigazgatási oldalt egy helyre, a gov.uk oldalra – hiszen az állampolgár egy ügyet akar intézni, az nem érdekli, hogy ehhez melyik hivatalra van szüksége. Minden egyes ügytípust újragondolnak, és aszerint dolgozzák át, hogy a lehető legegyszerűbben el tudjad azt intézni az interneten keresztül. Természetesen mindezt közérthetően megfogalmazva.

4. Ha törvényben rögzítenék, hogy nem nőhet az adminisztratív teher

Kanadában a bürokrácia-csökkentő program keretében vezették be a One-for-One szabályt, ami biztosítja, hogy legalább ne nőjön az adminisztratív teher. A szabály kimondja, hogy amikor egy új szabályozás növeli a vállalalatok adminisztrációs kötelezettségét, akkor

  • a növekedést ellensúlyozni kell azzal, hogy másmilyen adminisztrációs kötelezettségüket viszont csökkentik (legalább ugyanakkora mértékben), továbbá
  • meg is kell szüntetni egy szabályt, hogy a szabályozás mennyisége ne nőjön.

5. Ha megszüntetnék a szükségtelen adminisztrációs előírásokat

Nyilván létezik rengeteg olyan kötelezettség, amire nem feltétlenül van szükség. Jellemzően ilyenek a különböző adatszolgáltatási kötelezettségek, gondoljunk pl. a reklámadóra:

  • Minden egyes hirdetés után a közzétevőnek reklámadó nyilatkozatot kell kiállítani.
  • Mivel erre a Facebook nem hajlandó, ezért ha te feladsz egy Facebook-hirdetést, akkor neked kellene megfizetned a reklámadót.
  • Ahhoz, hogy ezt elkerüld, minden egyes hirdetésed után be kell jelentened a NAV-nak, hogy nem kaptál reklámadó nyilatkozatot.

Tehát azért, mert a Facebookot meg a Google-t meg akarják adóztatni, a vállalkozásokat terhelik egy újabb adminisztrációs kötelezettséggel.

6. Ha nem kellene minden adatot újból és újból megadni

Ez nem csak a vállalatokat érinti, hanem az egyszerű átlagembert is. Ha egyszer pontosan be lehet engem azonosítani az adóazonosítóm meg a nevem alapján – és utóbbi is csak a biztonság kedvéért kell, ha elírnék egy számot –, akkor miért kell az összes egyéb személyes adatomat is megadnom minden egyes nyomtatványon?

Továbbá ha egy másik hivatalnak már rendelkezésére áll az adat, akkor ne tőlem kérjék el, hanem rendezzék le egymás között. Ez az “egy adatot egyszer kérdezünk” elv.

(A cikkben idézett magyar vonatkozású adatok forrása:
Budapest Intézet: Vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek, versenypolitikai következmények
Hétfa Kutatóintézet: Az adminisztratív terhek Magyarországon
Köszönöm Váradi Balázsnak a cikk megírásában nyújtott segítséget.)