A Democracy Reporting International egy berlini központú kutatóintézet, ami emberi jogokkal és demokráciával foglalkozik, 17 országból 50 fős csapattal dolgoznak, és többek között az EBESZ is számon tartja őket partnerei között.

Csütörtökön jelent meg egy Magyarországról szóló jelentésük, ami azt vizsgálta, hogy mennyire megalapozottak azok a vádak, ami szerint 2010 óta magyar demokrácia állapota rosszabbodott.

Öt olyan ügyet vizsgáltak, ami szerintük jól jellemzi a jogállamiság magyarországi romlását. Mindegyikhez készítettek egy szemléltető ábrát is.

Az Alkotmánybíróság a kormány barátja lett

Az ábra fenti része azt mutatja, hogyan alakult az alkotmánybíróság összetétele. A Fidesz már 2010-ben átalakította a bírák jelölésének rendszerét, aminek nyomán már nem kellett az ellenzékkel egyeztetni az új bírák személyéről. Korábban a kötelező konszenzus miatt általában a kormány és az ellenzék között felosztották a jelölés lehetőségét, illetve megvétózhatták az oldalak a számukra teljesen elfogadhatatlan jelölteket. Amíg a Fidesznek kétharmados többsége volt, addig ettől eltekinthettek, és egészen idén év elejéig kizárólag olyan bírákat választottak, akik csak a Fidesz támogatását élvezték.

Hogy a testület átalakítása gyorsabban menjen, a Fidesz növelte a testület tagjainak létszámát. A pirossal jelölt 2013 áprilisi dátum azért fontos, mert ekkor lettek többségben a bíróságon a csak a Fidesz által támogatott bírák.

Az ábra alján a százalékokat bemutató körök azt mutatják, hogy a testület hány alkalommal ítélt a kormánynak kedvező, illetve kedvezőtlen módon.

A vizsgált időszakban (2010 május - 2016 szeptember) 45 fontos döntést vizsgáltak, ebből 24 kedvezett inkább a kormánynak, és 21 húzta keresztbe a kormány terveit. Ez elég kiegyensúlyozottnak tűnik, csakhogy a kormány számára kedvezőtlen döntések nagy része 2013 júliusa született, és azóta sokkal inkább a kormány kedvére valóak a határozatok.

Ez az ábra azt hivatott bizonyítani, hogy az Alkotmánybíróság jelentős kormányzati befolyás alá került az új bíróválasztási rendszer nyomán.

Strasbourgig menekülnek a magyarok

Ez az ábra azt mutatja, hogy nagyon megnőtt a magyar ügyek száma a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ehhez a szervezethez olyanok fordulhatnak, akik már az összes hazai fellebbviteli lehetőséget megpróbálták, és így is úgy vélik, hogy igazságtalanul bántak velük a hazai bíróságokon.

2010-hez képest tavaly év végéig 1177 százalékkal növekedett a magyar ügyek száma. 2010-ben az összes strasbourgi pernek csak 0,71 százaléka volt magyar ügy, addig mostanra már 10,41 százalék ez az arány. Holott Magyarország lakossága csak 1,25 százaléka azoknak a polgároknak, akik felett ez a bíróság ítélkezhet.

2015-ben Magyarországnál csak két országot ítéltek el a bíróságon többször hatékony jogorvoslat hiánya miatt, az ábrára rakott bronzérem ennek állít emléket.

Ez az ábra azt hivatott bizonyítani, hogy a magyarok egyre kevésbé bíznak a saját bíróságaikban.

Az állami tévé csak propagandát sugároz

Ez az ábra azt mutatja, hogy a kvótanépszavazási kampány idején az egyes tévécsatornák híradói mennyire voltak kiegyensúlyozottak. A kiegyensúlyozottságot egyébként a törvény megköveteli, különösen az állami csatorna esetében. Igaz, a törvény betartását ellenőrző testületben kizárólag a Fidesz által jelölt tagok dolgoznak.

A kampány idején az állami tévé 95, az állami hitelből Andy Vajnához került tévé pedig 89 százalékban a kormány álláspontját ismertette.

Ez az ábra azt hivatott bizonyítani, hogy a kormány totális propagandára használja a befolyása alá került sajtót.

Elképesztő, hogy mennyit költöttek a népszavazási kampányra

Ez az ábra azt mutatja, hogy az egyébként valódi tét nélküli kvótanépszavazást megelőző kampány milyen hatalmas összeget emésztett fel. (Ráadásul a kutatás nem számította bele a költségbe a népszavazás kiírása előtti nemzeti konzultációt a migrációról, és a hozzá kapcsolódó reklámokat, illetve nem számították bele az önkormányzatok által rendelt kampányokat sem.)

A kormány népszerűsítésére hivatott kampányra legalább háromszor annyit költöttek közpénzből, mint amennyit az összes párt együtt költött hivatalosan költött a 2014-es parlamenti kampányban, és négyszer annyi ment el egy ember meggyőzésére, mint Nagy-Britanniában, a Brexitről szóló kampány idején.

Ez az ábra azt hivatott bizonyítani, hogy a kormány elképesztő pénzt költ propagandára.

Orbán Viktor barátai kapják az állami megrendeléseket

Ez az ábra azt mutatja, hogy az Orbán Viktor barátaihoz hivatalosan is köthető cégek hogyan teljesítettek a közbeszerzéseken.

Ha a 2016-os adatokat is átnézték volna, akkor Mészáros Lőrinc újabb sikerei lennének a leglátványosabbak, illetve Simicska Lajos valószínűleg már semmit sem nyert tavaly.

Ez az ábra azt hivatott bizonyítani, hogy az állami pénzek ahhoz mennek inkább, akivel a miniszterelnök éppen jóban van.