Nem lesz könnyű, de megpróbáljuk megérteni kormánypárti nyilatkozatokból, hogy akkor most mi a helyzet a vörös csillagos termékekkel.

Hollik István alapvetése az, hogy a szabálynak mindenkire kell vonatkoznia, ne legyen kettős mérce. Ha nincs olyan termék, amin horogkereszt van, akkor olyan se legyen, amin vörös csillag van.

Semjén Zsolt is azt mondta, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szól javaslat benyújtójaként, hogy Európának ezen részén a magyarság megszenvedte mind a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért jogos, hogy gazdasági haszonszerzés céljából ne lehessen ilyen jelképeket felhasználni.

A kormánypárthoz közelálló bolthálózatban döbbentem tapasztaltam, hogy a bolsevikok már több fronton is támadnak, természeteseen internaconalista köntösben:

Az elbizonytalanodott CBA-vásárlók iránytűje, Kósa Lajos is érezte, hogy meg kell szólalnia. Alapvetése: se horogkeresztes pólót, se sarló-kalapácsos sört ne lehessen kapni. Művészeti felhasználás lehet, mert „nyilvánvalóan a józan ész szabályait be kell tartani”. 

A jó vörös csillagok

Kósa szerint vannak olyan termékek, amik nyilvánvalóan nem önkényuralmi jelképként használják mondjuk a vörös csillagot, mint a San Pellegrino és a Converse. 

Mondjuk a Converse csillaga leginkább fehér, időnként kék, de néhány cipőn tényleg van vörös is.

A San Pellegrino csillaga viszont vörösebb nem is lehetne. Az 1900-as évek elejétől használja az olasz cég, a különleges minőség jele. 

A boltokban árusított Puskás-mezen is lehet vörös csillag, ezt is Kósa Lajostól tudjuk. Talán azért, mert a Rákosi-címer nyilván nem okoz senkiben fájó emlékeket.

A rossz vörös csillag

És akkor itt van a Heineken. Ötágú csillagot ők is használnak már az 1880-as évek óta. Hogy miért, azt a cég is többféle képpen magyarázza, középkori sörfőző szimbólum, az alapelemek mellett az ötödik csúcs a mágikus erő, ami garantálja a sör különleges minőségét, vagy egyszerűen csak így jelezték az épületre kiaggatva, hol tart a sörfőzés folyamata. 

A csillag a harmincas  években lett teljesen vörös, ami már eleve gyanús. De Kósa szerint ráadásul a cég 1951-ben levette a vörös csillagot, mert az önkényuralmi jelkép, ők maguk ismerték ezt el, nem a kormány mondja. 

Ez majdnem így igaz. A cég az ötvenes években a hideg háború miatt tényleg nem színezte teljesen vörösre a csillagot, csak a vonalait. Nem azért, mert önkényuralmi jelképként használták, hanem azért, hogy senki ne asszociáljon a kommunizmusra. (Nem mellékesen, az amerikai piacon is komoly terjeszkedésbe kezdtek.) Miután véget ért a hideg háború, 1992-ben újra vörösre színezték a csillagot. 

Vagyis Kósa logikája szerint a San Pellegrino jól tette, hogy a legkeményebb kommunizmus alatt is megőrizte a vörös csillagot az üvegen, a Heineken viszont hibázott, amikor a hideg háborúra tekintettel változtatott egy régi logón. 

A kormánypropagandává silányult Origo tavaly novemberben írta meg, hogy a kommunizmusnak semmi köze sincs a Heineken vörös csillagához. Soha nem volt ennyire jó a cím alatti figyelmeztetés:

Olcsó dolog lenne azzal támadni a kormányt, hogy a Heinekennel stratégiai megállapodást kötött pár éve. Teljesen egyértelmű, hogy a ravasz hollandok átverték a kormányt. Nézzük csak a képeket a kormany.hu-ról:

Az elhallgatott vörös csillag

Kósa Lajos sajnos nem beszélt arról, hogy a bolsevikoknak a magyar gyerekek a célpontjai. Mutatom megint a Milky Way-t:

Nemcsak a magyar, hanem az európai gyerekek elleni támadásról van szó. Íme az amerikai Milky Way, ami - felhívnám erre külön az erre különlegesen érzékeny kormány figyelmét - természetesen nagyobb, mint amit itthon árulnak és csillag nélküli:

Kósa Lajos szerint már csak az az apróság van hátra, hogy olyan törvényt alkossanak, amit nemzetközi fórumon is meg lehet védeni. Ez mondjuk most még a Fidesz-frakció előtt sem sikerült.

link Forrás