Putyin világában a Nyugat orosz gyerekeket feszít keresztre – és mindegy is, hogy ez nem igaz
2014 szeptember 10., 16:59
A magyar jobboldal kedvenc diktatúrája egyre durvábban tolja a neo-sztálinizmust
„Két vagy három éven belül Oroszország olyan lesz, mint amilyen Irak volt Szaddám Huszein idején”
– ezt mondta a Daily Beastnek Arkagyij Babcsenko orosz író és újságíró, aki Putyin egyik nagy kritikusa, de most eljutott oda, hogy a családjával emigrál Oroszországból.
Babcsenko mindkét csecsen háborút megjárta (az erről szóló írásai magyarul is megjelentek Jelenetek egy háborúból címmel), tehát nem az életét félti, hanem azt mondta, képtelen tovább egy olyan országban nevelni a 9 éves lányát, ahol évek óta folyik Sztálin és tömeggyilkos rendszerének rehabilitációja.
Szerinte Oroszország a közeljövőben tele lesz szerencsétlen emberekkel, rosszul iskolázott gyerekekkel, utcai erőszakkal és rendőrségi ellenőrzőpontokkal. Tehát nem lesz a lányának való hely, ahogy már most sem az: Babcsenko néhány hónappal ezelőtt azt látta, hogy a harmadikos lány a moszkvai iskolája ünnepségén egyenruhában menetelt, és hazafias dalokat énekelt.
We need to talk about Stalin
Babcsenkónál utolsó csepp a pohárban az volt, amikor Vlagyimir Putyin a Krímbe látogatva bejelentette, hogy a sztálinizmust relativizáló Olga Vasziljeva lett az új oktatási és tudományügyi miniszter. (Nemrég pedig egy, a jelek szerint elmeháborodott emberé lett a Kreml csúcsállása.)
Babcsenko azt mondta, lelki sötétség látható mindenhol, kommunisták Sztálin-zászlókkal rohangálnak, és ortodox papok lepik el az állami rendezvényeket, de azt még ő sem várta volna, hogy egy ortodox fanatikus és sztálinista lesz az oktatási és tudományügyi miniszter.
Donald Rayfield, a Sztálin és hóhérai című könyv szerzője már 2011-ben így beszélt erről a Múlt-kornak, és azt mondta, hogy ugyan az akkori elnök, Dmitrij Medvegyev desztalinizációt hirdetett, a tényleges hatalmat birtokló Putyin Sztálin nagy híve, és az ő olvasatát teszik uralkodóvá Oroszországban:
„Sztálin rehabilitációja az utóbbi években kezdődött el. Ha egy pillantást vetünk a szovjet tankönyvekre, akkor azokban azt olvassuk, hogy Sztálin megmentette a náciktól az emberiséget, modernizálta a társadalmat, s nem mellesleg briliáns menedzser volt. A hivatalos diskurzusban az áldozatok számát minimalizálják, a parasztok legyilkolását járulékos veszteségnek fogják fel, és úgy gondolják, hogy mindez megérte.”
Rayfield szerint ellentétben Németországgal, ahol a náci hóhérokat széles körben elítélik, sőt a holokauszttagadást még büntetik is, Oroszország dicsőíti a tömeggyilkosait. Már 2002-ben is ez volt az irány: akkor az orosz posta emlékbélyegeket adott ki a szovjet kémelhárítás 80. évfordulójára olyanok arcképével, mint Szergej Puzitszkij, aki 1931-ben 500 ezer kozák megölését szervezte meg, Vlagyimir Sztirn, aki az 1920-as években üzbégek ezreit mészárolta le, illetve Vszevolod Balickij, az OGDP/GPU ukrajnai vezetője, aki szerette megkínozni és megerőszakolni a rabokat, és akinek a nevéhez fűződik az ukrán értelmiség kiirtása, az éhező parasztok és segítőik kivégzése.
2005-ben pedig Moszkva polgármestere újra felállíttatta Feliksz Dzerzsinszkij, a kommunista politikai rendőrség alapítójának szobrát a Lubjanka téri KGB-főhadiszállás előtt (ezen egyébként akkor még a jobboldali Gondola.hu is szörnyülködött), két éve pedig Dzerzsinszkijről nevezték el a rendőrség egyik fegyveres egységét.
Idén júliusban pénzbírságra ítéltek egy bloggert, Vlagyimir Luzgint, amiért azt írta, hogy nemcsak a náci Németország, de a Szovjetunió is lerohanta Lengyelországot. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ez a nácik bűneinek tagadása és a Szovjetunió második világháborús aktivitásának hamis színben feltüntetése. Szeptember 1-én, a második világháború kitörésének 77. évfordulóján az orosz legfelsőbb bíróság ugyanezt mondta ki.
Mindenki meg lesz Moszkva
Az új putyini ideológiát (és a folyamatosan változó, nemzetközi információs háborút generáló propagandát) még kormányzati szereplők között is van, aki nehezen teszi magáévá. Sokan felháborodtak, amikor Vasziljeva 2013-ban Putyin, a magyarok kedvenc diktátorának pártja, az Egységes Oroszország tagjai előtt vette védelmébe Sztálint, a jó menedzsert, aki egyesítette a nemzetet. Bár a média és a zsidó közösségek szövetsége is kérte a mélyen vallásos Vasziljevát – aki sokat kutatta az orosz ortodox egyház szovjet idők alatti hazafias szerepét –, tegye tisztába, tényleg jó vezetőnek tartja-e a több tíz millió embert, köztük ortodoxok százezreit halálba küldő, kegyetlen zsarnokot, de egyelőre nem reagált.
A sztálinizmus visszatérése az oktatásba sok szülőt megrémít. Olga Bicskova, az ellenzéki Eho Maszkvi rádió szerkesztője szerint a lányának az iskolában többet magyaráztak Sztálinról, mint annak idején neki.
Egyébként nem Vasziljeva az egyetlen sztálinista miniszter: Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter szerint Sztálin volt Oroszország hősies múltjának alapja, Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes pedig 2013-ban azt mondta, Volgográdot vissza kellene nevezni Sztálingrádnak.
De most legalább el lehet menni
Aki kritizálja a rendszert, a Kreml ruszofóbnak bélyegzi, ezért sok szakember emigrál. Timur Olevszkij, a független TV RAIN újságírója is Prágába ment a Szabad Európa Rádiónak dolgozni, miután tavaly az Ukrajnában harcoló orosz katonákról meg a hátrahagyott szeretteikről forgatott, és emiatt rákerülhetett a felforgatók listájára, mert Togliattiban előállították, majd minden alkalommal, amikor át akart menni a határon, félreállították, és kihallgatták. Amikor lelépett, azt mondta:
„Nem akarok elsüllyedni a sötétségben, és egész életemben azt magyarázni, hogy a sötétség visszatért.”
Babcsenko egyébként megdöbbent, hogy a posztjára, amiben az emigrálást bejelentette, 8000 ismerőse és olvasója nyomott lájkot, 2400 támogató komment érkezett rá, és egyetlen kommentelő sem mondta azt, hogy Oroszország egy jó hely, a jövője fényes, és nincs semmi ok a menekülésre.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.