Magyarország nagyon gyengén teljesít

Az Európai Unió hétfőn közölte a régiók versenyképességi statisztikáit. Utoljára három éve készült hasonló felmérés.

A versenyképességet így definiálták: egy régiónak azon képessége, hogy vonzó és fenntartható környezetet biztosítson cégeknek, az ott élőknek és az ott dolgozóknak. Vagyis azt pontozták, hogy mennyire jó az adott régióban élni és vállalkozni.

Az EU-ban 263 régió van, Magyarországon belül 7.

A legfontosabb Magyarországra vonatkozó tanulságok:

  • Egyetlen magyarországi régió sem éri el az EU-s átlagot, bár Közép-Magyarország (Budapest és környéke) elég közel van hozzá.
  • 2013 óta mind a 7 magyar régió rontott a helyezésén, és Észak-Magyarország különösen sokat rontott, és így rákerült a lecsúszó régiók listájára is, az egykori kommunista országok régiói közül egyetlenként. 
  • Az egészségügyi helyzetet értékelő pontokban az összes magyar régió a legutolsók között van, Észak-Magyarország konkrétan az utolsó előtti egész Európában.
  • Nagyon rossz pontokat kapott Magyarország az alapfokú oktatására és az állami intézmények hatékonyságára is.

Közép-Magyarország még jómódú, de hanyatlik

Budapest és környéke (Közép-Magyarország régió) egyáltalán nem számít szegénynek az EU-ban, a GDP-je egyenesen átlag feletti, ebből a szempontból 84. a 263 régióból. Ám a most közölt versenyképességi listán csak a 152. Ez arra utal, hogy hosszú távon hanyatlás vár rá. A rossz irányt mutatja, hogy 2013-ban még 144. volt a versenyképességi listán. 

Közép-Magyarországhoz leginkább Toscana (Olaszország) és Lisszabon (Portugália) versenyképességi mutatója hasonlít.

A régiók versenyképességét 1 és 5 között osztályozták, ahol az 5-ös a legjobb, ezen a listán Közép-Magyarország 4-est kapott.

A vidék helyzete reménytelen

A többi magyar régió az EU első kétharmadába sem került bele. A fenti osztályzási rendszerben 2-est kapott Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl, az ország összes többi régiója pedig a legrosszabb, 1-es osztályzatot kapta.

A 263 régióból ezeket a helyezéseket érték el (zárójelben a 2013-as helyezés):

  • Közép-Dunántúl: 205. (192)
  • Nyugat-Dunántúl: 207. (189)
  • Dél-Alföld: 224. (220)
  • Dél-Dunántúl: 227. (219)
  • Észak-Magyarország 231. (218)
  • Észak-Alföld: 232. (231)

Két utóbbi régió versenyképessége az összeurópai lista alapján a romániai Dél-Muntenia régióval (Ploiesti és környéke) vagy a bulgáriai Dél-Kelet régióval (Burgasz és környéke) van egy szinten.

Nyugat-Dunántúl szintje már megüti a dél-spanyolországi Andalúzia, a brit Nyugat–Wales és a görög Nyugat-Makedónia régió szintjét.

A Brexit a legversenyképesebb régiókat viszi el

Az EU 10 legversenyképesebb régiójából 4 Nagy-Britanniában van, köztük az első két helyezett is (London és Dél-Kelet-Anglia). Ez jól mutatja, hogy a brit kilépéssel az EU a legversenyképesebb országát veszti el. Az élbolyban egy holland (Utrecht), egy svéd (Stockholm), egy dán (Koppenhága és környéke), egy francia (Párizs és környéke), egy német (München és környéke) illetve Luxemburg szerepel még.

Az utolsó 10 helyezett között három román, öt görög, egy bolgár és egy francia régió (a dél-amerikai Guyane) szerepel.

A lista eleje és vége is jól mutatja, hogy ez az összeállítás nem csak arról szól, hogy hol milyen az életszínvonal, hanem sokkal inkább a gazdasági kilátásokról. 

A statisztikához tartozó tanulmány szerzői ugyan felhívják arra a figyelmet, hogy ahol magas a GDP, ott általában a versenyképességi mutató is jobb, de ez a lista inkább azt mutatja meg, hogy hol érdemes a leginkább vállalkozni, hol a legjobb a környezet ahhoz, hogy az ember pénzt csináljon.

Rengeteg mutató

A listát úgy állították össze, hogy a régiókat lepontozták. A módszer elég bonyolult. Megállapítottak három nagy mutatót, azok alá tizenegy kisebbet rendeltek, azokhoz pedig összesen 79 értéket kerestek, utóbbiakat súlyozták, és végül az eredményeket régiónként összeadták.

A három nagy mutató az alap, a hatékonyság és az innováció gyűjtőnevet kapta. Az alaphoz rendelték az állami intézményrendszer megbízhatóságát, a gazdasági stabilitást, az infrastruktúrát, az egészségügyet és az alapfokú oktatást. A hatékonysághoz a felsőoktatást, a munkaerőpiac mutatóit és a piac méretét, míg az innovációhoz a technológiai felkészültséget, az üzleti szféra kifinomultságát és a fejlesztéseket.

Ezekhez kerestek mutatókat, például a közoktatás pontozásánál figyelembe vették a PISA tesztek eredményét, vagy az üzleti kifinomultságnál azt, hogy a régió kicsi- és közepes cégei hány szabadalmat jelentettek be, de az öngyilkosságok számától az állásban lévő nők arányáig rengeteg mutatót felvittek a rendszerbe. Szinte csak nemzetközi szervezetek (EU, OECD, Világbank, stb.) adatait használták. 

Egyes értékeket egy ország összes régiójánál egyformára vettek (például az adózással kapcsolatosakat), de a legtöbb adatot kifejezetten a vizsgált régió sajátosságai szerint állapították meg. 

Sok múlik persze a földrajzi felosztáson is, van ahol a nagyon fejlett városok önálló régiók (például London vagy Prága esetében), van ahol hozzájuk csapták a mutatókat lehúzó alvóvárosokat is (Párizs vagy Budapest esetében például), és a balti országok nincsenek felosztva, mindhárom ország egy – egy régiónak felel meg. (A régiók felosztását a tagállamok maguknak határozták meg, és az EU-s támogatások elosztásánál a régiók GDP-jét veszik figyelembe.) Ez a sokféleség kicsit nehezíti az összehasonlítást. Ugyanakkor elég érzékeny és sokrétű a mintavétel ahhoz, hogy az adatokat érdemes legyen komolyan venni.

A környéken lévők jobban teljesítenek

Az egykori szovjet blokk országai általában is le vannak maradva versenyképességben az unió átlagához képest, így önmagában a magyar lemaradás nem kiugró. Franciaország régióinak átlaga hozza nagyjából a teljes uniós átlag szintjét, átlag felettit mutat Finnország, Svédország, Dánia és a Benelux államok összes régiója, továbbá Nagy-Britannia és Németország nagy része. Olaszországban és Görögországban nincs EU-s átlag feletti régió, és Spanyolországban is csak egy (Madrid).

A V4 csoportból három régió kapott az EU-s átlag feletti pontot: Pozsony (Szlovákia), Prága (Csehország) és a Prágát körbevevő Közép-Csehország.

Nagyon látványos viszont, hogy Magyarország mennyire nem fejlődik. A felmérést három évente készítik el, és az 5 százalékpontnál nagyobb változásokat külön táblázatban jelzik. Magyarország esetében annyi a változás, hogy 2013-hoz képest Észak-Magyarország versenyképessége érdemben gyengült. A többi magyar régió saját korábbi teljesítményéhez képest inkább stagnált, bár az összesített listán mindegyik rosszabb helyezést ért el, mint 3 éve. 2010 és 2013 között az összes magyarországi régió stagnált, vagyis amióta ezt a statisztikát készítik, annyi érdemi változás történt, hogy egy magyar régió érdemben gyengült, a többi versenyképessége pedig nem javult.

Viszont az egykori kommunista blokk országaiban hanyatlás nem érzékelhető. A 2013-as eredményekhez képest: 

  • Bulgáriában 1 régió erősödött, 5 stagnált, 
  • Csehországban 1 erősödött, 7 stagnált, 
  • Litvánia erősödött,
  • Lettország erősödött,
  • Észtország stagnált,
  • Lengyelországban 3 erősödött és 13 stagnált, 
  • Romániában mind a 8 stagnált, 
  • Szlovéniában mind a 2 stagnált,
  • Szlovákiában mind a 4 stagnált.

Vagyis Kelet-Közép-Európa régiói közül kizárólag Észak-Magyarország helyzete romlott érdemben.

Magyarországon nem csak a versenyképesség romlik, hanem a jogállamiság is. Az erről szóló statisztikákat ebben a cikkben mutattuk be.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;