Egy kicsit jobban megértettem, hogyan is működik az Európai Unió, ha egy jelentős problémát kell feltérképezni és megoldani

Minden idők legjobb parlamenti írásbeli kérdésének címére simán pályázik a 

„Mit tartalmaz a sertések farok-rágásának megelőzésével és farok-kurtítással kapcsolatos írországi programon részt vevő munkatárs szakmai beszámolója?” 

Mesterházy Attila tette fel a kérdést (mi a továbbiakban egybeírjuk a farokrágást és farokkurítását) Fazekas Sándor agrárminiszternek, nyilván arra számítva, hogy lebuktatott egy konferencia-turistát. 

De szerencsére Fazekas Sándor megküldte az útibeszámolót, ezzel pedig bepillantást engedett abba az alapos, körültekintő és megfontolt szakmai munkába, ami az Európai Unióban folyik agrárfronton. 

Még mielőtt bárki fölényesen legyintene, 

az Európai Bizottság az állatszállítás mellett a sertések farokkurtítását is kulcsterületnek választotta.   

Miről is van szó?

Először is a farokrágásról. Fazekas Sándor agrárminiszter tájékoztatása szerint

„A nagyüzemi sertéstartás gazdaságosságát és az állatok jólétét veszélyeztetheti a farok- és fülrágás, az ennek nyomán kialakuló fertőzések, illetve a kannibalizmus megjelenése.”  

A farokrágás okai többfélék lehetnek (pl. stressz, betegség, lassú növekedés, ingerszegény környezet, unalom).

Sokáig egyszerűen azzal védekeztek a gazdák a körülmények javítása helyett, hogy megkurították a disznók farkát. Így aztán nem volt mit lerágniuk az unatkozó disznóknak. 

De a felmerülő komoly állatvédelmi aggályok miatt az EU úgy döntött, hogy 2008-tól a tagállamokban betiltja a rutinszerű, az esetleges csócsálás megelőző farokkurtítást. Csak akkor lehet csonkítani, ha a telepen/farmon valóban elkezdik rágni az állatok társaik fülét és farkát, és erre bizonyíték is van. Ez Magyarországon is így van, ráadásul érzéstelenítéssel kell elvileg végezni a beavatkozást. 

A szabály betartását öt évvel később, 2013-ban ellenőrizte a Bizottság.

9 tagállammal szemben kötelezettszegési eljárást is indítottak a szabálytalan disznófarokvágási gyakorlat miatt. 

Ha már betiltotta a szinte automatikus csonkolást, az EU alternatív megoldásokat keres a disznótartásnak erre a problémájára. (Persze egyéb szabályok is vonatkoznak a sertéstartás megfelelő körülményeire.)

Indult is egy Farewelldock nevű projekt, aminek célja annak felderítése, hogy miként lehetne véget vetni a farokkurtításnak és megelőzni a farokrágást. Számos ország kutatóintézetei vesznek részt az ezt célzó kutatásokban. A projektben nem kellett kapkodni, hagytak időt rá, hároméves, idén ér végét. 

Vannak alprojektjei is.

  • a WP1 a farokrágás, illetve farokkurtítás rövid- és hosszútávú hatásait vizsgálja
  • a WP2 a farokrágás megelőzésével, a környezetgazdagító anyagok használatával foglalkozik
  • a WP3 pedig a farokrágást okozó kockázati tényezőket kutatja. 

Na, hát erről szólt a 2016. október 4-6. között Írországban megtartott tanácskozás a tagországok illetékeseivel. Nézzük meg együtt a magyar résztvevő beszámolója alapján, hogy mire jutottak eddig az elmúlt években.

A fantomfarok-fájdalom

A WP1 fő kutatási területe a fájdalom volt. A leírás szerint különböző módszereket használnak a vizsgálatára (laboratóriumi módszerek, viselkedés tanulmányozása, nociceptorok vizsgálata).

A fantomfájdalom jelensége vizsgálataik szerint még a farokkurtítást követő 16 hét után is jelentkezhet. 

„Az azonnali fájdalom kimutatása érdekében felvételt készítenek a malacokról a farokkurtítás közben és elemzik a reakcióikat (különösen az orbitális terület rángás a jellemző). A beavatkozást követő napokban csökken az állatok mozgása, a farkukat leengedve tartják. A farokkurtítás alatt magasabb frekvenciájú hangot adnak ki az állatok, 20 másodperccel utána csökkent mozgás tapasztalható, 1 napig csökkent a farok mozgása, 1 hét elteltével nem látható különbség . Az akut panasz kb. 4 napig tart, traumatikus neurómák azonban 16 hétig is megmaradhatnak. A később szerzett sérülések (farokrágás) ezzel szemben 16 hétnél rövidebb idő alatt elmúlnak.”   

Talán szalmát kéne adni a disznónak, de még kutatni kéne, hogy mennyit

A farokrágás megelőzésének kutatását (WP2) svéd farmokon végezték. 

Megállapítás: a szalma hasznos a sertések számára, mivel fürkészési ösztöneiket kiélhetik rajta. 

Adat: Azon sertések esetében, amelyeknek nem adtak szalmát és nem kurtították a farkukat, kilencszer nagyobb volt a farokrágás előfordulása, mint azoknál, amelyek farkát kurtították és kaptak szalmát. 

Feladat: További vizsgálatok szükségesek az ideális szalmamennyiség meghatározása, valamint más manipulálható anyagok hatásának vizsgálata érdekében. 

A kevésbé szociális disznókat jellemzően nem rágják, és ők sem rágnak

A farokrágás korai észleléséről (már a WP3 alprojektnél járunk) norvég és finn kutatások eredményeit lehetett megismerni.

A cél: A farokrágás szokása gyorsan terjed, ezért jó időben észlelni annak előfordulását. 

A gond: Nem lehet megmondani előre, hogy hol fog jelentkezni, de vannak kockázati tényezők, amelyek növelik az esélyét (pl. unalom, stressz, élettani háttér, valamilyen tápanyag hiánya). 

A felfedezések

Gyakrabban rágják társaik farkát 

  • a kocasüldők, 
  • a kistestű állatok, 
  • a nagy genetikai produktivitású, 
  • valamint a hiperaktív egyedek. 

Ezzel szemben gyakrabban válnak áldozattá 

  • a nagy testű, 
  • alacsony genetikai produktivitású, 
  • illetve beteg 
  • vagy sánta állatok, 
  • valamint azok az egyedek, amelyeket korábban már megrágtak. 

A beteg állatokat átlagban hatszor gyakrabban harapják. 

Emellett fontos megemlíteni, hogy vannak olyan speciális fenotípusú állatok, amelyek jellemzően sem nem rágnak, sem azt nem hagyják, hogy az ő farkukat rágják. Ezek az állatok általában kevésbé szociálisak. 

Mit kéne tenni? „Viselkedés (pl. aktivitás) alapján előrejelezhető lehet a farokrágás. Hasznos lenne, amennyiben automatikusan detektálni lehetne (pl. kamerával vagy detektorral) az aktivitás mértékének, evési aktivitás, manipulálható anyagok használatának változása alapján.”

Kutatás a meglévő szakirodalom alapján

A sertés- és baromfitartással kapcsolatos témákon egy 28 országot (+USA megfigyelőként) a soraiban tudó hálózat dolgozik. Nem végeznek saját kutatást, a meglévő szakirodalom alapján dolgoznak. A farokrágás az egyik fő vizsgált témájuk. 

Az a terv, hogy 2017-2020 között publikációkat készítenek a témában, 

még konferenciát is tartottak novemberben Szerbiában. Szeretnének majd ajánlásokat kidolgozni arra vonatkozóan, hogy miként lehet farokkurtítás nélkül sertést tartani. 

16 tagállamnak nincs konkrét terve :(

A Finnországban, Svédországban, illetve Svájcban megrendezett tanulmányutakon 14 tagállam képviselői vettek részt. Kérdőívek alapján Németország, Dánia, Franciaország és Hollandia indított programot a farokrágás megelőzése, illetve a farokkurtítás csökkentése érdekében. További hat tagállam tervezi ilyen program indítását, a többi 16 tagállamnak nincs konkrét terve. 

És vége is lett a konferencia első napjának. 

Második nap. 

Jár ám EU-s és nemzeti állatjóléti támogatás azoknak, akik megfelelnek a kötelező előírásoknak és emellett a kötelező előírásokon túlmutató teljesítést is vállalnak. Az aktív farmoknak adható támogatás segíthet például a farokrágás megelőzésében is, 1-7 évre adható támogatás, 500 euró állategységenként.   

A svájci és a svéd disznóknak jó

Svájcban 2001 óta nem végezhető farokkurtítás érzéstelenítés nélkül, társdalami nyomásra be is tiltották teljesen, pedig korábban az állatok 99 százalékát csonkították. Annak ellenére, hogy maradtak a farkak, vágóhídi vizsgálatok alapján az állatoknak csak két százalékába kóstol bele diszonótársuk. A titok: az állattartók nem keverik a csoportokat, minél kisebb stressznek igyekeznek kitenni az állatokat, valamint megfelelő klímát és takarmányt biztosítanak nekik. Ha a gazda mégis farokrágást tapasztal, a farmernek stratégiát kell kidolgoznia a megszüntetés érdekében (harapós malacok eltávolítása, környezetgazdagító anyagok biztosítása, takarmány felülvizsgálata, konzultáció szakemberekkel). Kizárólag organikus manipulálható anyagok (szalma például) engedélyezettek, lánc és műanyag játékok nem. A svájci sertések jó egészségi állapotúak, mentesek többféle betegségtől.

Svédországban is arra jutottak, hogy egyszerűen jó körülmények között kell tartani a disznókat, kerülni kell a stresszt, friss szalmát kell biztosítani, tisztán kell tartani a helyüket, oda kell figyelni a takarmányra. Szerintük a farokkurítást értelmetlen (be is van tiltva), a farok meghagyása éppen hogy jó indikátor, amelynek rágása idejében jelzi, hogy a sertésekkel valami gond van. 

Németországban kiadtak egy kézikönyvet a farokrágás megelőzéséről, továbbá segítséget nyújtanak és tanácsot adnak a gazdáknak a környezetgazdagító anyagok használatában. Ja, és 16,5 euró támogatást adnak minden nem farokkurtított malac után. 

A németek 2011 óta évente 3-4 millió eurót (!) költenek a sertés farokrágás megelőzésére (51 projekt indult a témában), ami kiegészül még 1,6-2 millió euróval, amit a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására fordíthatnak. Ebből valósul meg egy modell farm is. 

Vége a második napnak.

És jött a harmadik, ez már a finálé, természetesen a közös célok és a halaszthatatlan feladatok meghatározásával.

Nézzük, hol tart az EU egy 2008-ban állatvédelmi szempontból meghozott ügyben, ahol elég világosan látszik, hogy ha jó körülményeket biztosítasz a sertéseknek, unalmukban nem kezdik el egymást harapdálni. 

A következő lépés:

„Nemzeti szintű adatgyűjtés az első szükséges lépés, majd munkacsoportok létrehozása nemzeti szakértőkkel. Ezután 2017-ben auditokra kerülhet sor, majd a következő szakéretői ülésre Grange-ben. Az auditok pontos helyszíne még nem ismert, de olyan országokba tervezik, ahol már történtek előremutató lépések az ügyben (pl. DE, NL, DK). Ezt 2018-ban tanulmányutak követhetik. Emellett tanácsi üléseken és PAFF-on is napirendre fog kerülni a téma.”

De ez még nem minden, mert volt még egy kör a következtetésekről, valamit a jövőbeli feladatokról:

„A farokrágás okai mögött multifaktoriális tényezők vannak, így nem egyszerű megoldást találni. 

Az Európai Bizottságnak politikai vezető szerepet kell vállalnia. 

A farokrágás csökkentése érdekében minimalizálni kell az állatokat érő stresszt. Lépésről lépésre kell dolgozni a megoldáson, ami sokféle lehet. További információkra van szükség a tagállamoktól a farokkurtítás, illetve a farokrágás gyakoriságával kapcsolatban. Az ezzel kapcsolatos koordináció a Bizottság feladata. (…) Az iparnak és a tagállami hatóságoknak együtt kell működniük a probléma megoldása érdekében.   

És hogy tényleg nem akármiről van szó: a szakértői egyeztetés költségeit - a magyar résztvevő esetében ez 306 ezer forint - az Európai Bizottság utólag megtéríti az agrártárcának, „tekintettel arra, hogy az egyeztetés egy az Európai Bizottság által kiemeltnek tekintett kérdéskörben, a Bizottság kezdeményezésére valósult meg”.  

Fazekas szerint nemzeti ügyről is van szó. „A szóban forgó ülésen való részvétel a hazai sertéságazat versenyképességének fenntartása szempontjából feltétlenül szükséges volt. Magyarország mezőgazdaságában meghatározó jelentőségű a sertéságazat szerepe, annak fejlesztése kiemelt stratégiai cél. Amennyiben hazánk nem vesz részt a sertésszektor fejlesztését célzó munkában, azzal az egész ország sertéstartása kerülhet veszélybe.”  

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.