Vészjelzések jönnek az orosz támadások miatt egész Európából

Ezen az őszön sorra jelentették be politikai és titkosszolgálati vezetők egész Európából, hogy minden korábbinál komolyabb orosz támadásoknak van kitéve a kontinens. A sajtótájékozatókon és interjúkban elmondott beszámolók Szófiától Londonig, Berlintől Brüsszelig ugyanarról szóltak: az orosz titkosszolgálatok módszeresen rombolják az európai közéletet.

Az oroszok legfontosabb eszközei:

  • Hamis hírek terjesztése, a sajtó manipulálása.
  • Adatlopások sorozata, politikailag és katonailag érzékeny területeken.
  • Populista, EU-ellenes pártok támogatása.

Az oroszok fő célja:

  • Szétszedni, egymás ellen hangolni, gyengíteni az európai szövetségi rendszerek (NATO, EU) tagjait, hogy az európai államok képtelenek legyenek valódi nagyhatalomként, együttműködve fellépni.

Kedden Angela Merkel német kancellár tőle szokatlanul egyértelműen beszélt arról, hogy hazáját fenyegetés éri. A norvég miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján ezt mondta: „Most már jóideje, és ezekben a percekben is szembe kell néznünk azokkal az internetes támadásokkal és hamisított hírekkel, amelyek Oroszországból jönnek. Kiberháborús eszközökkel és megtévesztéssel Oroszország megpróbálhatja befolyásolni a jövő évi németországi választásokat.”

Merkel szavai azért nagyon kemények, mert a titkosszolgálati csatákat a legritkább esetben vívják a nyilvánosság előtt. Ha egy állam veszélyben érzi magát, akkor sem feltétlenül köti ezt a világ orrára, nehogy gyengének látsszon. Az ellenséges lépések nyilvános leleplezése ugyanakkor üzenet is lehet a támadónak, hogy az ellenséges cselekményeket nem tűrik tovább.

Merkel bejelenti, hogy az oroszok veszélyeztetik a 2017-es német választásokat. Fotó: AFP/S.A. Struck

Merkel mindezt éppen egy hónappal azután mondta, hogy az USA titkosszolgálatai kiadtak egy jelentést arról, hogy Oroszország kibertámadásokkal próbálja befolyásolni az elnökválasztást. Hogy pontosan milyen manipulációkat lepleztek le, arról csak keveset tudni. Annyi kiderült, hogy az amerikai demokrata párt és a német parlamenti képviselők levelezését is ellopták, és a tettesek a nyugati szolgálatok szerint orosz ügynökök voltak.

Tankok helyett híradók

A most leköszönő bolgár elnök egészen részletesen beszélt november elején az országát ért hasonló támadásról. Azt mondta, hogy az oroszok a 2015-ös bolgár önkormányzati választás idején támadták meg a választási szervek és a kormány oldalait. Roszen Plevneliev szerint „veszélyes és példátlan” harc folyik Oroszországgal, amit a hidegháború nyomán hidegbékének nevezett.

A hősök emlékműve előtt tiszteleg egy titkosszolgálati tiszt Jekatyerinburgban. Fotó: Pavel Liszicsin/Sputnik

A két hideg közti különbséget így világította meg: „Az orosz fenyegetés most nem annyira az Európát megszálló tankokat jelenti, hanem inkább azt, hogy befolyásukkal megosztják a kontinenst. Az európai játszma manapság nem a totális háborúról vagy a lövöldözésről szól, hanem arról, hogy Putyin megpróbál egyes államokat függőségi helyzetbe rántani. Oroszország gyengíteni és megosztani akarja Európát, és minket [Bulgáriát] kiszolgáltatottá tenni.”

(Roszen Plevneliev nem vállalta a második ciklusát, vasárnap az oroszbarát Rumen Radevet választották meg elnöknek Bulgáriában.)

Egy héten belül szólt a NATO és az EU vezetője is

Október végén Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára fakadt ki az orosz fenyegetés miatt. Ebben szerepelt a hagyományos fegyveres készülődés is:

Évek óta jelentős fegyverkezést tapasztalunk Oroszországban, 2000 óta reálértéken megháromszorozták a katonai kiadásaikat. Ehhez jön még, hogy nemcsak költenek rá, de használják is a szomszédaik ellen, ahogy ezt Ukrajnában láthattuk.”

Jens Stoltenberg (Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency)

Erre válaszul Kelet-Európába jelentős NATO-haderőt csoportosítanak át. A főtitkár külön kitért arra, hogy az oroszok atomtöltetek kilövésére alkalmas rakétákat telepítenek Kalinyingrádba, a Lengyelország és Litvánia közé ékelt orosz enklávéba.

A hagyományos katonai veszélyeken túl ő is kitért a propagandaháborúra: „Oroszország nagyon sokat fektet propagandába, különböző politikai csoportokat támogatnak, hogy befolyásolják a belpolitikai vitákat szerte Európában."

Négy nappal a NATO-főtitkár előtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is az orosz fenyegetésről tartott sajtótájékoztatót. Közvetlenül azután, hogy a tanácsban a miniszterelnökök nem tudtak megegyezni abban, hogy a rengeteg civil áldozatot követelő szíriai bombázás után Oroszország ellen újabb szankciókat vessenek be. Hiába támogatta az új büntetést Németország és Franciaország, a tervet nem fogadták el. Leghangosabban az olasz miniszterelnök érvelt ellene, de általában a szankciókkal szemben szokott érvelni a görög, a ciprusi, a magyar és a szlovák kormány is.

Tusk ezt mondta a tanácskozás után: „Sokféle orosz aktivitásról számoltak be a vezetők: légtérsértésekről, dezinformációs kampányokról, kibertámadásokról, politikai beavatkozásokról az EU-ban és azon kívül is, összetett eszközrendszer bevetéséről a Balkánon, és az MH17-es gép lelövéséről szóló vizsgálatról.” (Az MH17-es a malajzai légitársaság utasszállító járata volt, amelyet 2014 nyarán lőttek le Ukrajna felett, több mint 300 embert megölve a fedélzetén. A gépet a nyugati vizsgálatok szerint az orosz hadsereg rakétájával semmisítették meg, és a támadás után néhány órával a légvédelmi eszközt már visszavitték Oroszországba.)

Donald Tusk Dublinban. (Fotó: AFP/Paulo Nunes dos Santos)

Tusk így foglalta össze a miniszterelnökök tapasztalatait: „E példák alapján is világos, hogy Oroszország stratégiája Európa meggyengítése. Józan értékelés alapján jutottunk a felismerésre.”

Veszélyesebb a helyzet mint a hidegháború idején volt?

Októberben először fordult elő, hogy a brit titkosszolgálat, az MI5 hivatalban lévő vezetője interjút adott egy újságnak. Andrew Parker a Guardiannak azt mondta, hogy az iszlamista terrorizmus mellett a legtöbb gondjuk az oroszokkal van:

„Egész arzenáljuk van, hogy áterőltessék külpolitikai érdekeiket, és ezeket egyre agresszívabban használják. (...) Ebben benne van a propaganda, a kémkedés, zavarkeltés és a kibertámadások is. Rengeteg titkosszolgálati tisztjük működik az Egyesült Királyságban. A hidegháboróhoz képest a legnagyobb változás a kiberháborús eszközök előretörése. Az orosz célpontok között vannak katonai titkok, ipari létesítmények, gazdasági és kormányzati információk is. (…) Láthatják az orosz aktivitást Szíriában és Ukrajnában katonai terepen is. De a kiberfenyegetés láthatatlan, pedig ott is hatalmas az aktivitásuk. Oroszország évtizedek óta lappangó fenyegetést jelent. A módszerek sokasodása hozott most változást a korábbiakhoz képest.”

A John Sawers, a külföldi elhárítással foglalkozó MI6 korábbi vezetője szintén megszólalt októberben oroszügyben: „Egy olyan korszakba jutottunk, ami ugyanolyan veszélyes, sőt talán veszélyesebb is, mint a hidegháború volt. Azért lehet veszélyesebb, mert most nincs Moszkva és Washington között egy egyértelmű stratégiai viszony, nincsenek olyan játékszabályok, mint a hidegháború idején voltak.”

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszternek is volt egy hasonló nyilatkozata néhány napja: „Tévedés azt hinni, hogy a mostani helyzet hasonlít a hidegháborúra. Sokkal veszélyesebb most a helyzet.” Az ő nyilatkozata azért is figyelemreméltó, mert Steinmeiert 2013-as kinevezésekor oroszbarátnak tekintették, és attól tartottak a konzervatív oldalon, hogy túl megengedő lesz Moszkvával szemben.

A cseh szolgálatok 6 orosz célt azonosítottak

Hogy pontosan milyen helyzetekben érték tetten az orosz titkosszolgálatokat, arról nem sokat beszélnek az európai vezetők. Jó általános képet ad viszont a BIS nevű cseh titkosszolgálat éves jelentése, ami szeptember elején jelent meg.

A cseh főváros is tele van orosz kémekkel. (Fotó: AFP/Michal Cizek)

Eszerint „az orosz kémek komoly rendszert építettek ki szimpatizánsok bevonásával, és ez veszélyt jelent az ország stabilitására, mert manipulálják a cseh társadalmat és a politikai környezetet”. A cseh elhárítás szerint az orosz ügynököknek hat fő feladatuk van:

  1. Gyengíteni a cseh sajtót manipulatív propagandaanyagok becsempészésével, kommentekkel.
  2. Az orosz közvélemény manipulálása cseh oldalról érkező álhírekkel.
  3. A cseh közvélemény manipulálása a tények relativizálásán keresztül. A fő üzenet az, hogy „mindenki hazudik”.
  4. Feszültséget kelteni a társadalmi és politikai csoportok között, elsősorban populista és szélsőséges szervezetek támogatásával.
  5. Az EU és a NATO cselekvőképességének korlátozása az országok közti viták gerjesztésével, például a lengyel – cseh vagy az amerikai – cseh viszony elrontásával.
  6. Ukrajna lejáratása.

A cseh szolgálat szerint ezekkel nem csupán Csehországot, de az egész EU-t és NATO-t veszélyeztetik, és a módszerek és célok hasonlóak egész Európában.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;