Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára bejelentette, hogy a szervezetnél szolgáló török katonák egy csoportja menedékjogot kért attól az országtól, ahol éppen állomásoznak.

A német sajtó szerint a tiszteknek legalább egy része Németországban van.

A menedéket kérők attól tartanak, hogy otthon letartóztatnák őket. A nyári puccskísérlet nyomán több tízezer embert csuktak le Törökországban, köztük a hadsereg sok tagját is. A büntetéshez az is elég, ha a hatóságok gyanúja szerint a vádlottak Fethullah Gülen Amerikában élő hitszónok szimpatizánsai. A török elnök szerint Gülen szervezte a puccsot, és titkos szervezete beépült a közigazgatás és az oktatás minden szintjére. Gülen tagadja a vádat.

A menekültkérelmekből még nagy botrány lehet. Törökországé a NATO második legnagyobb hadserege, az ország a szervezet kiemelten fontos tagja. Ugyanakkor a nyugati államok számára nyilvánvaló, hogy a puccs utáni leszámolások súlyosan sértik az emberjogi normákat.

Kiadni a menekülőket embertelen volna, viszont a szövetség egyik kormányával ennyire szembe menni szintén nem lesz egyszerű.

A puccs után látványosan megromlottak a török - amerikai kapcsolatok. A törökök Gülen kiadását követelik, egyelőre hiába. Törökország az európai szövetségeseit pedig azzal zsarolja, hogy ha nem kapnak vízummentességet, akkor ismét ráengedik a menekülteket Európára. Ebben a helyzetben a viszony további mérgesedése aligha segít ennek a vitának rendezésében, hiszen a legtöbb EU-tag egyben NATO-tag is. (BBC)