Juncker már nem akar kötelező kvótát

Nagyon úgy tűnik, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke már nem küzd tovább a kötelező áttelepítési kvóta törvénybe foglalásáért.

Juncker szerda reggel az Európai Parlamentben mondta el a minden szeptemberben szokásos, "az unió állapotáról" szóló beszédét. Ebben röviden tért ki a menekültek helyzetére is.

Azt mondta, hogy jó látni a szolidaritás jeleit, és jó lenne arra törekedni, hogy minél igazságosabb osszák meg a terheket a tagállamok. Ugyanakkor azt is monta, hogy a szolidaritásnak

"önkéntesnek kell lennie, szívből kell jönnie, ezt nem lehet kikényszeríteni".

Nem mondta ki ugyan a kvóta szót, de világosan erre utalt. A múlt héten Donald Tusk tanácsi elnök is arra utalt Dublinban, hogy a kötelező kvótát el lehet felejteni.

Még májusban a bizottság egy olyan törvénytervezetet készített, ami alapján ha egy tagállamba túl sok menekült érkezik, akkor pénzbüntetés terhe mellett igazságosan el kell osztani az embereket a tagállamok között. A javaslat még nem került sem az Európai Tanács, sem pedig az Európai Parlament elé, és úgy tűnik, hogy már nem is fog. Ezzel az októberi magyarországi népszavazás eddigi csekély értelmét is elveszti.

Nem elég a "soft power"

Juncker azt mondta, hogy Európának a külső határait meg kell védenie. Ez szerinte azt jelenti, hogy mindenkit regisztrálni kell, aki belép, pontosan megállapítani, hogy kicsoda az illető, milyen céllal jött, és tartózkodhat-e jogeszerűen az EU területén. Ehhez még idén meg kell teremteni a feltételeket.

Az EU külpolitikai szerepét erősíteni kell, és ehhez a mostaninál erősebb felhatalmazást kell kapnia a külpolitikai főmegbízottnak, hogy kvázi az EU külügyminisztere legyen. Az EU-nak ott kell lennie a Szíriáról szóló béketárgyalásokon (ezeket jelenleg az USA és Oroszország határozzák meg).

Az EU-nak hatékonyabb és erősebb közös védelmi politikát kell folytatnia. Az EU eddig soft power-ként, vagyis puha hatalomként pozicionálta magát, de ez az egyre veszélyesebb világban már kevés. Nem a NATO ellenében, hanem azzal együttműködve kell új európai haderőt felállítani. Ezzel pénzt is lehetne spórolni, ha a tagállamok nem költenek párhuzamosan ugyanazokra, hanem felosztják a katonai feladatokat egymás között.

Sajnáljuk, de nem omlunk össze

Juncker szerint a Brexit nagyon sajnálatos fejlemény, de tiszteletben kell tartani a brit választók döntését, és minél hamarabb le kell zárni a kilépést. Ettől az EU nem esik szét, szerinte az unió nincs veszélyben. Nagy-Britanniával meg kell tartani a jó viszonyt, de arra is figyelmeztetett, hogy a britek nem férhetnek majd hozzá a közös piachoz, ha korlátozni akarják a szabad munkaerő áramlását.

Európa hatékony

Juncker szerint az EKB 50 milliárd eurót spórolt intézkedéseivel a tagállamok kormányainak az elmúlt évben. A 2008-as válság utáni kilábalásban szerinte nagyon fontos szerepe van az uniónak. A bankok jobb állapotban vannak, és a munkanélküliség is csökken, bár még mindig elfogadhatatlanul magas.

Különösen a fiatalok között túl sok a munkanélküli, ez ellen még több közös program kell.

Az nem lehet, hogy 70 év fejlődés után a mostani fiatal generáció legyen az első, amely szegényebb lesz a szüleinél - jelentette ki.

Ez nem az Európai Egyesült Államok

Miközben beszédét úgy kezdte, hogy továbbra is úgy érzi, hogy az Európai Unióban túl kevés az unió (ez volt tavalyi beszéde egyik fő üzenete), addig szó sincs arról, hogy a tagállamok ellenében vagy azok eljelentéktelenítésével kellene előre haladni.

Európa nem az USA, itt a tagállamok erősebbek, az egységet a sokszínűség megtartásával kell erősíteni.

Kitért a populizmus európai terjedésére, amivel szemben többek között arra van szükség, hogy az európai intézmények is minél többet beszéljenek a polgárokkal.

"A történelem nem ránk, hanem eredményeinkre és hibáinkra fog emlékezni" - utalt a politikusok felelősségére.

Kiállt a bizottság cégekkel szembeni keménysége mellett (kimondatlanul is utalva az Apple elleni óriás büntetésre) és új, remek szabályozást ígért a roaming díjak ügyében. Azt is mondta, hogy az egész EU-ban mindnekinek hozzá kell férnie a gyors internethez.

Méltatta a külső országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokat, különösen a Kanadával most összehozottat.

"Európa lakosságában és gazdasági jelentőségében egyre zsugorodik, miközben a világ egyre nagyobb lesz" - figyelmeztetett.

Óvatosabb volt, mint eddig

Juncker sok időt szentelt arra, hogy a bizottságot ért kritikákra reagáljon, hogy megvédje a bizottság és a saját munkáját. Nem nagy víziókkal jött most, hanem arról magyarázott, hogy miért hasznos a bizottság munkája.

Miközben világosan jelezte, hogy nem akar föderalista átalakítást - korábban inkább arra utalgatott, hogy akar - tett azért néhány fontos javaslatot arra, hogy az EU politikai intézményként is erősödjön: ilyen a védelmi és a külpolitika erősítése. Ezt komolyabb kockázat nélkül is megtehette, mert az európai hadsereg felállítását elvben még a magyar kormány is támogatja, holott egyébként Orbán Viktor azzal a javaslattal megy pénteken a pozsonyi EU-csúcsra, hogy a közös intézmények erejét csökkenteni kell a tagállamok javára.