Amikor a betonkeverő menti a fákat

2016 december 21., szerda 8:18
57

Nem túl fényesre sikerült a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. karácsony előtti, kutyafuttában elintézett faátültetési akciója.

Az inkább csak szimbolikus gesztusként értelmezhető projekt keretében 6, nem túl értékesnek tekinthető fát ültettek át a decemberi hidegben egy nap leforgása alatt; 4 tavaszi átültetését előkészítették, egy fa pedig kórházba került. (Nem vicc, az egyiket a tahi fakórházba szállították, hátha megéri a tavaszt, és visszatérhet a Városligetbe.)

A faátültetést a Ligetvédők aktív tiltakozása kísérte, felmásztak a fákra, a munkagépre, próbálták akadályozni az átültetést. (Élő videóközvetítés a gép tetejéről.)

A közvélemény meg leginkább csak összezavarodott.

A betonlobbi fát ment, a zöldek pedig akadályozzák a famentést? Hát itt mindenki meghülyült?!?!!!

Teljesen jogos észrevétel, ezért megpróbáljuk szétszálazni a történteket, de nem lesz rövid olvasmány.

Akinek nincs ideje erre, annak itt van tőmondatokban a lényeg:

  • A Zrt. három évvel azután, hogy elindította a projektet, belátta, hogy népszerűtlen a múzeumi negyed, mert túl sok fa kivágásával jár.
  • Ám a múzeumi negyedet mindenképpen meg akarja építeni a kormány, és a fák útban vannak, ezért inkább átültetnék őket.
  • Majdnem kétszáz fát akarnak jövőre átköltöztetni. Ez lesz a Nagy Faátültetés.
  • A zöldek szerint viszont nem így kell megmenteni a fákat. Fákat úgyis meg lehet menteni, hogy nem építenek múzeumot a helyükre.
  • Az átültetés a liget idős fái miatt egyfelől nagyon kockázatos, másfelől hihetlenül drága mulatság.
  • 300 millió forinttal drágulhat a kétszázmilliárd forintosra becsült gigaprojekt.
  • A múlt héten ennek előfutáraként két olyan helyszínen ültetett át fákat a Zrt., amelyek építkezése már jövő tavasszal elkezdődne (Közlekedési Múzeum, Zene Háza). Sietni kellett.
  • Az átültetés - bár szakemberek végezték - minden szakmaiságot nélkülözött. Fagyban, előgondozás nélkül, rohamtempóban dolgoztak.
  • Az átültetett fák többnyire értéktelenek, egy részük invazív.

Megpróbáljuk feltárni, van-e egyáltalán értelme a jövőre tervezett Nagy Faátültetésnek az elmúlt héten látottak fényében.

Erős a gyanúm ugyanis, hogy ez lesz minden idők legdrágább, de leginkább csak gesztusértékkel bíró zöldberuházása Budapesten, amivel a kormányzat azt a szarvashibát próbálja kiküszöbölni, amit a projekt nulladik pillanatában – amikor kitalálták, hogy beépítik a kétszázéves Városligetet – elkövetett.

Hé, fa, menj arrébb!

Bár a fa nem nagyon mozog, mégsem kezelhető tárgyként: ide-oda helyezése meglehetősen nehézkes és időigényes, főleg ha az élőlény túlélési esélyei is szempontként merülnek fel. Halott fa átültetését cölöpverésnek nevezik, az élő fa költöztetése inkább a szervátültetésre hasonlít: nemcsak hosszas előkészítést, hanem hosszas utógondozást is igényel.

Nem véletlen hát, hogy a fák átültetésének története – mint az a Zrt. által a sajtónak szervezett tájékoztatón is megismerhető volt – ugyan több száz éves múltra tekint vissza, de horribilis költségei miatt annak idején is inkább úri passzió volt, mint népi hobbi.

Tipikusan kastélyok, uradalmak sebtiben fásítani szándékolt kertjeit, fasorait oldották meg ezzel a módszerrel. A fát kiemelték a földből, kocsira tették, aztán elásták új helyén. Volt amelyik túlélte, volt, amelyik nem.

Azóta sokat fejlődött a technika, és ennél biztosabb módszerek vannak már, de az eljárás továbbra is nagyon macerás és drága – különösen olyan fáknál, amelyek természetes közegben, maguktól, tehát nem faiskolában nevelve nőttek.

Nagy általánosságban ezért a fákat ma is inkább elültetik, és nem vágják ki, mintsemhogy ide-oda rakosgatnák.

Három év alatt rájöttek, hogy a lakosság ragaszkodik a fákhoz

A Városligetben sem tervezték eredetileg, 2013-ban, hogy egy kisebb erdőnyi fát kell majd átültetni a liget több mint hétezer fája közül.

Az új beépítések által érintett fákat – amelyek túl közel vagy magán az építési területen állnak –, eredetileg kivágták volna, csak aztán jött a felismerés: a budapesti lakosság rettenetesen szomorú lenne, ha a Városligetben fákat vágnának ki.

„A 2016-os márciusi események miatt a Zrt. felülvizsgálta addigi álláspontját, és inkább a fák átültetése mellett döntött”

– ismerte el Gyorgyevics Benedek vezérigazgató a csütörtöki tájékoztatón.

A Zrt. ugyanis a projekt indítása után három évvel maga is közvéleménykutatást végzett a budapestiek körében.

Az eredmények alapján be kellett látnia, hogy hiába kommunikálja, pontosabban füllenti azt, hogy szó sincs a zöld területek kárára történő új beépítésekről, a főváros lakossága csak akkor örül az új épületeknek, ha a zöld területek nem csökkennek.

Márpedig ha a projekt azt a minimális támogatást sem akarja elveszteni, amellyel rendelkezik, akkor logikus volt a zöld szempontokat is minimálisan figyelembe venni. Vagy legalábbis úgy tenni.

Zöldülő Zrt.

Tehát a Zrt.-nek bruttó három, nettó fél éve volt arra (2013-tól, illetve 2016 tavaszától számítva), hogy a faátültetéseket a beruházás ütemezéséhez igazítsák, a dolgot átgondolják.

Ennek fényében az elmúlt héten bemutatott kapkodás a 11 darab fával csak kisebb részben írható a beruházás miatt évek óta, előre tudhatóan tiltakozó aktivisták számlájára, sokkal inkább a Zrt. töketlenkedésének köszönhető.

Mert miközben a Zrt. közleményében igyekezett a Ligetvédőkre tolni a sarat:

„tegnap délelőtt tiltakozók egy kis csoportja agresszív kísérletet tett arra, hogy a faátültetésekhez kapcsolódó közmű feltárásokat megakadályozza [...] A Városliget Zrt. értetlenül áll a faátültetéseket akadályozó abszurd tiltakozások előtt”

Aközben több jel is arra utal, hogy a Zrt. szakmai felkészületlensége ésvagy nemtörődömsége több kárt okozott, mint hasznot. (Közműfeltárást végezni például az utolsó pillanatban egyáltalán nem utal „tervszerűségre”.)

Mielőtt elmerülnénk a fák átültetésének egyébként izgalmas, de a felek által vitatott részletkérdéseiben, nézzük a történet objektívebben megítélhető szempontjait.

1. vitapont: Hány fát veszélyeztetnek az építkezések?

Már az alapkérdés is vita tárgya. A Zrt. szerint 226 fa érintett az építkezések miatt összesen a 7105-ből.

A parkért aggódók szerint ennél több, 600-700 fáról van szó, de szerintük egyet sem kell megmenteni, hiszen nem is kéne őket kivágni, ha nem lenne beépítés.

Bár a nyilvánosság előtt ismert tervek és a Városliget fáiról készült regiszter (fakataszter) összevetése alapján elég jól megmondható lenne, hogy az új épületek és azok szűkebb környezete hány meglévő fát szorít ki, már itt is nehéz igazságot tenni.