Milliárdokat szórtak el lényegében használhatatlan, korábban már megvett szoftverekre az iskolák infrastruktúrájának fejlesztése ürügyén

- írja a Blikk. A lap szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Educatio Nonprofit Kft. 12,7 milliárdos EU-támogatást kapott oktatásfejlesztésre, és ebből 4 milliárd ment el digitális iskolai tananyagokra.

A megvásárolt szoftverek között több olyan van, amit a Blikk szerint nem volt értelme megvenni, mert egy, már korábban kifejlesztett iskolai program, a Virtuális Szertár leszármazásai. A Virtuális Szertárt korábban 400 milliós uniós támogatásból fejlesztette egy miskolci cég, és regisztráció után, bárki ingyenesen hozzáférhetett a programhoz.

Ehhez képest bruttó 1,3 milliárd forintot fizetett ki az Educatio a Lab@Home nevű szoftverre, amiben csupán videók vannak. Ezt minden, a fejlesztési programban beszerzett számítástechnikai eszközre telepítették, 30 ezer darabot rendeltek belőle.

A két számot leosztva kijön, hogy a videógyűjtemény darabja

45 ezer forintba került.

Ez a pénz még akkor is soknak számítana, ha a Virtuális Szertár nem fedte volna már le az új szoftver nagy részét.

Ráadásul az új program nem is felel meg az uniós pályázat alapfeltételeinek sem, a követelményekkel ellentétben ugyanis nem általános iskolásoknak szól a programban lévő tananyag, hanem csak középiskolásoknak.

Ezen kívül megvettek egy Science Guide nevű, CD-n terjesztett programot is,

2,7 milliárdért.

A program készítői nem is tagadták, hogy ez is a Virtuális Szertárból származik, állítólag annak továbbfejlesztett változata lenne. A Blikk szerint azonban ez nehezen hihető, a programban lévő menüpontokra kattintva ugyanis csak száraz óravázlatok jelennek meg. (Blikk)

UPDATE 10.37

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az alábbi reakciót küldte a Blikk állításaira:

„Téves minden olyan állítás, amely a két hivatkozott konstrukció során született tartalmakat összemossa és függetlenül az azok során létrejött, egymástól elkülönülő eredményektől és teljesítésektől valótlanságot állít.

A hivatkozott TIOP program során egy, a piacon akkor elérhető szoftveres tartalmat szerzett be az EMMI Háttérintézménye, míg a másik esetben több tucat másik pályázó mellett egy nyílt pályázaton a hivatkozott szoftver tulajdonosa is nyert fejlesztési forrásokat termékének megújítására. A kapott támogatással, mint minden esetben most is elszámoltak a pályázók, sőt a hivatkozott ügyben az EMMI Irányító Hatósága külön is vizsgálta, hogy az újonnan létrehozott termékek valóban újszerűek-e és lényegi elemeiben eltérnek-e a piaci környezetben elérhető korábbi verzióktól. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ebből adódóan visszautasít minden olyan a valóságtól távol álló és tényszerűtlen feltételezést, amely ennek ellenkezőjét állítja. ”