Az ukrán kormány is megpróbálta befolyásolni az amerikai elnökválasztást

Már lassan vérre megy az Egyesült Államokban a vita, hogy akkor az orosz titkosszolgálat hekkelte-e meg demokrata párti politikusok levelezőrendszerét, és ők terjesztettek-e Donald Trumpnak kedvező álhíreket. Az amerikai titkosszolgálatok szerint tényleg az oroszok befolyásolták az elnökválasztást, ezt azonban sokan - köztük természetesen Trump köre - a mai napig vitatják.

De nem Oroszország volt az egyetlen szovjet utódállam, amelyik megpróbálta befolyásolni az amerikai választókat.

A Politico nyomozása szerint ugyanis így tett Ukrajna is, csak ők pont Trumpot próbálták lejáratni és Hillary Clinton kampányát segíteni. Tavaly augusztusban ugyanis az amerikai sajtó cikkezni kezdett egy ukrajnai jegyzékről, ami szerint Viktor Janukovics korábbi ukrán elnök Putyinnal szövetséges pártja összesen 12,7 millió dollárnyi pénzt fizetett ki titokban Paul Manafortnak, Trump akkori kampányfőnökének.

Manafort (Drew Angerer/Getty Images/AFP)

A jegyzéket egy ukrán kormányszerv készítette, és egy kormánypárti parlamenti képviselő hozta nyilvánosságra. A képviselő Petro Porosenko ukrán elnök pártjának tagja, és a Politico forrásai szerint az elnök valószínűleg tudott is arról, hogy a képviselő nyilvánosságra hozza a jelentést. Ukrajnában ebben az időben még az is felmerült, hogy Manafortnak kifizetett titkos pénzek ügyében nyomozás indul.

Az Egyesült Államokban nagy botrány lett ebből, és Manafort végül le is mondott emiatt. A tanácsadó hónapokra háttérbe vonult, majd Trump megválasztása után újra feltűnt Trump segítői között.

A Politico szerint a jelentés nyilvánosságra hozatalával az ukrán kormány rontani igyekezett Trump esélyeit az elnökválasztáson. Az ukrán diplomácia ráadásul nem is nagyon igyekezett ismerkedni Donald Trumppal, főleg Hillary Clintonnal szerveztek egyeztetéseket, a republikánus jelöltek közül pedig csak Ted Cruzt, Trump legnagyobb ellenfelét keresték meg.

AFP PHOTO / TIMOTHY A. CLARY

Ez a stratégia azonban Trump megválasztásával látványosan zátonyra futott, most pedig amerikai források szerint az ukrán kormánypárt - akárhogy igyekszik - nem tud kapcsolatot találni Trumphoz. Ha pedig az új elnök magára hagyja az ukrán kormányt, azok nem sok jóra számíthatnak az Oroszországgal vívott háborújukban.

Az ukrán kormány lépése érthető, hiszen Trump többször is beszélt arról, hogy az ukrán-orosz konfliktusban inkább az orosz oldallal ért egyet, sőt még azt is mondta a kampányban, hogy ő akár nyitott lenne a Krím feletti orosz uralom elismerésére is. Ez a nyilatkozata nagyon kiverte a biztosítékot Ukrajnában, a kijevi kormány ugyanis nem ismeri el a Krím orosz fennhatóságot azóta, hogy a félszigetet orosz katonák szállták meg.

Ezzel szemben Barack Obamával jól együtt tudott működni az ukrán kormány, és Hillary Clintonnal is hamar megtalálták a közös hangot.

A gond inkább az, hogy most egyre többen kérdőjelezik meg a Manafort kifizetéseiről szóló jegyzék valódiságát. Sőt, miután megválasztották Trumpot, már az ukrán hatóságok is inkább próbálják elfelejteni az ügyet, elmondták azt is, hogy Manafort ellen nem fognak nyomozni, és nem is tudnának, hiszen nem ukrán állampolgár.

Maga Manafort is azt állítja, hogy a jegyzék hamisítvány, és hogy ő nem kapott titkos pénzeket Janukovicstól, sem Janukovics pártjától.

Igaz, Paul Manafort valóban Janukovics tanácsadója volt 2004 és 2010 között, majd utána 2014-ben visszatért az országba és Janukovics pártjának adott tanácsokat, egészen addig, amíg az elnök el nem menekült a kijevi téri tüntetők elől Oroszországba. Manafort szerint őt mindig a szerződése szerint fizették, titokban plusz készpénzt nem kapott.

Porosenko és Obama (Fotó: Jim Watson / AFP)

A Politico forrásai szerint a Janukovicshoz (és Janukovicson keresztül Putyinhoz) való közelsége miatt az amerikai demokrata párt és az új ukrán kormány is vizsgálódott Manafort után. Ezek után érthető, hogy a demokrata párt támadási lehetőségként érzékelte Manafort és Trump egymásra találását, az ukránok pedig megrémültek a dologtól.

A jelenlegi ukrán vezetés léte ugyanis nagy mértékben múlik azon, mennyire számíthat diplomáciai, gazdasági és katonai támogatásra nyugatról. Ha az Egyesült Államok új elnöke tényleg Oroszországgal köt szövetséget, és elnézőbb lesz a kelet-európai államokban zajló orosz befolyásszerző akciókkal szemben, akkor ennek a Porosenko-rezsim lesz a legnagyobb vesztese. Porosenko elnök ellenzéke igyekszik is most kihasználni a helyzetet, és folyamatosan azzal támadják a kormányzatot, hogy elhibázott stratégiájával Kijev ellen hangolta Donald Trumpot és rengeteget rontott az ukrán-amerikai viszonyon.