Kína tombol Trump és a tajvani elnök telefonhívása miatt
2016 december 03., 07:09
Donald Trump még nem is elnök, de máris felforgatta a nemzetközi diplomáciát
Bár egyes olvasatok szerint az Egyesült Államokat a hatalmi ágak gondos szétválasztása, az elnöki hatalmat korlátozó külső tényezők, a törvényhozás és a valóban független bíróságok kontrollja mellett akár egy betanított majom is elirányíthatná, Donald Trump eddigi szereplésével bebizonyította, hogy a tájékozatlanság és a tapasztalatlanság okozhat kavarokat.
Donald Trump november 8-i megválasztása óta kifejezetten sokat telefonálgat a világ vezetőivel. De a forgatókönyv nélküli, rögtönzött beszélgetésekben olyanokat sikerül mondania, amik szembemennek az amerikai diplomácia évtizedek óta kialakított álláspontjával. Ezzel pedig tud némi zavarokat okozni.
Trump elszólásai néha csak egzotikus baromságoknak tűnnek - mint amikor a kazahsztáni diktátort, Nurszultan Nazarbajevet ajnározta a "fantasztikus sikereiért". Az amerikaiakkal látványosan szakító, saját hazájában több ezer halálos áldozatnál tartó erőszakhullámot kirobbantó Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte dicséretével is inkább csak az amerikai külpolitikának ártott.
Az, hogy a hagyományosan legszorosabb szövetséges Nagy-Britannia kormányfőjét, Theresa Mayt csak kilencedikként hívta, és végül meghívás helyett csak annyit mondott neki, hogy ha épp az Egyesült Államokban járna, csörögjön már rá a Fehér Házban, inkább csak bunkóság volt. Ahogy az is, hogy kérés és kérdés nélkül, az udvariassági normákat felrúgva ő javasolt washingtoni nagykövetet Nagy-Britanniának. Ráadásul Nigel Farrage-t, aki a kormányzó konzervatívok riválisát, a UKIP-et vezette nyári lemondásáig.
De India és Pakisztán, illetve Kína és Tajvan viszonylatában máris belenyúlt a darázsfészekbe.
Azzal, hogy szokásos bombasztikus szóhasználatával ajnározta a pakisztáni miniszterelnököt, akinek azt is megígérte, hogy ellátogat az országába, rendkívül nehéz helyzetbe hozta magát. India - ahol a hindu nacionalisták Trump leglelkesebb támogatóinak számítottak - érzékenyen reagál az ilyesmire, viszont ha India megnyugtatására mégse látogatna Pakisztánba, azzal Pakisztánt sértené vérig. Akárhogy is, komolyan felforgatta a dél-ázsiai hatalmi egyensúlyt két, egymással elég sűrűn összecsapó atomhatalom viszonyát felkavarva.
Ennél is nagyobb kavarodást okozott azzal, hogy a tajvani elnök, Csaj Ing-ven hívása után a Twitteren "elnöknek" nevezte beszélgetőpartnerét, ami arra utal, hogy független országként tekint Tajvanra. Az Egyesült Államok a második világháború óta csak egy kínai hatalmat hajlandó elismerni, 1979 óta pedig ez hivatalosan is a népi Kína, vagyis a pekingi vezetés. A magát szintén Kínának nevező Tajvant azóta nem ismerik el hivatalosan.
Fura mód Trump elszólása óta a kínai és a tajvani vezetés is igyekszik úgy tenni, mintha Trump csak félrebeszélt volna, vagyis megszólalása nem jelez hivatalos irányváltást. Ami érthető, mert ha az Egyesült Államok véletlenül egyoldalúan elismerné Tajvan függetlenségét, az mind a két országot lépéskényszerbe hozná. Tajvannak például ezek után illene kikiáltania is a függetlenségét, amivel viszont kiprovokálhatja Kína katonai beavatkozását. Ezt pedig a jelek szerint egyik fél se akarja, ezért most a kötelező tiltakozási körök után mindenki próbál úgy tenni, mintha semmi se történt volna. Közben viszont Trump megszólalása komoly bizonytalanságot okozott, mert eddig az amerikai elnökök Kína- és Tajvan-politikájuk módosításait rendszerint alaposan indokolták is, világossá téve szándékaikat - ami minden esetben a térségbeli status quo megőrzése, nem pedig felrúgása volt. (Via NY Times 1, 2.)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.