2016. őszére a nők az iszlám dzsihád európai stratégiájának részévé váltak. Előbb Nizzában vettek őrizetbe két tinédzser lányt terrorcselekmény tervezése miatt, majd Párizs belvárosában három nőt kaptak el gázpalackokkal megrakott kocsival, mellyel terrortámadásra készültek.

A radikális iszlamisták között egyre többször tűnnek fel nők, és nem csak Franciaországban

A dzsihádisták új generációjában a nők már sokszor nem a színfalak mögött tevékenykednek, már nem feltétlenül az az egyetlen dolguk, hogy otthon maradó feleségekként harcosokat szüljenek és neveljenek, sérülteket ápoljanak, szervezkedjenek.

A Hezbollah katonai szárnya után és a nigériai központú Boko Haram után pár évvel az ISIS is felfedezte a női merénylőkben rejlő lehetőségéket.

A nyugati országokban tevékenykedő toborzók figyelme alig néhány éve a kamaszfiúk és fiatal férfiak után a nők felé fordult.

Elsőként az úgynevezett szexuális dzsihád révén, amely a szervezet egyik fő stratégiává vált. Fiatal, nem ritkán középiskolás nyugati lányok tucatjait, ha nem százait csábították el feleségnek. Az IS stratégiájának már jó ideje része az online toborzás, döbbenetes hatékonysággal és gyorsasággal csábítják és jegyzik el akár személyes találkozó nélkül a kiszemelt fiatal lányokat, nőket.

Azonban az újabban kiszivárgott (kiszivárogtatott) tervek szerint már nem is cél, hogy a behálózott fiatalok Iszlám Államnak kikiáltott területetekre utazzanak, van dolog elég ott is, ahol épp vannak.

A Szíriába kijutó francia fiatalok negyven százalékát adják a nők. Ha pedig a hatóságok visszafordítanák és hazazavarnák őket, akkor - ahogy a francia hatóságok a most szeptemberben elfogott nőkkel kapcsolatban is felderítették - egyre többen készek a szervezet európai céljait megvalósítani.

Francia terrorizmus szakértők szerint a nők által kitervelt és/vagy végrehajtott terrorcselekmények megszaporodásában szerepet játszhat, hogy

• sok radikális iszlamistaként azonosított férfi már eleve megfigyelés alatt áll, vagy őrizetben van, nőkre eddig kevésbé gyanakodtak a hatóságok, sokáig kevésbé figyelték, követték őket,
  
• a hidzsábot vagy a csak a szemet szabadon hagyó nikábot viselő nők személyazonosságát nehezebb megállapítani. Abszurd módon az az Iszlám Állam tiltotta ki a nikábos és burkás nőket a középületekből Moszulban terrorveszélyre hivatkozva, amely rákényszerítette őket a teljes testet és arcot is elfedő ruhadarabok viselésére.
  
• a nők által elkövetett merényletek az iszlamisták szerint megszégyenítik az áldozatokat és az állami szerveket is.
  

Dzsihádista feministák? Nem éppen

A hagyományos sztereotípiákra rácáfoló, új generációs radikalizálódott nyugati muszlim nők a francia hatóságok ismeretei szerint az ISIS-hez lojálisak, de nem közvetlen kontroll alatt, hanem csak távoli összekötőkön keresztül, az ő utasításaik alapján, de részben önállóan cselekszenek.

Meglehetősen ellentmondásos módon egyszerre fogadják el a nők helyét hagyományos szerepeikben tartó saríát, miközben nyugati nők módjára szabadon jönnek-mennek, öntevékeny csoportokat hoznak létre és a legmodernebb kommunikációs eszközöket, felületeket használják tevékenységük során.

Ezek a nők itt, Európában nőttek fel. Számukra magától értetődő, hogy nőként is önálló és a férfiakkal egyenrangú emberek lehetnek. Zavarba ejtő módon azonban épp egy olyan ideológia felé fordulnak, ami ennek épp az ellenkezőjét akarja rákényszeríteni az emberiségre.

Posztunk jelentős részben a New York Times cikke nyomán készült.