Alig néhány órával azután, hogy az Eurostat kihirdette, hogy Brüsszel nem hisz a magyar állam számainak, a jegybank alapítványai közleményt adtak ki, hogy megszabadultak az állampapírjaik jelentős részétől.

A közleményük szerint:

"A Pallas Athéné Alapítványok megvizsgálva az Európai Központi Bank észrevételeit aktívan léptek az állampapír-portfoliójuk leépítése érdekében."

Az EKB elnöke szerdán írt egy levelet egy német EP-képviselőnek, amiből kiderül, hogy továbbra is alaposan vizsgálják, hogy az MNB nem sértette-e meg az európai szabályokat az alapítványok állampapírvásárlásaival.

A jegybankok nem finanszírozhatják közvetlenül az EU-s országok költségvetéseit, márpedig az MNB alapítványai esetében felmerült a gyanú, hogy ez történhetett. A levélben Mario Draghi EKB-elnök még azt is felveti, hogy az eljárás nyomán kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Az Eurostat szintén ezekre a porblémákra utalt pénteki jelentésében.

Ugyanakkor a Pallas közleménye úgy folytatódik, mintha az EU-s aggályoktól függetlenül adnának túl a magyar állampapírokon. Azt írják később, hogy az állampapírok már nem hoznak annyi pénzt, mint amennyit ingatlanokkal lehet keresni, ezért inkább azokba fektetnek most már.

Azt is leírták, hogy

"a Pallas Athéné Alapítványok álláspontja az, hogy az állampapír-portfoliójuk összetétele nem sérti az EKB előírásait".

Hogy ez a közlemény első, az EKB-s észrevételekre hivatkozó mondatával mennyire egyeztethető össze, azt lehet, hogy szintén érdemes lenne egy bizottságnak kivizsgálnia.

A Pallas azt állítja, hogy 56 milliárd forintnyi állampapírtól szabadultak meg 2016-ban. Az általuk kezelt vagyon 250 milliárd forint körül lehet, hogy ebből mennyi van még állampapírban, az nem világos.