Donald Trump első hivatali napjai elég eseménydúsak voltak. Az amerikai elnök intézkedései köztül a legnagyobb vihart az a rendelet hozta, amely időszakosan kitiltotta az Egyesült Államokból hét, muszlim többségű ország állampolgárait.

Az intézkedést világszerte komoly felháborodás kísérte, és egyre erősebbek a hangok, amelyek szerint egy ilyen ország méltatlan az olimpiarendezésre.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 őszén dönt a 2024-es nyári olimpia helyszínéről. Miután többen önként kiszálltak a felesleges pénzégetésért folyó versenyből, már csak három jelentkező van: Párizs, Budapest és Los Angeles.

A kaliforniai városban már a 2016-os amerikai választási kampány idején is tartottak attól, hogy Trump megválasztása nem segíti az esélyeiket, és ugyan Trump beszélt arról, hogy támogatja Los Angeles olimpiai ambícióit, intézkedései inkább szembe mennek ezekkel.

A NOB olimpiai chartája kifejezetten tilt bármiféle diszkriminációt, a világ egy részének kitiltása pedig másként nehezen értelmezhető. Az más kérdés, hogy a NOB rendszeresen tesz a saját chartájára - különben Szocsi vagy Peking elég nehezen rendezhettek volna olimpiát - de ettől még tény, hogy a hét muszlim országot érintő intézkedéseket fel lehet használni a a Los Angeles-i pályázat ellen.

A város polgármestere, Eric Garcetti nyíltan kritizálta a kitiltásokat, és arról beszélt, hogy 

„Los Angeles mindig menedék lesz, ahol a háború, vallási vagy politikai elnyomás elől menekülők mindig szívesen lesznek látva”. 

Kérdés azonban, hogy ez a harcos kiállás mennyire tud kompenzálni egy olyan intézkedést, amelynek köszönhetően a jelenlegi állás szerint nem léphetne be az Egyesült Álllamokba például Mo Farah, az angolok szomáliai születésű, többszörös olimpiai bajnok hosszútávfutója. A riói olimpia sztárjai voltak a menekült csapat atlétái, akiket a NOB is szívügyeként kezelt - ma számukra is lehetetlen lenne eljutni Los Angelesbe. 

A nemzetközi sporpolitikában mindenesetre már a hét végén téma volt az amerikai rendeletek összeférhetetlensége Los Angeles olimpiai álmaival. Richard Peterkin, a NOB karibi tagja például arról írt, hogy az elnöki rendelet teljesen ellentétes az olimpiai eszmével. Az angol Independent - a világsajtóban nem egyedül - szenvedélyes véleménycikkben jelentette ki, hogy Los Angeles egyszerűen nem rendezhet 2024-ben olimpiát. James Heappy brit - konzervatív! - parlamenti képviselő pedig szintén arról beszélt, hogy Los Angeles egyszerűen nem rendezhet olimpiát, és írni fog a NOB-nak az ügyben.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hétfőn egy semmitmondó közleményt adott ki, amelyben leszögezték: 

„a NOB nem kommentálja szuverén országok belpolitikáját”. 

Ahogy Peking és Szocsi esete világosan mutatja, a NOB-ot holmi emberi jogi aggályok nem szokták elbizonytalanítani. Az azonban tény, hogy Trumpék bulldózerpolitikája a világ egy részén rendkívül népszerűtlenné fogja tenni Amerikát, és ez kihathat Los Angeles olimpiai álmaira is. A NOB képviselői áprilsban keresik fel Los Angelest, hogy személyesen is meggyőződhessenek a pályázatuk állásáról - jó kérdés, hogy az érintett hét országból származó NOB-tagoknak lenne-e egyáltalán lehetősége vagy kedve belépni Amerikába. 

Aminek örülhetnek a párizsi és a budapesti rendezésben bízók. A két város olimpiaellenes hangjai pedig nagyon nem.