Tudományosan levezették, hogy a MET üzlete korrupció lehetett

Szerdán jelent meg egy alapos tanulmány a MET üzleteiről, amelyekről korábban részletesen írtunk.

A Járadékvadászat és a haveri kapitalizmus modelljei a magyar energiapiacon, 2011-2015, A magyar kormány – MVMP – MET történet elemzése című dolgozatot a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatói készítették, az Energiaklub Egyesület megbízásából.

Nagyon alaposan végigveszik a gyanús ügylet történetét, most csak azokat a részeket emeljük ki, amelyekről ilyen mélységben a 444-en még nem volt szó. A szerzők felhasználták az eddig megjelent cikkeket, hivatkoznak miniszteri rendeletekre, céges dokumentumokra és egyéb adatbázisokra, és interjúztak az ügyletre rálátó nyolc személlyel, akiknek a nevét titokban tartják.

A végső következtetésük szerint:

„A szereplők döntései nem magyarázhatók pusztán a piaci logika (haszonmaximáló szereplők, piaci intézmények és piaci mechanizmusok) és a konkrét történet keretein belül. Ebből kifolyólag fel kell tételeznünk a piacitól eltérő más hatások és mechanizmusok jelenlétét akkor, amikor a kormány-MVMP-MET esetet tanulmányozzuk.”

Ez tudományos nyelvről lefordítva azt jelenti, hogy büdös az egész, és erősen valószínűsíthető, hogy korrupt ügylet volt ez. Feltételeznek egy olyan lehetőséget is, hogy csupán a kormányzat kudarca vezetett ehhez a furcsa üzlethez, de valószínűbbnek tartják, hogy a rossz döntések legfeljebb kiindulópontjai lehetnek annak a folyamatnak, amit végső soron "az állam foglyul ejtése" illetve a "haveri kapitalizmus" nevű modellekkel lehet leírni.

Egészen röviden felidézve az üzletet:

2011 és 2015 között miniszteri felhatalmazásokkal az állami MVMP nevű cég használhatta az osztrák – magyar gázvezeték kapacitásának egy jelentős részét. Normális esetben erre árverést kellett volna kiírni. A felhatalmazás elvi alapja az volt, hogy 585 millió köbméter, a rezsicsökkentés érdekében eladott stratégiai gáztartalékot pótolni lehessen. Ám ennél jóval több, évenként 2,9 milliárd köbméter gázt lehetett e módszerrel behozni az országba.

Az állami MVMP a rábízott kapacitás nagy részét arra használta, hogy a határ osztrák oldalán megvette a svájci központtal működő, de magyar – orosz tulajdonban lévő MET nevű cégcsoport földgázát, majd a határ magyar oldalán azonnal visszaadta neki. Valahogy így:

A METI a csoport svájci cége, az MVMP az államé, a MET Magyarország pedig a csoport itteni leánya. Grafika: CRCB

Mivel akkoriban Nyugaton éppen olcsóbb volt a gáz, mint a magyarországi átlagár, ezért ez hatalmas lehetőség volt a MET-nek. További érdekesség, hogy annak a bizonyos 585 millió köbméter, tartalékból kivett gáznak egy jelentős részét is a MET-nek adták el.

Csányi Sándor és Hernádi Zsolt a főszerepben

A tanulmány összeszedte azt a tíz személyt, akik szerintük a legfontosabbak voltak 2011-2015 között a MET körül:

  • Lakatos Benjámin (a MET és később a MET Holding egyik tulajdonosa)
  • Hernádi Zsolt (a MOL vezérigazgatója, a MOL igazgatóság elnöke)
  • Csányi Sándor (az OTP vezérigazgatója, a MOL igazgatóság alelnöke)
  • Megdet Rahimkulov (a MET egyik volt tulajdonosa)
  • Garancsi István (a MET Holding egyik tulajdonosa)
  • Nagy György (a MET Holding egyik tulajdonosa)
  • Ilja Trubnikov (a MET Holding egyik tulajdonos)
  • Orbán Viktor (Magyarország miniszterelnöke)
  • Vlagyimir Putyin (az Oroszországi Föderáció elnöke)
  • Lantos Csaba (a MET, majd a MET Holding igazgatóságának elnöke)

Felrajzolták a kapcsolati hálójukat is:

Kapcsolati háló a MET körül.

A kapcsolatokat le is pontozták:

  Csányi, Hernádi és Orbán a sorrend.

Megállapították, hogy a kapcsolati háló központjában Csányi Sándor és Hernádi Zsolt állnak. „Ők azok, akik legkevesebb közvetítésen keresztül vannak kapcsolatban a hálózat többi szereplőjével. A hálózati pozíciójuk alapján a kormány-MVMP-MET ügyletre elméletileg ők bírhattak / bírhatnak a legkönnyebben befolyással.”

Ez egybevág azokkal a vélekedésekkel, amelyeket politikai és piaci irányból mi is hallottunk. Ezek alapján a konstrukció alapötlete a Mol vezetőitől jött, de a tartós működtetéséhez be kellett engedniük az üzletbe Orbán Viktort is.

Orbán Viktor lehetséges szerepéről a MET-ben egy svájci lap is találgatott, ám Lantos Csaba, a cég igazgatóságának elnöke határozottan tagadta, hogy a miniszterelnöknek köze lenne a MET-hez. De a CRCB kutatói interjúikkor Orbán szerepére is rákérdeztek, és közülük többen is úgy vélekedtek, hogy a kormányfőnek köze lehet az üzlethez. Íme egy részlet az egyik anonimizált interjúból:

"Kérdés: Vita van róla, hogy Orbán van-e a MET mögött. Míg az újságok, persze bizonyíték nélkül, ezt sugallják, Lantos Csaba, aki a MET igazgatóságának elnöke, határozottan cáfolja ezt.

Válasz: Igen, ismerem Lantos Csaba nyilatkozatát. Szerintem Lantos téved, lehet, hogy naiv, vagy becsapja magát, elhiszi azt, amit látni akar."

A válaszolót a szerzők energiapiaci szakértőként mutatják be, és jelzik, hogy hasonló véleményeket másoktól is hallottak.

Az oroszok szerepe

A tanulmány részletesen foglalkozik az orosz tulajdonosok szerepével is. A MET-et (akkor még Magyar Energiakereskedő volt a neve) 2007-ben a Mol alapította, és 100%-ban a cég tulajdonában volt. 2009-ben szálltak be először az oroszok, amikor a felét megvette a közép-amerikai Belize-ben bejegyzett Normeston Trading Ltd. Ők azért kellettek egy MET-es vezető korábbi interjúja alapján, mert jól ráláttak az orosz gázpiacra. Azaz vélhetően ők tudtak gázt szerezni.

A Normeston Megdet Rahimkulov érdekeltsége lehetett. Rahimkulov 1994 és 2008 között főleg Magyarországon élt, és ő vezette egy ideig a Mol és a Gazprom közös földgázkereskedőjét, illetve az ÁÉB bankot is. Egy időben az OTP részvényeinek 9 százaléka is az övé volt. Ellenséges felvásárlások mögött is sejtették, például a Mol osztrák (majd onnan orosz) kézre játszásában volt szerepe, illetve a TVK és a Borsodchem körül is kavart. (Érdekesség, hogy Rahimkulov Mol részvényeit és a Borsodchemet is Heinrich Pecinának adta el, annak az osztrák üzletembernek, aki a Mediaworks tulajdonosaként a Népszabadság bezárását intézte néhány hete.)

Megdet Rahimkulov a világ 1694. leggazdagabb embere a Forbes szerint.

2012 nyarán azonban a Normeston kiszállt a MET-ből. Akkoriban már működött az állammal közös gyanús üzlet. A vevő a szintén orosz hátterű RP Explorer Ltd. lett. A váltás azért is érdekes, mert ha hihetünk a MET vezetőinek, ekkorra az oroszok az eredeti koncepció alapján nem kellettek a képbe. Őket azért kellett bevenni, hogy segítsenek gázhoz jutni, viszont 2011-12-ben már azt hangsúlyozták a cégnél, hogy ők a nyugat-európai piacokon vesznek gázt, amihez elvben nem kellene orosz kapcsolat. És a váltás azért is érdekes, mert az új orosz társaság hamarosan magyar üzletembereknek adta tovább a részét.

Az RP Explorer megjelenése után néhány hónappal az oroszok is, és a Mol is eladott 10-10 százalékot Lakatos Benjáminnak, aki a MET vezetője, korábban pedig a Mol alkalmazottja volt, és Hernádi Zsolt bizalmi emberének számít. Lakatos egyszer azt nyilatkozta, hogy a MET létrehozása az ő ötlete volt.

Lakatosnak azonban nem kellett azonnal fizetni, a 20 százalékos tulajdonrészét a 2013 tavaszán kapott osztalékából (11 milliárd forint) használhatta fel a törlesztésre. Ezt az osztalékot nem kaphatta volna meg, ha addigra nem lett volna meg a részesedése. Vagyis lényegében a cégtől kapta a pénzt, hogy társtulajdonos legyen.

Ha hihető is, hogy a Mol így akarta megjutalmazni a remek üzletet kitaláló és felfuttató menedzserét, az egyáltalán nem világos, hogy ez a nagyvonalú gesztus az oroszoknak miért volt jó. Mindenképpen nagyon bőkezű volt az ajánlat, hiszen ahogy a tanulmány rámutat: „Ha Lakatos akkori bruttó fizetését havi 20 millió forintra tesszük, akkor ez a bónusz (a 2013-ban kifizetett osztalék 20%-a, mintegy 11 milliárd forint jutott ekkor Lakatoshoz) mintegy 46 évnyi rendes fizetésének felelt meg.”


Lakatos Benjámin a MET Ag. holnapján köszönti az olvasókat.

A tanulmány szerzői nem írják le, de nem nehéz arra gondolni, hogy Lakatos esetleg valaki másnak a pozícióit vette a nevére.

2013. augusztus végén megint változik a tulajdonosok köre. A Mol 40 százalékos része érintetlen marad, ám a a maradék 60 százalék végső tulajdonosai már ezek az emberek: Lakatos Benjámin 24,7%, Garancsi István 10%, Nagy György 12,7% és Ilja Trubnikov 12,7%. Hogy ők pontosan hogyan kerültek a képbe, az nem világos, csak az, hogy az ismeretlen oroszok által bírt RP Explorer árusította ki a részesedését.

Az új magyar tulajdonosok közül Garancsi korábban már volt üzlettársa Hernádi Zsoltnak, Nagy pedig Csányi Sándorral volt benne közös üzletekben.

Az üzletben maradt orosz szálat Ilja Trubnikov képviseli. Róla korábban annyit már kiderítettünk, hogy régebben volt egy kanadai-orosz cége, ami gázvezetékek karbantartásával és ellenőrzésével foglalkozott. A tanulmányból kiderül, hogy az Offshore Leaks Database szerint hozzá kötődik a moszkvai S.M. Systems Limited-en keresztül a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Commonwealth Trust Limited nevű offshore cég is. Az S.M. Systems Limited igazgatója pedig az a Dubaiban élő Matthew Charles Stokes, aki legalább 1256 offshore cégben vállalt már vezető tisztséget a Panama Papers és más szivárogtató adatbázisok szerint. Szóval innen nézve is gyanús a megmaradt orosz részesedés, és a tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen üzletekben utazók sokszor pénzmosást akarnak eltitkolni.

Tényleg olcsóbb volt a nyugati gáz

Néhány hete érdekes tárgyalást tartottak a pécsi bíróságon, mert a MET beperelte a cég üzlete ellen felszólaló szocialista képviselőt, Tóth Bertalant. Tóthék beidézték tanúnak az MVMP és a MET vezetőit is, és többek között azt kérdezték tőlük, hogy a nyugati vagy a keleti (orosz) gáz volt-e olcsóbb annak idején Magyarországon. Ez azért fontos a perben, mert ha a nyugati volt az olcsóbb, az bizonyíthatja, hogy a MET remekül kereshetett az állami cég által biztosított lehetőségen.

A beidézett menedzserek mind azt mondták, hogy nem tudják, hogy melyik gáz volt az olcsóbb. A szintén beidézett két egykori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné és Fellegi Tamás viszont a kérdésre gondolkodás nélkül rávágták, hogy akkoriban a nyugati gáz volt az olcsóbb.

A CRCB tanulmánya korabeli elemzések és cikkek alapján határozottan állítja, hogy „A vizsgált időszakban (2011-2015) a magyar piacon beszerezhető orosz gáz ára mindig magasabb volt a holland tőzsdei árnál.” (A holland tőzsdei ár az irányadó a nyugatról beszerezhető gáz esetében.)

A következtetésük szerint az MVMP-vel közös üzleten jelentős hasznot szerzett a MET csoport, bár erre a cég eredménybeszámolói alapján csak áttételes bizonyítékokat találtak. A közvetlen bizonyítékok beszerzése azért nehézkes, mert az első év után valószínűleg a csoport svájci oldalán csapódott le a nyereség, és ez nem látszik a nyilvános adatbázisokban.

Nagy volt az igény arra a kapacitásra

A MET vezetői azt állítják, hogy kockázatos üzlet volt ez, és nem kerültek kivételezett helyzetbe azzal, hogy főleg ők használhatták az állam által biztosított kapacitást. A tanulmányból világosan kiderül, hogy nagyon nagy verseny volt azért a maradék kapacitásért az osztrák-magyar vezetéken, amit árverésre bocsájtottak.

Egy korabeli elemzésre hivatkozva legalább 4,5-szer, de inkább 6-szor annyiba került az árverésen elnyert kapacitási jog, mint amekkora tarifát az állami kijelöléssel kapacitáshoz jutott MVMP fizetett. (Ezek az adatok a 2011-12-es gázévre vonatkoznak.) Az MVMP ezt a díjat ugyan beszedte a MET-től, de ebből arra lehet következtetni, hogy a MET nagyon jutányosan használhatta a vezetéket.

Mi volt ez?

A tanulmány szerzői arról nem találtak semmilyen adatot vagy nyomot, hogy a MET tulajdonosai járták volna ki azt a 2011-es miniszteri rendeletet, ami a sajátos üzletet lehetővé tette. Elképzelhetőnek tartják, hogy egy kormányzati kudarccal, vagyis egy rossz rendelettel kezdődött az egész, amire ügyesen rárepült a MET. Ugyanakkor számos fejlemény arra utal, hogy a háttérben nem csupán a hülyeség állt. Ezért tartják lehetségesnek a szerzők, hogy az üzletre a haveri kapitalizmus illetve a kleptokrata állam meghatározás is rásüthető lehet.

;