A RAND Corporation a világ legnagyobb katonai elemzésekkel is foglalkozó nem állami kutatóintézete. Az évente körülbelül 300 millió dollárból (közel 90 milliárd forintból) gazdálkodó szervezet jelentős állami támogatást is kap, elsősorban az USA hadseregétől, de független és pártsemleges intézetként hirdeti magát 1948-as megalapítása óta. Foglalkoznak többek között űrkutatással, mesterséges intelligenciával és háborús szimulációkkal is.

Utóbbi szervezetében három éven keresztül húsz különböző forgatókönyvet szimuláltak arra az esetre, ha Oroszország megtámadná a balti államokat.

Az eredményekről a kutatócsoport vezetője, David Shlapak számolt be március elején az amerikai szenátus hadsereget felügyelő bizottsága előtt.

Az elemzők arra jutottak, hogy ha Oroszország megtámadná a balti államokat, akkor Észtországot és Lettországot körülbelül másfél napig, de legjobb esetben is csak 60 óráig tudná tartani a NATO. Litvániát talán egy kicsit tovább.

A RAND elemzői nem hagynak kétséget afelől, hogy a háborút biztosan elvesztenék a nyugatiak. Ez sok szempontból életveszélyes helyzet. 

Vereség vagy atomháború

Egyrészt azért, mert nem lehet tudni, hogy Oroszország képes-e ellenállni a csábításnak, és a szovjet érdekszféra visszaállítására törekvő kormány nem használja-e ki a könnyű győzelem lehetőségét a közeljövőben. (A három balti állam a Szovjetunió része volt, mostanra viszont teljesen beépültek a nyugati szövetségi rendszerbe: az EU és a NATO tagjai, és bevezették az eurót is.)

Azért is életveszélyes a helyzet, mert ahogy a tanulmány rámutat, a NATO-nak egy elsöprő erejű orosz támadás esetén csak két választása maradna: feladja három tagállamát, vagy atombombával vág vissza. Az első a NATO végét jelentené, hiszen a kollektív védelem a katonai szövetség a lényege. Az USA elvesztené európai szövetségeseit, és az orosz befolyás minden eddiginél nagyobb lehet Európában. Az atomháború viszont az egész emberi civilizációt veszélyeztetné, győzni nem lehet benne, legfeljebb a NATO magával ránthatná a biztos pusztulásba Oroszországot is. Vagyis az oroszok bízhatnak abban, hogy megúsznák az atomcsapást, és egy Baltikum elleni támadással az egész NATO-t ellehetetleníthetnék.

Újra teleraknák Európát amerikai katonákkal

Éppen ezért a RAND szerint minél gyorsabban olyan helyzetet kell teremteni, hogy az oroszok a mostaninál sokkal kockázatosabbnak érezzék a Baltikum elleni támadást.

Ehhez szerintük arra lenne szükség, hogy a NATO legalább hét dandárt vezényeljen a Baltikumba, és ezek közül legalább három páncélozott dandár legyen. 

A NATO tavaly döntött arról, hogy egy dandárt vezényel a térségbe, a brit, német és amerikai katonák telepítése idén januárban elkezdődött, de ez csak a hetede annak, amit a háborús szimuláció szükségesnek tart.

A NATO-ban egy dandár mintegy 2-4000 katonából áll, az amerikai páncélozott dandárok 4500 katonát, 90 tankot és 90 egyéb páncélozott járművet fognak össze. Vagyis kb. 20 ezer NATO-katona és 270 tank azonnali Baltikumba telepítését tartja kívánatosnak a RAND háborús szimulációja.

Ezzel is azonban csak 28 napra tudnák feltartóztatni az oroszokat.

Ha a háborút meg is akarná nyerni a NATO, akkor további 14 dandárt kellene a térségbe vezényelni a támadástól számított egy-két héten belül, hogy felmentsék a baltiakat. Ehhez viszont megfelelően kiképzett és gyorsan mozgósítható tartalékokra lenne szükség, amelyekkel a szövetség jelenleg nem rendelkezik. 

Rövid távon a telepítés is kevés

Az elemzés szerint a legtöbb európai NATO-tagállam képtelen most hasznosítható csapatokat kiállítani egy éles helyzetben, a feladatok túlnyomó része az amerikai hadseregre maradna. Abban sem bíznak az elemzők, hogy a NATO-ban a hadműveletekhez szükséges teljes politikai támogatás garantálva lenne, vagyis attól tartanak, hogy lennének olyan tagállamok, amelyek megfúrnák vagy lelassítanák a választ.

A mostani helyzetben azonban még egy tisztán amerikai ellentámadást se lehetne megszervezni, mert a Baltikumhoz legközelebb Dél-Nyugat-Németországban van komoly hadsereget irányítani képes parancsnoki és logisztikai infrastruktúra, ami túl messze van az elemzés szerzői szerint ahhoz, hogy háborút lehessen vívni Európa másik felén. Ezért a RAND azt is javasolja, hogy új amerikai katonai központ épüljön, hogy „az Oderától keletre” is képes legyen az USA csapást mérni Európában.

A tanulmány szerint a legbiztosabb védelem az lenne, ha az oroszok elhinnék, hogy a NATO képes volna Moszkvát is ostrom alá venni. Ehhez azonban a fentieknél is sokkal nagyobb hadsereg kiállítására lenne szükség.

Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az elrettentésen kívül folyamatosan tárgyalni is kell az oroszokkal. A katonai egyeztetéseket a krími válság óta lényegében befagyasztották, és ez veszélyes a RAND szerint. Azt javasolják, hogy egészen kis ügyekben is kezdődjenek egyeztetési mechanizmusok, mert a tárgyalások csökkentik a háborús kockázatot.

A RAND szerint az a fő cél, hogy elkerülhető legyen a háború, ám ezt meglátásuk szerint csak fegyverkezéssel lehet garantálni.  

Balti félelmek, orosz csapatösszevonások

A balti államok vezetői évek óta állítják, hogy teljesen reális lehetőség, hogy országukat az orosz hadsereg lerohanja. Várakozásaik szerint polgárháborús helyzetet provokálnának ki az orosz kisebbség felpiszkálásával, és ez adhatna okot Moszkva beavatkozására. A félelem különösen nagy lett a Krím elfoglalása és a kelet-ukrajnai háború kitörése óta.

A balti államokban önkéntes milíciák alakultak, a lakosságot tájékoztatókkal készítik fel egy esetleges invázióra, de világos, hogy önerőből ezek az országok nem tudják megvédeni magukat. Nagy aggodalmat keltett ezért Donald Trump, amikor az elnökválasztási kampány idején a NATO hasznosságát becsmérelte, és azt mondta, nem biztos, hogy az USA-nak más országokért kell háborúba mennie. Elnökként viszont már többször is kiállt a NATO fontossága mellett, és megválasztása óta született döntés arról, hogy a Baltikumba vezényelteken túl még ezer katonát telepítenek az amerikaiak Lengyelországba.

Az aggodalom Skandináviában is állandó, Svédország éppen a napokban döntött a sorkötelezettség visszaállításáról, pont az orosz veszélyre hivatkozva.

Oroszország is fegyverkezik a környéken. Tavaly ősszel telepítettek új rakétarendszert Kalinyingrádba, a Litvánia és Lengyelország közé ékelt enklávéba, és bejelentették a balti flottájuk bővítését is. 

Oroszország Moszkvától nyugatra 330 ezer katonát állomásoztat, és évek óta egymást érik a hadgyakorlatok a balti államok határában.