Amikor a betonkeverő menti a fákat

Nem túl fényesre sikerült a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. karácsony előtti, kutyafuttában elintézett faátültetési akciója.

Az inkább csak szimbolikus gesztusként értelmezhető projekt keretében 6, nem túl értékesnek tekinthető fát ültettek át a decemberi hidegben egy nap leforgása alatt; 4 tavaszi átültetését előkészítették, egy fa pedig kórházba került. (Nem vicc, az egyiket a tahi fakórházba szállították, hátha megéri a tavaszt, és visszatérhet a Városligetbe.)

A faátültetést a Ligetvédők aktív tiltakozása kísérte, felmásztak a fákra, a munkagépre, próbálták akadályozni az átültetést. (Élő videóközvetítés a gép tetejéről.)

A közvélemény meg leginkább csak összezavarodott.

A betonlobbi fát ment, a zöldek pedig akadályozzák a famentést? Hát itt mindenki meghülyült?!?!!!

Teljesen jogos észrevétel, ezért megpróbáljuk szétszálazni a történteket, de nem lesz rövid olvasmány.

Akinek nincs ideje erre, annak itt van tőmondatokban a lényeg:

  • A Zrt. három évvel azután, hogy elindította a projektet, belátta, hogy népszerűtlen a múzeumi negyed, mert túl sok fa kivágásával jár.
  • Ám a múzeumi negyedet mindenképpen meg akarja építeni a kormány, és a fák útban vannak, ezért inkább átültetnék őket.
  • Majdnem kétszáz fát akarnak jövőre átköltöztetni. Ez lesz a Nagy Faátültetés.
  • A zöldek szerint viszont nem így kell megmenteni a fákat. Fákat úgyis meg lehet menteni, hogy nem építenek múzeumot a helyükre.
  • Az átültetés a liget idős fái miatt egyfelől nagyon kockázatos, másfelől hihetlenül drága mulatság.
  • 300 millió forinttal drágulhat a kétszázmilliárd forintosra becsült gigaprojekt.
  • A múlt héten ennek előfutáraként két olyan helyszínen ültetett át fákat a Zrt., amelyek építkezése már jövő tavasszal elkezdődne (Közlekedési Múzeum, Zene Háza). Sietni kellett.
  • Az átültetés - bár szakemberek végezték - minden szakmaiságot nélkülözött. Fagyban, előgondozás nélkül, rohamtempóban dolgoztak.
  • Az átültetett fák többnyire értéktelenek, egy részük invazív.

Megpróbáljuk feltárni, van-e egyáltalán értelme a jövőre tervezett Nagy Faátültetésnek az elmúlt héten látottak fényében.

Erős a gyanúm ugyanis, hogy ez lesz minden idők legdrágább, de leginkább csak gesztusértékkel bíró zöldberuházása Budapesten, amivel a kormányzat azt a szarvashibát próbálja kiküszöbölni, amit a projekt nulladik pillanatában – amikor kitalálták, hogy beépítik a kétszázéves Városligetet – elkövetett.

Hé, fa, menj arrébb!

Bár a fa nem nagyon mozog, mégsem kezelhető tárgyként: ide-oda helyezése meglehetősen nehézkes és időigényes, főleg ha az élőlény túlélési esélyei is szempontként merülnek fel. Halott fa átültetését cölöpverésnek nevezik, az élő fa költöztetése inkább a szervátültetésre hasonlít: nemcsak hosszas előkészítést, hanem hosszas utógondozást is igényel.

Faátültetés a 18., 19. és 20. század első felében (Forrás: Internet/Opitz-Galapagos-prezentáció)

Nem véletlen hát, hogy a fák átültetésének története – mint az a Zrt. által a sajtónak szervezett tájékoztatón is megismerhető volt – ugyan több száz éves múltra tekint vissza, de horribilis költségei miatt annak idején is inkább úri passzió volt, mint népi hobbi.

Tipikusan kastélyok, uradalmak sebtiben fásítani szándékolt kertjeit, fasorait oldották meg ezzel a módszerrel. A fát kiemelték a földből, kocsira tették, aztán elásták új helyén. Volt amelyik túlélte, volt, amelyik nem.

Azóta sokat fejlődött a technika, és ennél biztosabb módszerek vannak már, de az eljárás továbbra is nagyon macerás és drága – különösen olyan fáknál, amelyek természetes közegben, maguktól, tehát nem faiskolában nevelve nőttek.

Nagy általánosságban ezért a fákat ma is inkább elültetik, és nem vágják ki, mintsemhogy ide-oda rakosgatnák.

Faátültetés manapság. A fotókon a német Opitz kisebb (Optimal 1700) és nagyobb (Optimal 3000) körásógépe. A típusszámok a befogható földlabda körátmérőjére utalnak (mm) (Forrás: Opitz-Galapagos-prezentáció)

Három év alatt rájöttek, hogy a lakosság ragaszkodik a fákhoz

A Városligetben sem tervezték eredetileg, 2013-ban, hogy egy kisebb erdőnyi fát kell majd átültetni a liget több mint hétezer fája közül.

Az új beépítések által érintett fákat – amelyek túl közel vagy magán az építési területen állnak –, eredetileg kivágták volna, csak aztán jött a felismerés: a budapesti lakosság rettenetesen szomorú lenne, ha a Városligetben fákat vágnának ki.

„A 2016-os márciusi események miatt a Zrt. felülvizsgálta addigi álláspontját, és inkább a fák átültetése mellett döntött”

– ismerte el Gyorgyevics Benedek vezérigazgató a csütörtöki tájékoztatón.

A Zrt. ugyanis a projekt indítása után három évvel maga is közvéleménykutatást végzett a budapestiek körében.

Az eredmények alapján be kellett látnia, hogy hiába kommunikálja, pontosabban füllenti azt, hogy szó sincs a zöld területek kárára történő új beépítésekről, a főváros lakossága csak akkor örül az új épületeknek, ha a zöld területek nem csökkennek.

Márpedig ha a projekt azt a minimális támogatást sem akarja elveszteni, amellyel rendelkezik, akkor logikus volt a zöld szempontokat is minimálisan figyelembe venni. Vagy legalábbis úgy tenni.

Zöldülő Zrt.

Tehát a Zrt.-nek bruttó három, nettó fél éve volt arra (2013-tól, illetve 2016 tavaszától számítva), hogy a faátültetéseket a beruházás ütemezéséhez igazítsák, a dolgot átgondolják.

Ennek fényében az elmúlt héten bemutatott kapkodás a 11 darab fával csak kisebb részben írható a beruházás miatt évek óta, előre tudhatóan tiltakozó aktivisták számlájára, sokkal inkább a Zrt. töketlenkedésének köszönhető.

Mert miközben a Zrt. közleményében igyekezett a Ligetvédőkre tolni a sarat:

„tegnap délelőtt tiltakozók egy kis csoportja agresszív kísérletet tett arra, hogy a faátültetésekhez kapcsolódó közmű feltárásokat megakadályozza [...] A Városliget Zrt. értetlenül áll a faátültetéseket akadályozó abszurd tiltakozások előtt”

Aközben több jel is arra utal, hogy a Zrt. szakmai felkészületlensége ésvagy nemtörődömsége több kárt okozott, mint hasznot. (Közműfeltárást végezni például az utolsó pillanatban egyáltalán nem utal „tervszerűségre”.)

Mielőtt elmerülnénk a fák átültetésének egyébként izgalmas, de a felek által vitatott részletkérdéseiben, nézzük a történet objektívebben megítélhető szempontjait.

1. vitapont: Hány fát veszélyeztetnek az építkezések?

Már az alapkérdés is vita tárgya. A Zrt. szerint 226 fa érintett az építkezések miatt összesen a 7105-ből.

A parkért aggódók szerint ennél több, 600-700 fáról van szó, de szerintük egyet sem kell megmenteni, hiszen nem is kéne őket kivágni, ha nem lenne beépítés.

Bár a nyilvánosság előtt ismert tervek és a Városliget fáiról készült regiszter (fakataszter) összevetése alapján elég jól megmondható lenne, hogy az új épületek és azok szűkebb környezete hány meglévő fát szorít ki, már itt is nehéz igazságot tenni.

A Liget Budapest projekt néhány alprojektjének legfrissebb ütemterve
Mikor Mi
2017. év eleje Kiviteli tervek elkészülnek: Zene Háza, új Közlekedési Múzeum
2017. év eleje Kiírják a Nagy Faátültetés tenderét
2017. év első 3 hónapja Kivitelezési tender lezárul: Zene Háza, új Közlekedési Múzeum
2017. március-május Mélyépítés megkezdése: Zene Háza, új Közlekedési Múzeum
2017. május Elkészülnek a tájépítészeti tervek a parkról (Garten Stúdió)
2018. első 3 hónapja Megépül az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK)
2018. első 9 hónapja Megépül a Zene Háza, az új Közlekedési Múzeum
2019. vége, 2020 eleje Elkészül a park felújítása (3 ütemben, Garten Stúdió)
Forrás: A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. szóbeli tájékoztatása

A tájékozódást nehezíti, hogy végleges tervek nincsenek még sem a parkról, sem az új épületek pontos kontúrjáról, így valójában mindenki, a Zrt. is csak számháborúzik.

A számvita abból is adódik, hogy a Zrt. mást gondol egy fa túlélési esélyeiről, és mást gondolnak a parkért aggódók, akik faügyben kevésbé a betonlobbira, sokkal inkább a projekttől független tájépítészekre hallgatnak.

Magyarul, ha egy fa gyökérzete mellett közvetlenül 1-4 szintnyi mélységbe leásnak, az egyik fél szerint a fának annyi, mert nem jut vízhez, a beruházó szerint viszont a fa túlél, azaz nem érintett.

Tehát amikor én pl. a Közlekedési Múzeumnál úgy számoltam, hogy minimum több tucat fa esne áldozatul a mélyépítésnek, akkor a Zrt. – amely egyébként nem cáfolta a cikk állításait – szerint mindössze 3 fát kell ott megmenteni:

A fakataszter és az épület egészének (vörös színnel) egymásra vetítése. A zöld karikák a meglévő fák.

A volt Hungexpó, a leendő Zene Háza területén is ez a helyzet: a területen 40 fa található, ebből 8-at tekintett érintettnek a Zrt.

A volt Hungexpó területének fakatasztere illetve azon utólag bejelölve a fák státusza. (Forrás: Zrt./Színezés: Ligetvédők)

Az alsó képen is látható nyárfasor például nem érintett az állami beruházó szerint, pedig amúgy a leendő épület kontúrjainak vonalában áll, és a kritikusok szerint nem éli túl az építkezést. Ezt persze majd az idő eldönti, olyan 2022-ben lesz érdemes figyelni őket, élnek-e még.

A mostani átültetések vagy azok előkészítései ennek a két új épületnek a helyén történtek. A decemberi sietséget az indokolta, hogy ezek azok a részprojektek, amiknek építkezése már jövő tavasszal megkezdődhet.

Az építési területen maradt fák túlélését a munkát végző teherautók, bulldózerek, daruk is veszélyeztetik. A Közlekedési Múzeumnál jelenleg ez a helyzet:

Így néz ki egy fa bontás mellett a Közlekedési Múzeumnál. Ez a kép mindent elmond arról, mennyire gesztusértékű ez az egész famentés az állami beruházó részéről. (Fotó: Ligetvédők)

2. vitapont: Milyen fákat érdemes megmenteni?

Nem minden fa egyformán értékes. Értéke függ a fajtájától és a korától.

Bár a kormányzati propaganda igyekszik a Ligetvédőket büdös hippiknek, sötétzöldeknek, és úgy általában akadékoskodó bunkóknak beállítani, akik egy kiszáradt pitypangot is képesek megvédeni, ha azzal felbosszanthatják Orbán Viktort, azért nem ennnyire rossz a helyzet.

A beruházás kritikusai általában a parkot, nem az egyes fákat védik.

Persze egy száz évnél is idősebb platánfa önmagában is inkább megérdemli, hogy honvédő háborút vívjanak érte egy rossz levegőjű nagyvárosban, de egy pár éves invazív bálványfa, népnyelven ecetfa nem feltétlenül. Sőt az invazív (özön-) fajokat törvényileg is tilos telepíteni.

A Városliget fáiról nagyjából pontosan tudható, hogy milyen fajtájúak és kb. milyen korúak. Ezt a már említett fakataszter listázza, itt lehet böngészgetni. Ebből következik, hogy az átültetéseket jól át lehet gondolni előre faj, állapot és kor alapján.

Lássuk hát, milyen fák ültetését döntötte el „tervszerűen” a Zrt. a leendő Zene Házánál:

  • 2 db közönséges tiszafa (Taxus baccata)
  • 3. db nyugati ostorfa (Celtis occodentalis)
  • 1 db magas kőrisfa (Fraxinus excelsior)
  • 1 db virágos kőris (Fraxinus ornus)
  • 1 db korai juhar (Acer platanoides)

A 8 fából 3 darab invazív fajú. Ő a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), amely amerikai eredetű, hazánkban a szovjet típusú lakótelepek környezetének gyors fásítására használták elegyfaként ipari mennyiségben. Azóta elszabadult a városokban, mert nagyon aggresszív, bogyóját a madarak imádják, szerte széjjel hordják. Akinek a kertjében megjelent, az tudja, miről beszélek, szinte hetente kell irtani, hogy ne terjedjen szét.

Megmentésüket nem tudni, mi indokolta, hiszen özönfajokat tilos telepíteni a hatályos magyar törvények szerint is.

A továbbiakban az átültetett fákról beszéljen az V. kerületi önkormányzat márciusi határozatához csatolt szakvélemény:

„A Fraxinus ornus (virágos kőris) egyed átültetése nem célszerű a faj rövid életkora és a valójában hegyvidéki karsztbokor erdőből való származása miatt.”

És:

„A Taxus baccata (közönséges tiszafa) áll értékben legközelebb az átültetés lehetőségéhez, de legalább 15-20 éve lett jelenlegi helyére ültetve, a fatörzs körüli talajban nagyon kevés aktív hajszálgyökér működésére lehet számítani. Fiatal tiszafa pótlólagos telepítése nagyságrenddel olcsóbb és könnyebb, ráadásul az átültetésre szánt erős csonkolás nélkül elkerülhetetlen.”

Ezt tehát nem a Ligetvédők mondják, hanem az a dokumentum (ügyiratszám: BP-05/07/00844-3/2016.), amely még akkor született, amikor a Zrt. a fák kivágását tervezte idén márciusban, és az erről szóló határozathoz írodott egy kertészeti szakvélemény is.

Eszerint tehát a 8 fából 6 átültetése szabálytalan ésvagy indokolatlan volt.

3. vitapont: A faátültetés marha drága, tényleg ez kell?

Az imént idézett kertész által írott dokumentum úgy fogalmazott, hogy tiszafát „olcsóbb és könnyebb” pótlólagosan telepíteni.

Nézzük az árakat: a kisebbik tiszafa gépi kiemelése 490 ezer, a nagyobbik 790 ezer forint volt. Az új hely kialakítása, szellőzés, talajjavítás, egyszeri (!) öntözés, egyebek darabonként 350 ezer forintot kóstáltak.

Összesen tehát 850 ezer és 1,25 millió forintba került két tiszafának a megmentése, miközben egy fa telepítése, gondozása néhány százezer forintból megoldható.

Az épületet, ami mellé a fákat átültették, jövőre lebontják, amíg a fák gyógyulnak, bontanak mellettük. Korai juhar, ostorfa és tiszafa. (Fotó: 444)

Ha 11 fa átültetése 18 millió forintba került, akkor 188 darab átültetése 307 millió forint lesz. Ez ugyan csak becslés, de a Zrt-nél is nagyjából ekkora költséggel számolnak.

Talán nem kell magyarázni, hogy ennél azért lehet értelmesebb zöld célokra is fordítani a közpénzt, pl. a meglévő zöld budapesti területek fenntartására, rendes, budapesti faregiszterre, tájépítész-képzésre és -alkalmazásra stb.

Gyorstalpaló faátültetőknek

A Zrt. azt állította, hogy „az átültetéseket a megfelelő előkészületek mellett a lehető legnagyobb gondossággal hajtja végre”. Ennek megértéséhez muszáj egy kicsit képben lenni a faátültetés technológiai hátterével kapcsolatban.

Mint említettük, nagy különbség van a faiskolában, átültetésre trenírozott fák és a Városligetben lévő, átlagosan 41 éves fák között. Előbbiek fiatalok, jó állapotúak, gyökérzetük „szabályos”, hiszen folyamatosan ide-oda ültetik őket. Utóbbiak viszont idősebbek, gyökérzetük nem „szabályosan”, félgömb formájúra nőtt, azaz általában nem lehet csak úgy, pikkpakk kikanalazni őket a földből.

A faátültetés egyik alapvető problémája, hogy a fa gyökérzetét befoglaló földlabda piszok nehéz. Egy köbméter föld 1,5-2,5 tonna tömörségtől és nedvességtartalomtól függően, nagyobb példányok esetében bőven 15 tonna felett lehet ez a súly.

Hogy ez a teher kisebb legyen, és a bálát szállítani lehessen, a gyökérzetet még az átültetés előtt vissza kell metszeni.

Faátültetés sematikus ábrája. A szükséges földbála átmérőjét általában a törzsátmérő alapján határozzák meg, annak 10-15-szörösét véve. (Forrás: Bercsek/Naszályi, Grafika: Tbg)
Az átültetés előkészítése: földlabda képzése, visszametszés, bálázás, kiemelés. (Forrás: Bercsek Péter)

Csakhogy a fák tipikusan a gyökereik végén, nagyjából a lombkorona szélének vonalában szívják fel a vizet. A visszametszést ezért szakaszosan, hosszú idő alatt kell csinálni, hogy a fa tudjon „új szívószálakat” növeszteni magának, miközben a régiek egy része is működik még. Először az egyik oldalon metszenek, várnak, aztán a másik oldalon, megint várnak stb.

Nagy és koros fa átültetése a Városligetben (Forrás: Bercsek Péter)

Minél idősebb és nagyobb egy fa, annál tovább tart ez a folyamat: húsz éves fánál akár két év is lehet. A fa egy része tehát az átültetésnél elpusztul, hiszen még a lombkoronát is csonkolják, a megmaradt gyökérzet méretéhez igazítják.

A túlélés szempontjából viszont nem mindegy, mennyi marad meg.

„Általánosságban egy 8-10 éves fa 1 méter átmérőjű földlabdájában a gyökérzet 70%-a még megmarad. Egy 20-30 éves fa esetében a kb 2-3 m átmérőjű földlabdában az aktív gyökérzetnek már csak 35-40%-a található”

írja a faátültetésekről szóló könyvében Bercsek Péter, aki nyugdíjazásáig évtizedeken át dolgozott kertészként Budapesten.

Az Opitz által használt kikanalazó gépeket is a fák nagysága szerint alakították ki. Ám még a legnagyobb körásógép – az Optimal 3000, amit ezúttal használtak –, sem tud többet átfogni 3 méteres átmérőnél.

Az Opitz körásógép-flottája, kisebb, fiatalabb fák átültetéséhez (Optimal 1700, 2500, 3000)

Az igazán nagy és idős fákat éppen ezért nem is ilyen kanalas géppel, hanem sokkal komolyabb eszközökkel, hosszas előkészeletek után helyezik át.

Az igazán nagy és koros fákat egészen más technikával, hosszas előkészítéssel, nagy gépekkel végzik. Sokszor a fát inkább csúsztatják a földön, hogy a bála ne essen szét. (Forrás: Opitz-prezentáció)

4.) vitapont: Lehet-e egy nap alatt fát átültetni a fagyban?

Minden szakmaiságot nélkülözött a Zrt. által felkért Galapagos ZOO és a német partner által bemutatott faátültetés az aktivisták és a Greenpeace szerint.

„Az előkészítés nélküli faátültetés valójában egy nagyon drága fakivágás”

írta a látottak alapján Bardóczi Sándor tájépítész (Levegő Munkacsoport), de hasonló állásfoglalást adott ki a Greenpeace is.

A Zrt. által tartott sajtótájékoztatón ugyanakkor mindkét szakember, Kóródy Olivér (Galapagos ZOO Service) és Thomas Brahm (Opitz Gmbh) is határozottan állították, hogy az átültetést a legnagyobb elővigyázatossággal végezték el.

Elmondták, géppel lehet egy nap alatt, előkészítés nélkül is fát mozgatni úgy, hogy az túlélje a beavatkozást; és az sem probléma, hogy fagy van és a vegetációs időszak véget ért. Az utógondozás szerintük sokkal lényegesebb, tehát az, hogy az átültetett egyedek fél éven át rendszeresen kapjanak vizet, tápanyagot, gondozást.

Én azonban nem találtam olyan szakembert, aki helyeselte volna a Városligetben, a több mint húsz éves fákon bemutatott rohammanővert.

Pedig a német Opitz valóban nem ismeretlen ezen a területen. Olyannyira benne van a faátültető iparban, hogy saját fejlesztésű faátültetőgépeket is gyárt és ad bérbe évtizedek óta. A cég pedig maga állítja, hogy átültetett fái 85%-os eséllyel élik túl a beavatkozást. (Az átültetés után két évvel ellenőrzik, hogy él-e még a fa.)

Kivéve a magyar fővárost, ahol az Opitz gépeivel végzett faátültetések egyáltalán nem sikerültek ennyire jól.

Az elmúlt években 22-30 fát ültetett Budapesten a Főkert az Opitztól kölcsönzött gépekkel, ebből 11-et a II. János Pál pápa téren.

A 11 fából mindössze 3 maradt meg, ami 27%-os túlélést jelent. (A többi fa sorsáról azért nehéz információt szerezni, mert az adatkezelő a munkát is végző Főkert; az Indexnek simán bekamuzták eleinte, hogy mind a 11 fa él még, aztán kiderült, hogy nem.)

Brahm szerint a Főkert által végzett faültetések sikertelensége azzal magyarázható, hogy a fák rendszeres, 0,5–2 éven át tartó utógondozása elmaradt, ez pedig nem az Opitz, hanem a Főkert dolga lett volna.

Láthatóan Brahmot is rosszul érintette, hogy rossz híre kél a cégnek a budapesti munkák miatt, ezért – mint mondta – úgy döntöttek, mostantól nemcsak a gépeket adják bérbe, hanem a teljes szolgáltatási csomagjukat árulják majd, az utógondozással együtt. Utóbbit végzi majd a Kóródy-féle Galapagos ZOO.

A szerződés nem nyilvános, de a Zrt. által a 444 kérésére megküldött mellékletben egy darab öntözés szerepel.

Csakhogy a Zrt. által kötött szerződés mindössze egy darab öntözést tartalmaz, szó sincs hónapokon át tartó utógondozásról. Ráadásul a szerződés teljesítésének időpontja is december 15., nem pedig jövő tavasz.

Azért is érthetetlen a Zrt. és a két szakember kiállása a barbármunka mellett, mert - slusszpoén - idén a Fővárosi Állatkert is ültetett át fát, mégpedig 56 darabot, a partner itt is az Opitz volt.

Átültetett fák az Állatkert háta mögött. Állampolgár számára nem megközelíthető, a képet Ligetvédők kapták a kommunikációs osztálytól. Ezért számukat, állapotukat bajos lesz követni. 64 fa átültetését 95 millióért végezték. 56-os átültettek, 8 még várakozik.

Az állatkerti átültésről promóciós videó is készült, amit a Ligetvédők tréfából összevágtak az ingatlanfejlesztő Zrt. által lefolytatott átültetéssel. Ég és föld a különbség. Bár a kétéves előkészítési fázis itt is elmaradt, de legalább egy éven át készítették fel a fákat a nagy utazásra.

188 fa lakhelyet keres

Ebből is látszik, hogy egy ingatlanfejlesztő cégnek – még évekkel azután is, hogy átvette egy park gondozását –, megfelelő szakmai háttér nélkül óriási kihívást jelent a zöld színű dolgokkal való foglalkozás, Míg ahol van szakmai hozzáértés, máshogy állnak a feladathoz. Ez a Zrt. akar jövőre 188 fát átültetni.

A nagy kérdés még, hol fognak ezek a fák elférni, hova kerülnek?

Mert időközben a park zöld területeinek tervezése is zajlik, aminek a koncepciójába most egy újabb, át nem gondolt elemet kell belezsúfolni. El kell helyezni másfél száz meglévő fát úgy, hogy a rekreációs elemknek (kutyafuttató, sportpálya, játszótér), a burkolatoknak (járda, bicikliút) és a felújított zöld területnek (új fák, tervezett ligetek stb.) is jusson hely.

Ilyen az, amikor egy múzeuminegyed-építést nem gondolnak át a döntéshozók, majd amikor erre a társadalmi nyomás miatt mégis rákényszerülnek, egyre kétségbeesettebben, egyre kuszább és károsabb megoldásokkal próbálják a fiaskót leplezni.

De gondolom, ha a múzeumi negyedről is belátják majd, hogy kár volt a Városligetben megépíteni, akkor Budapest szerez majd egy múzeuminegyed-átültető gépet, és minden meg lesz oldva.

Múzeumi negyedet biztosan lehet decemberben is átültetni, közpénz nem számít.

A cikket információkkal segítették: Bardóczi Sándor és Naszályi Márta tájépítészek, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. és a Ligetvédők.