2016-ban is bőven van mit faragni a magyar bikkfanyelven

„Kéri az egyéni előfizetőkre irányadó szabályok vonatkozásában történő alkalmazását a Szolgáltatótól az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályokról részletes, az előnyöket és hátrányokat bemutató tájékoztatást kapva, mint a hatályos jogszabályok alapján kis-, vagy középvállalkozás, azzal, hogy továbbá a „nem” válasz jelenti, hogy az igénybe vevő természetes személy az előre fizetett szolgáltatás igénybe vevője – és nincs eltérő kiegészítő szerződés amely alapján az „igen” választ kell bejelölni.”

A 444 tavaly indította útjára a Világos?!? kampányt, és ahogy a fenti mondatból is látszik, még van min dolgozni. Különböző magyar állami hivatalok és magáncégek továbbra is képtelenek úgy fogalmazni, hogy azt megértsék a fogyasztóik, illetve azok az adófizetők, akiknek a létezésüket köszönhetik.

Úgyhogy nekifutunk megint, és idén is megpróbálunk tenni valamit az érthetőbb magyar szövegekért.

A 444 partnere ebben idén is Gergely Vera, a kozerthetofogalmazas.hu szerkesztője, aki egy nagy magyar techcéget hagyott ott, hogy teljes erővel a magyar szövegek közérthetőbbé tételére tudjon koncentrálni.

Gergely a tavalyi kampány indításakor arról mesélt a 444-nek, hogy ez a küzdelem Magyarországon még nagyon-nagyon az elején tart, a világ érthetőbb részén viszont komoly múltja van. Az angolul “plain language movement”-ként ismert mozgalom a 20. század második felében kapott erőre, amikor a társadalomtudósok ilyen irányú törekvései köré lassan valódi mozgalom szerveződött.

A cél egyszerű volt: közérthetővé tenni az írott nyelvet, hogy mindenki megérthesse a hivatalos leveleket és egyéb iratokat, és így senkinek ne pocsékolják feleslegesen az idejét.

Évtizedes harc és lobbizás után az amerikai közérthetőségi mozgalom 2010-ben érte el legnagyobb sikerét, amikor az év októberében Barack Obama aláírta a „Plain Writing Act” nevű amerikai törvényt. Ez arra kötelezte az amerikai költségvetési szerveket, hogy minden egyes általuk kibocsájtott dokumentumot közérthetően fogalmazzanak meg. Bár a magáncégek irományait ez a törvény nem szabályozza, az amerikai tőzsdei felügyelet például nem fogad el olyan céges jelentést, amit nem lehet megérteni.

Az amerikai példa talán a legjobb, de nem az egyetlen. Több angolszász országban és Skandináviában is van hasonló szabályozás, és érdekes példa a jóval fejletlenebb Dél-Afrika esete, ahol a közérthetőség az apartheid-korszak vége óta téma, és az állam számos lépést tett az előremozdítására. Egy olyan országban, ahol a lakosság jelentős hányada aluliskolázott, szegény, és a funkcionális analfabetizmus határán egyensúlyoz, nyilván különösen fontos, hogy mindenki megértse mit akar tőle az állam, illetve mit kaphat ő az államtól.

„Szerintem nem tudatosan rosszindulatúak a magyar hivatalok, csak megszokták, hogy így fogalmaznak”

- mondta Gergely, aki szerint valamennyi állami szerv közül messze a NAV fogalmaz a legérthetetlenebbül. Gergely az állami szervek által elkövetett típushibák között a legfontosabbnak, tulajdonképpen minden további probléma alapjának azt tartja, hogy nem az állampolgár szemszögéből fogalmaznak, hanem elvárják, hogy ő alkalmazkodjon a hivatal gondolkodásához. Ezért vannak tele a dokumentumok:

  • szakzsargonnal,
  • csak a hivatali ügyintéző számára érthető betűszavakkal,
  • több bekezdésnyi, feleslegesen odamásolt rendeletszöveggel,
  • olyan részletkérdésekkel, amelyek csak a címzettek töredékét érintik.

Gergely szerint bár a magyar magáncégek anyagaiban is találni bőven rémisztő példákat irtózatos bikkfanyelvre, a helyzet a magánszférában lényegesen jobb, mint a hivatalos iratokban.

És jó hír, hogy 2015 óta ha nem is drámai, de valamennyi javulás azért tapasztalható. Nem biztos, hogy a 444-nek köszönhetően, de tény, hogy mind az állami- mind a magánszférából többen kértek tanácsot Gergelytől szövegeik érthetőbbé tételével kapcsolatban.

  • Az Országos Bírósági Hivatal meghívására előadást tartott a közérthető fogalmazásról a törvényszékek és az ítélőtáblák elnökeinek.
  • Biztosítóknak és pénztáraknak segít abban, hogy az ügyfeleknek írott leveleik érthetőbbek legyenek.
  • Elindította a kozerthetofogalmazas.hu oldalt, ahol bárki megtanulhat érthetően írni.
  • Segített a Helsinki Bizottságnak abban a projektben, amiben azt vizsgálták, megértik-e a gyanúsítottak a jogaikról szóló tájékoztatást. A projekt része volt egy új, érthetőbb szövegű tájékoztatás megírása is.

Fontos megemlíteni, hogy van, aki teljesen szándékosan, potenciális fogyasztóinak megtévesztéséért fogalmaz érthetetlenül. Az ilyen cégeket, ne adj' isten hivatalokat tényleg csak állami szabályozással lehet ennek feladására kényszeríteni. Azonban Gergely szerint a globális közérthetőségi mozgalom egyik legjobb nyomásgyakorló eszközének a jó példák díjazása és a rosszak pellengérre állítása bizonyult.

Ezért 2015 után a 444 idén is díjazni fogja a legérthetetlenebb és a legérthetőbb magyar szövegeket. Találkoztál egy különösen jóval vagy egy különösen rosszal?

Küldd el nekünk!