Tényleg, mi szükség lehet egy gender szakra Magyarországon?
2017 február 23., 10:42
Rétvári Bence szerint az ELTE gender szakja olyan, mintha marxizmus-leninizmust tanítanának az egyetemen
Mivel a kormánypárti sajtó heves felháborodással fogadta a hírt, hogy ősztől társadalmi nemek tanulmánya mesterszak indulhat ELTE-n, Fodor Gábor írásban kérdezte meg Balog Zoltántól, hogy kinek árt a gender szak.
A kérdésre Rétvári Bence parlamenti államtitkár szállította választ, aki szerint
„a szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall”.
Rétvári szerint a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki. Azt hozta fel a képzéssel szemben, hogy „a szak gazdasági szempontból nem racionális, így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók”.
Gregor Anikó szociológus, a mesterszak egyik oktatója a 444-nek korábban azt mondta, hogy képzésben olyan kérdésekről van szó többek között , mint
- a háztartási és gyermekgondozási munka családon belüli egyenlőtlen megosztása,
- a gondoskodói feladatok hogyan befolyásolják nők és férfiak lehetőségeit pl. a munkaerő-piacon vagy éppen a szabadidőhöz való hozzáférésben, közéleti aktivitásban,
- a gyermekellátó intézményekhez való egyenlőtlen hozzáférés,
- a munkaerő-piaci diszkrimináció vagy munkahely hiánya hogyan korlátozza a nőket az önálló jövedelemhez való hozzáférésben,
- vagy a férfiakkal kapcsolatos kenyérkeresői és gondoskodói szerepelvárásoknak való megfelelésből fakadó konfliktusok a jelen gazdasági környezetben.
A szakra számos alapszakról lehet közvetlenül jelentkezni, így várhatóan sokféle szakmai háttérrel érkeznek majd diákok.
Rétvári szerint az is kérdéses, hogy „az ilyen deklaráltan és felvállaltan alacsony hallgatói létszámmal indított szakok mennyiben gazdaságosak és fenntarthatóak. A képzés esetleges beindítása az ELTE más szakjaitól vesz el erőforrásokat, rontja az egyetem gazdasági stabilitását. Az ELTE esetében azonban figyelembe kell venni, hogy egy állami közfinanszírozású egyetem, amelynek célja társadalmi és munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés”.
Erről Gregor Anikó korábban azt mondta, hogy a kar vezetése dönti el a ponthatárok meghúzása után, hogy elindul-e a szak. Megjegyezte, hogy „ilyen szigorú és szegényes költségvetési keretekkel, pláne amilyenekkel a hazai felsőoktatási intézmények társadalom- és bölcsészettudományi képzései működnek évről évre, csakis akkor indulhat el egy képzés, ha kifizeti magát, azaz lesz elég diák”.
Rétvári válasza végén kijelenti, hogy „az egyetemi szakoknak tudományos alapokra kell támaszkodniuk. A gender — a marxizmusleninizmushoz, hasonlóan — inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet. A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall”.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.