2016-ban számos érdekes népszavazást tartottak. A saját kérdése elutasításába bukott bele a brit és az olasz miniszterelnök; népszavazáson akadt el annak a szerződésnek az európai aláírása, aminek kedvéért Ukrajnában 2013 végén kitört a forradalom; és egy érvénytelen népszavazás nyomán fordult elő először, hogy csak majdnem tudta módosítani a Fidesz az alaptörvényt.

A népszavazás egyes értelmezések szerint a demokrácia legnagyszerűbb találmánya, az az áldott pillanat, amikor mindenki közvetlenül beleszólhat hazája sorsába. Más értelmezések szerint a demagógia melegágya, mert a kérdések sokszor manipulatívak, és az emberek többségének se ideje se kedve nincs ahhoz, hogy elég információt szedjen össze az érdemi döntéshez. Magyarországon például pénzről (költségvetési törvényt érintő dolgokról) nem is lehet népszavazást tartani.

Akármit is gondolunk az intézményről, 2016 a nagy hatású népszavazások éve volt.

Hollandia Ukrajna ellen

Április 6-án a holland választók mehettek népszavazni, a kérdés így hangzott:

„Támogatja vagy ellenzi az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződést jóváhagyó törvényt?”

Ez az a szerződés, ami miatt Ukrajnában kitört a háború. Eredetileg 2013 végén írták volna alá egy litvániai EU-csúcson. Csakhogy az utolsó pillanatban az orosz kormány megzsarolta Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy ne írja alá. Janukovics engedett, nem írta alá, és erre tömegtüntetések kezdődtek Kijevben. Janukovics lövetni kezdett a tüntetőkre, kitört a forradalom, az elnök elmenekült, Nyugat-barát kormány alakult, az oroszok elfolgalták a Krím-félszigetet, kitört a donyecki háború.

Azóta az ukránok és az EU vezetői aláírták az egyezményt, de azt minden EU-s tagállamnak ratifikálnia kellett volna. A holland parlament ezt 2015-ben meg is tette, de EU-szkeptikus és oroszbarát szervezetek ezt megtámadták. Elég aláírás gyűlt össze, hogy népszavazást tartsanak a törvény ellen.

A népszavazás érvényességéhez 30%-os részvétel kellett, 32,3% ment el. 61% szavazott a szerződés ellen, 38,2% mellette, 0,79% érvénytelenül. A népszavazás a holland szabályok szerint nem volt ügydöntő, de a kormány mégsem hagyhatta figyelmen kívül. A most decemberi EU-csúcson kitalálták, hogy a szerződéshez hozzácsapnak néhány magyarázatot (például, hogy a szerződés nem jelenti azt, hogy Ukrajna beléphet az EU-ba), és így majd a holland parlament újra ratifikálja a megállapodást.

BREXIT

Június 23-án a brit választók mehettek népszavazni, a kérdés így hangzott:

„Maradjon az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja, vagy hagyja el az Európai Uniót?”

Külön rubrika volt a Maradjon és a Hagyja el szavak mellett. Előbbire 48,1%, utóbbira 51,9% szavazott, szóval a kilépést támogatta a többség. A részvétel 72,2%-os volt.

A népszavazás nyomán először fordulhat elő, hogy egy tagállam kilép az EU-ból, ráadásul egy nagy és erős tagállamról van szó. A bizarr az egészben az, hogy a népszavazást kiíró David Cameron miniszterelnök nem akarta a kilépést. Azért írta ki a népszavazást, hogy a pártjában lévő belső vitáknak elejét vegye, és az erősödő UKIP nevű kilépéspárti pártot ellehetetlenítse. Cameron saját helyzetét kívánta megerősíteni a népszavazással, de elbukott, és így le is mondott a miniszterelnökségről.

Azóta senki se tudja, hogy mi lesz ebből. Az új brit kormány egyelőre nem kérte a kilépését az EU-ból, és ha kéri is (most márciusra ígérik), akkor onnan számítva legalább két év kell a feltételek megtárgyalására. Ráadásul a feltételekről teljesen mást gondolnak az európaiak és a britek. A skót kormány pedig azt ígéri, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor ők meg kilépnek Nagy-Britanniából, és visszalépnek az EU-ba.

Üzenjük Brüsszelnek

Október 2-án Magyarországon volt népszavazás, a kérdés így hangzott:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Több mint 98% szavazott nemmel, ám csak 41% szavazott érvényesen, így a magyar szabályok szerint a népszavazás érvénytelen lett. A magyar kormány ennek ellenére úgy döntött, hogy így is módosítaná az alkotmányt, beletéve néhány gondolatot az alkotmányos identitás fontosságáról és a betelepítések parlamenti megerősítésének előírásáról. Csakhogy az alkotmánymódosításhoz már nincs elég képviselője a Fidesznek és a KDNP-nek, az ellenzék pedig nem segített, így az ügy egyelőre jegelve lett.

Drágább legyen-e a cigi?

November 8-án az elnökválasztással egyszerre egy csomó helyi népszavazást is tartottak az USA-ban. Colorado államban többek között ezt a kérdést is népszavazásra bocsájtották:

„Emelkedjenek-e az állam adóbevételei évente 315,7 millió dollárral, azáltal, hogy a colorádói alkotmány emeli a dohányáruk adóját, és ezzel összefüggésben 2017 január elsejétől 8,75 centtel emelkedjék a cigaretta szálankénti adója (ami 1,75 dolláros emelkedést jelent csomagonként a 20 szálat tartalmazó dobozok esetében), és az egyéb dohánytermékek esetében 22 százalékkal emelkedjék az adó a termelői árakhoz viszonyítva; és az itt felsorolt új dohányt érintő adóbevételeket fordítsák egészségügyi programokra és dohányzásról szóló oktatásra és megelőzésre, illetve a jelenleg futó, a dohánytermékek adójából finanszírozott programok bővítésére; illetve az itt felsorolt új dohányt érintő adóbevételeket fordítsák továbbá dohányzással kapcsolatos egészségügyi kutatásokra, veteránokat támogató programokra, gyermekek és felnőttek egészséges életmódját népszerűsítő programokra, a minősített egészségügyi szolgáltatók technológiai fejlesztésére és építkezéseire, az egészségügyben tanulók diákhitelére az állam ritkábban lakott és rosszul ellátott területein, és egészségügyi dolgozók képzéseire?”

53% szavazott nemmel, 47% igennel, vagyis a kérdés elbukott, a cigi adóját nem emelik fel. A kérdést az állam vezetése szorgalmazta, és valószínűleg azért írták nagyon hosszúra, hogy a szavazófülkében is győzködjék a résztvevőket, mennyi mindenre lehetne elkölteni az adóemelésből származó pénzt. Bár az is lehet, hogy túlírták, és senki sem jutott a kérdés végére.

Még egy kamara maradhat?

December 4-én az olasz választók mehettek el népszavazni, erről a kérdésről:

„Egyetért azzal, ahogy az alkotmány szövege módosult »a rendelkezés az egyenlő kétkamarás parlament megszüntetéséről, a parlamenti képviselők létszámának csökkentéséről, az intézmények működési költségeinek csökkentéséről, a Nemzeti Gazdasági és Munka Tanácsának megszüntetéséről, és az alkotmány V. cikk II. részének módosításáról« című parlamenti döntés értelmében, és megjelent a Hivatalos Közlöny 88. számában 2016. április 15-én?”

59% szavazott nemmel, 41% igennel, a részvétel 65,5%-os volt. A kérdést Matteo Renzi miniszterelnök erőltette. A világháború után az olasz közjogi rendszert telerakták fékekkel és ellensúlyokkal, nehogy megint fasizmus legyen. Ez azonban akadálya lett átfogó, nagy reformok gyors elintézésének, Renzinek viszont komoly tervei voltak.

Ehhez akarta kikapcsolni a parlament felsőházát, és egyéb intézkedésekkel megkönnyíteni a mindenkori kormánytöbbség helyzetét. A népszavazást azonban elbukta, mert az ellenzék arra hegyezte ki a kampányt, hogy Renzi megbuktatása az igazi tét. A miniszterelnök le is mondott, a külügyminisztere vette át a posztját, és lehet, hogy jövőre előre hozott választások jönnek.

Akkor már csak egy kérdés van hátra: