Pályázat leírása: A pomázi 1956-os emlékmű és környezetének rendbe tétele a forradalom 60. évfordulójának méltó megemlékezése céljából.

Megítélt forrás: 15 000 000 Ft

A pomázi 56-os szobor környezetének szép közparkká való átalakítását vasárnap készre jelentette az önkormányzat honlapja.

Ilyen volt:

És most, hogy eljött az évforduló, olyan szép lett, hogy az önkormányzat honlapja egy fotóregényben számolt be a vasárnapi ünnepélyes avatásáról, ami „már egy teljesen megújult környezetben zajlott”.

A tér a ráköltött 15 millió forint ellenére megőrizte az értékeit:

és nem veszítette el buszforduló jellegét sem.

Ne hallgassuk el a változásokat sem. Lett facsemete, itt rögtön kettő, és lesz majd fű is.

A tér egy részére, ahogy szép közparkhoz illik, került gyep, igaz, a régi helyére, mégpedig ennyi:

De ami a valódi újdonság, az nem a szobor, mert Seres János alkotása még a 40. évfordulóra, 1996-ban került oda. Hanem az, ami nélkül magára valamit adó magyar város nem áll ki a világ elé:

a térkő. Mármint az új térkő. Mert volt régen is, de kevés,

Most már kicsivel több van, vagyis 2016 térköve a régit lecserélő új térkő.

És ha van térkő, akkor nincs kérdés, mi kerülhetett a közparkosításban 15 millió forintba. És még visszafogott is volt a város, hiszen akár az egész teret buszfordulóstul vagy a zöld dombot is le lehetett volna térkövezni.

Legfeljebb annyi hiányérzete lehet az embernek, hogy padot nem sikerült betervezni a szép közparkba, hátha leülne valaki, de lehet, hogy nem akarták tönkretenni a térköveket. Vagy az összecsukható székeket ki lehet kérni a trafóházból.

De lehet, hogy erre szolgál ez a térdmagasságban futó betonkerítés.

A 15 millió forintos támogatást a parkszépítésre Schmidt Mária 1956-os Emlékbizottságától nyerte el Pomáz, máshol szobrot is állítottak ennél kevesebből.

Az ünnepség végén a helyi lap beszámolója szerint a megjelentek átsétáltak az út túloldalán lévő Trianon emlékműhöz, ami szintén éppen most újult meg.