Orbán új szövege: Háborútól féltek? Miattatok lesz vérzivatar!

Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Múzeumnál előadott beszédének legfontosabb új eleme egy sajátos történelemértelmezés volt, ami háborús fenyegetéssel válaszolt arra az érvre, hogy az EU-t bomlasztó politika veszélyezteti az európai békét.

Számos európai vezető, Angela Merkel német kancellártól Jean-Claude Juncker bizottsági elnökig rendszeresen arra figyelmeztetett az utóbbi hónapokban, hogy az EU egységét aláásó politika az európai békét veszélyezteti. 

Orbán beszélni indul. Fotó: MTI / Kovács Tamás

A nyugat-európai politikai vitákban éppen az elmúlt fél évben lett közhely annak emlegetése, hogy az EU megalapítása előtt élt három generáció közül mindegyik pusztító háborút vívott Európában, ám a NATO és az EU békés évtizedeket hozott a kontinensre, és az egésznek ez a legfontosabb és végső értelme, és nagyon kell vigyázni, nehogy a most erősödő politikai mozgalmak szétfeszítsék e szövetségi rendszereket.

Orbán Viktor most szerdán erre az érvre válaszolt, lényegében azzal, hogy 

aki mondja másra, az mondja magára. 

Mert szerinte a béke záloga nem a mostani szövetségi rendszer fenntartása, hanem az, hogy

"Brüsszelt meg kell állítani!"

Európa forradalomra készül szerinte

Orbán szerint az egész nyugati világban forradalmi hangulat van a nemzeti önrendelkezést korlátozó erőkkel szemben. Ezeket az erőket három pontban azonosította:

  • brüsszeli bürokraták,
  • nemzetközi pénztőke,
  • liberális világsajtó.

Ezeket kell legyőzni, és ha ez békés eszközökkel, alkotmányosan sikerül, akkor lesz csak béke szerinte. 

A forradalom már győzött szerinte Nagy-Britanniában azzal, hogy tavaly nyáron a Brexit támogatói kerültek többségbe a népszavazáson, győzött az USA-ban, ahol Donald Trumpot választották elnökké, és értelemszerűen már korábban győzött Magyarországon, ahol szuverenista kormány van hatalmon. 

Fotó: MTI / Kovács Tamás

Orbán annak a reményének adott hangot, hogy idén Európában ez a választásokkal vívott forradalmi hullám folytatódik, és akkor talán nem kell attól tartani, hogy az EU ellen véres forradalom tör ki a kontinensen. Orbán nyilvánvalóan a szerdai holland, az áprilisi francia, a szeptemberi német, és a talán év végén aktuális olasz választásokra gondolt, és abban bízott, hogy az EU-ellenes pártok győznek minél több helyen.

Álszent Szövetség

Orbán szerint az európai egység támogatói a jogállamról, emberi jogokról szóló szólamai csak álszent szavak, és itt egy nyelvi leleménnyel párhuzamot vont az 1815-ös Szent Szövetség és az EU között.

A Szent Szövetséget a Habsburg császár, a porosz király és az orosz cár kötötte Napóleon legyőzése után. A szövetség nagyvonalú békét adott Franciaországnak, ahol ismét a Bourbon-ház léphetett trónra, és biztosították egymás soknemzetiségű birodalmait, hogy a status quo fenntartásában katonai segítséget nyújtanak ha kell, többek között a nemzeti függetlenségi mozgalmak leverésével. Az európai arisztokrata elit utolsó nagy szövetsége volt ez a nacionalizmus európai elterjedése, és a nemzetállami gondolat térnyerése előtt.

A Szent Szövetségről tárgyaló uralkodók és kísérőik, egy korabeli ábrázoláson.

Orbán Viktor szerint az EU ugyanúgy a nemzeti önrendelkezést korlátozza, ahogy ezt a 19. század eleji uralkodók tették. Hogy pontosan hogyan és miért, azt ezúttal nem fejtette ki, talán az Együtt szimpatizánsainak folyamatos fütyülése miatt vette rövidre előadását. 

Azt mondta csak, hogy Brüsszelt, a pénztőkét és a liberális sajtót nem érdekli a magyar emberek jövője, viszont a forradalmi erőket – ahová kormányát is sorolja – érdekli. 

Korábbi beszédeiből már kiderült, hogy szerinte a fenti erők el akarják mosni a nemzeti identitásokat, migránsokkal hígítanák fel az etnikai csoportokat, eltörölnék a keresztény hagyományokat, és az így gerincét vesztett internacionalista tömeggel megválasztatnák magukat világkormánynak, és háttérhatalomból valódi hatalommá válnának. Vagy valami ilyesmi.

Néhány adat, ami árnyalja Orbán történelmi világmagyarázatát

Az EU 2016 őszén végzett közvélemény-kutatása alapján nincs forradalmi hangulat az EU ellen, még akkor sem, ha az EU-val elégedetlen pártok szinte minden tagállamban erősebbek, mint néhány éve voltak.

Magyarországon például a lakosság jobban bízik az Európai Unióban (42%), mint a magyar kormányban (35%) vagy a magyar parlamentben (30%). Az EU-s átlag alapján is valamivel jobban bíznak a kontinens lakói a közös intézményekben, mint a hazai kormányokban és parlamentekben.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Az általános összkép sem lesújtó az EU-ról: a 28 tagállamban (tehát a kilépésre szavazó britekkel együtt) az emberek 38%-nak semleges, 35%-nak pozitív, míg csak 25%-nak negatív a véleménye az EU-ról. Magyarországon 45% értékelte semlegesnek, 37% pozitívnak és csak 18% negatívnak a saját véleményét az EU-ról.

Orbán szerint van nemzeti egység, és ezt muszáj megőrizni

Orbán az ellenzéket ezúttal is a hazaárulókkal azonosította. Arról beszélt, hogy a kormány szuverenista politikája biztosította, hogy ne legyünk szolgái senkinek, és ez a nemzet egységes támogatásával sikerült, ám a Fidesz által kivívott szabadság bármikor elveszhet, úgyhogy muszáj kormányon maradnia.

Akik tehát a Fidesz ellen politizálnak, azok a fent részletezett álszentek szövetségének az ügynökei.

Úgyhogy azzal az üzenettel zárta beszédét, hogy „soha sincs kész az ország”, és az „országot nekünk kell működtetnünk”. Vagyis a hatalom átadása teljesen irreális.  

;