Még 2015. elején derült ki, hogy Habony Árpádnak állandó belépője van a Parlamentbe.
"Több politikus is gyakran a Parlamentben hallgatja meg Habony Árpád tanácsait, ezért van neki állandó belépője a Házba (...) ez azonban nem jelenti azt, hogy bármiféle munkaszerződése lenne akár a Miniszterelnökséggel vagy más tárcával."
Ezzel magyarázta akkor a Miniszterelnökség, hogy miért kell a hivatalos állami vagy párttisztséggel nem rendelkező luxustanácsadónak olyan igazolvány, amivel bármikor bemehet a Parlamentbe.
Pár hónappal később derült ki, hogy a Quaestor-főnök Tarsoly Csabának is ilyen állandó belépője volt, Lázár János indoklása szerint a kereskedőházzal kapcsolatos ügyintézés miatt. Ez ugye az a kereskedőház, ami Szijjártóék szerint soha nem is létezett.
Állandó parlamenti belépője van például az országgyűlési képviselőknek, az országgyűlés alkalmazottainak (szakácsok, takarítók, titkárnők, stb.) és a minisztériumok egyes dolgozóinak. Olyanoknak, akiknek a munkájuk miatt rendszeresen dolguk van a Parlament épületében. Ők jellemzően köztisztviselők.
Van egy másik csoport, a szakértőké, tanácsadóké, köztük olyan figuráké, mint Tarsoly vagy Habony. Nekik a például a parlamenti pártok frakciói kérhetnek belépőt. Van, akinek napi engedélyt kérnek, és van, aki olyan gyakran jár a Parlamentbe tanácsot adni vagy szakérteni, hogy állandó belépőt kap.
Mi 2015. elején rájuk voltunk kíváncsiak, tehát, hogy kik azok, akik nem az országgyűlés vagy a minisztériumok alkalmazottjai, nem köztisztviselők, és mégis állandó parlamenti belépőt kért nekik valamelyik frakció, mert olyan intenzív a közös munka. Arra is rákérdeztünk, hogy kik igényelték a belépőket az egyes tanácsadóknak.
Azt gondoljuk, hogy az állampolgároknak joga van tudni, hogy kik azok, akik az országgyűlési képviselők munkáját szakértelmükkel és tanácsaikkal napi szinten segítik, ezért közérdekű adatkérést küldtünk erről az országgyűlésnek.
Ezután másfél évig tartó bírósági procedúra következett.
Az OGY nem volt hajlandó kiadni az állandó parlamenti belépővel rendelkező tanácsadók névsorát, szerintük ugyanis a politikusok munkáját napi szinte alakító segítő emberek nem látnak el közfeladatot. Azt is előadták, hogy a szakértők / tanácsadók pártállására lehetne következtetni abból, ha megmondanák, hogy melyik párttól kapnak állandó belépőt, ez pedig különösen védett adat.
A döntés szerint az országgyűlési képviselők a közhatalmat gyakorolják, egyértelműen közfeladatot látnak el, akik pedig nekik szakértenek, adnak tanácsot, ráadásul a teljes ciklus alatt, állandó belépővel, azoknak az adatai, így például a nevük, közérdekből nyilvános adat.
A bíróság szerint attól, hogy valakinek állandó belépője van a Parlamentbe, még nem biztos, hogy közfeladatot lát el. Arra az ítélet nem tért ki, hogy akkor milyen magánügyekben kaphatnak állandó belépőt emberek a parlamenti pártoktól.
Ezek után a Kúriától kértünk felülvizsgálatot, de ott is ellenünk döntöttek.
A Kúria indoklása szerint
az országgyűlési képviselők, EP képviselők, országgyűlési bizottságok közfeladatot ellátó szervek, de a közfeladatuk ellátásához "speciális szakértelmet igénylő kérdésekben igénybe vett szakértői tevékenység önmagában nem minősül közfeladatnak".
Ezzel gyakorlatilag a bíróság azt mondja, hogy a politikusok magánügye, hogy kinek adnak állandó belépőt az országgyűlésbe. Az állampolgároknak semmi köze ahhoz, hogy melyik tanácsadóknak van szabad bejárása a Parlamentbe.
Van egy ennél is húzósabb érv is.
A Kúria elfogadta az OGY-nek azt az érvét, sok esetben nem azonosíthatóak a belépők igénylői, mert nem olvasható az aláírásuk, így nem is lehet előállítani az általunk kért névsort.
Ez valami olyasmit jelent, hogy ha valaki csúnyán, olvashatatlanul írta alá, amikor tanácsadójának állandó belépőt igényelt, akkor róla utólag egyszerűen nem lehet megállapítani, hogy kicsoda.
Különös, hogy látszólag nem minden adatkéréssel kapcsolatban ugyanolyan szigorú az OGY.
Az Index újságírója, Panyi Szabolcs 2014-ben kifejezetten Vona Gábor Jobbik elnök szakértőinek névsorát kérte ki, egészen pontosan azokét, akiknek belépőt igényeltek.
Akkor a parlament ellenkezés nélkül kiadta a jobbikos listát, nem volt gond sem az olvashatatlan aláírásokkal, sem azzal, hogy közfeladatot látnak-e el a szakértők, vagy sem.
Mi most az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk az ítélet miatt. Strasbourgban a Transparency International ügyvédei képviselnek majd bennünket.
Ezeknek a döntéseknek, még ha kedvezően alakulnak is, nem lesz közvetlen hatása a Kúria ítéletére, nem kell miattuk automatikusan kiadni az állandó belépővel rendelkező tanácsadók névsorát, de a jövőben javíthatnak az újságírók esélyein hasonló ügyekben.
A Transparency International szerint a parlament politikusok egyértelműen közfeladataik ellátáshoz, közpénzből veszik igénybe különböző szakértők, tanácsadók munkáját, így bárki által megismerhető közérdekű adatnak kell minősülne, hogy kik azok a tanácsadók, akik bejárással rendelkeznek az Országházba.
"Elkeserítő, hogy az immár végérvényes ítéletből egyáltalán nem derül ki, hogy a bíróság szerint miért nem közfeladat az országgyűlési képviselők által közpénzből fizetett szakértők tevékenysége."
Erről Ligeti Miklós a szervezet jogi igazgatója beszélt.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.