Strómancégek garmadájával nyelheti le Vajna a vidéki rádiós piacot

A rendszerváltás utáni időszak legnagyobb átalakulása várhat a helyi rádiók piacára Magyarországon. A rádiósok attól tartanak, hogy

a kormányközeli médiabirodalom még a 2018-as választás előtt be akarja darálni a helyi adókat is, 

hiszen ez az egyetlen terület a magyar médiában, ahol még nincs megkérdőjelezhetetlen fideszes fölény.

  • Most évtizedes múltú, piacvezető vidéki rádiók bukhatják el régi, bejáratott frekvenciáikat.
  • Ellenük pedig a semmiből előlépő, rádiózásban járatlan, Fidesz-közeli cégek indulnak.
  • A Médiatanács mondvacsinált indokok miatt dobálja ki a régi rádiók pályázatait.
  • Az új cégeket a szakma nagy része Andy Vajna strómanjainak tartja.
  • És a céljuk csak annyi, hogy hálózatba kapcsolják a Rádió 1 műsorát minél több településen.
  • A fideszes médianyomulás így a kormányra semmilyen veszélyt nem jelentő, de helyben fontos szerepet betöltő rádiókat lehetetleníthet el.

Mióta Andy Vajna megszerezte a budapesti Rádió 1-et, látszik, hogy a Fidesznek komoly tervei vannak a rádiós piacon is. Vajnára azért volt szükség, mert korábban a fideszes médiabirodalom rádiós pillérét Simicska Lajos Class FM-je adta, Simicska pedig 2015 elején végleg szakított Orbán Viktorral. De Orbán nem sokat kesergett: 2015 nyarán már kész volt Andy Vajna rádiós cége, a Radio Plus, ami hamar behúzta a Rádió 1-et.

Orbánék terve kezdetben az volt, hogy a Class FM országos frekvenciáját kicsavarják Simicska kezéből, és majd Vajna megszerzi. Ezt azonban Simicska keresztülhúzta, mikor a Class FM-et üzemeltető céget eladta egy amerikai befektetőnek, aki már 2009-ben is hajlandó volt évekig pereskedni az állammal a Sláger és a Danubius megmentése érdekében. Győzelemre persze most sincs sok esély, de arra elég volt Simicska lépése, hogy Vajna se szerezhesse meg könnyen a Class FM országos frekvenciáját.

A 2018-as választási kampányra azonban a fideszesek már mindenképp országos elérésű kereskedelmi rádióval akarnak ráfordulni.

Az szinte biztos, hogy a Class FM frekvenciáját nem fogják tudni addigra megszerezni, ezért helyi frekvenciákat kell gyűjteniük, hogy elérjék az országos lefedettséget. De ez sem megy olyan egyszerűen, a médiatörvény ugyanis előírja, hogy a rádiók egyszerre

  • egy országos,
  • vagy két körzeti és négy helyi,
  • vagy 12 helyi frekvenciát birtokolhatnak.

A Rádió 1 körzeti szolgáltatónak minősül (mert a vételkörzete meghaladja a helyi méretet, de nem esik bele a magyar lakosság 50 százaléka), ezért nem szerezhet korlátlan számban vidéki frekvenciákat.

A médiatörvény azonban hagy egy kiskaput: a Rádió 1, mint körzeti szolgáltató megkötés nélkül hálózatba kapcsolódhat akármennyi helyi frekvencián, maximum napi 20 órára. Ez azt jelenti, hogy

ha sikerül elég frekvenciát elnyeretni strómancégekkel, akkor azok a cégek megállapodhatnak a Rádió 1-gyel arról, hogy napi 20 órában a Rádió 1 műsora szóljon az adott helyi frekvenciákon is.

Csak a maradék 4 órát kell feltöltenie a helyi szolgáltatónak, de az a négy óra lehet hajnalban is, és játszhat az adó kizárólag zenét is ebben a négy órában, hiszen erre vonatkozó tartalmi megkötés nincsen.

A Rádió 1 korábban, a Vajna-időszak előtt is hasonló franchise-rendszerben működött, és most is látszik rajta, hogy a technikai és szakértői kapacitása megvan a terjeszkedésre.

Éppen ezért aggasztó, hogy több helyi rádió is azzal szembesült az elmúlt hónapokban, hogy amikor újra akarta pályázni a lejáró frekvenciáit, új alapítású és a rádiózásban teljesen tapasztalatlan cégek indultak el vele szemben, és a pályázatok nem ritkán furcsa kizárásokkal értek véget.

A 16 éve működő Zala megyei Helikon Rádió 3 helyi frekvencián sugároz, egy keszthelyin, egy nagykanizsain és egy zalaegerszegin. Ezek közül idén nyáron lejár a keszthelyi és a nagykanizsai, ezeket jelenleg is pályáztatja a Médiatanács. A Helikon mindkét frekvenciára adott be pályázatot, és mindkét helyen elindult a Helikonnal szemben egy-egy nem Zala megyei cég is. Ez még önmagában nem lenne baj, de úgy tudjuk, hogy

a Médiatanács alaki okokra hivatkozva kizárta a Helikon Rádió mindkét pályázatát.

A Helikon fellebbezett a döntés ellen, de nem tudni, hogy ennek lesz-e eredménye. Ha nem, akkor a frekvenciákat a másik két pályázó viheti. Ez Keszthelyen az LB Rádió nevű cég lenne, amit 2017 januárjában, tehát a frekvenciapályázat kiírása után alapított Litter Zsuzsanna és Bíró Balázs ügyvéd, akik Budapesten tartanak fönn egy médiaügyekkel is foglalkozó ügyvédi irodát. Mindkettejüknek volt közös érdekeltsége Belénessy Csabával, a Magyar Távirati Iroda 2012-ben nyugdíjba vonult Fidesz-közeli igazgatójával. Bíró személyesen is jóban van Belénessyvel, sőt egy helyi képviselőre hivatkozva a KanizsaPress azt írta, hogy Bíró Németh Szilárd rezsibiztost is képviselte már.

Úgy tudjuk, hogy Andy Vajna személyesen is járt Nagykanizsán, hogy a városvezetéssel egy vacsora keretében leegyeztessék a frekvenciák sorsát.  

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A nagykanizsai frekvenciáért a dtm Media Hungary Kft. nevű cég indult el a Helikonnal szemben, és bár ezt 2014-ben alapították, ennek sincsen rádiós tapasztalata. Ez a cég annyiban kötődik Nagykanizsához, hogy 2014-ben a város akkori polgármestere, az azóta az NGM munkaerőpiac államtitkáraként dolgozó Cseresnyés Péter 9,9 milliós szerződést kötött velük, hogy „a városi kerékpárkölcsönző rendszerrel kapcsolatos szemléletformáló tevékenységet” végezzenek. 2014 végén kaptak a várostól még egy hasonló megbízást, akkor 17,6 millióért végezhettek úgynevezett soft tevékenységet egy városrehabilitációs projektben (a soft tevékenység általában piackutatást, szemléletformálást, társadalmi párbeszédet, és hasonló hülyeségeket jelent).

Jelen állás szerint tehát a 16 éve sugárzó, és Zala megyében piacvezető Helikon Rádió helyére kerülhet két tapasztalat nélküli cég. A rádiós tapasztalat nélkül pályázó, nem helyi vállalkozásokat a régi rádiósok pedig már csak azért sem látják szívesen, mert ha ezek nyernek, az tényleg beigazolja a Rádió 1 térnyerésével kapcsolatos félelmeket. Ugyanis ha valaki neki mer vágni egy frekvenciapályázatnak tapasztalat, szakemberek és stúdió nélkül, az azt jelenti, hogy az adott cég valószínűleg azt tervezi, hogy a hálózatába kapcsol egy másik, működő adót.

És ma Magyarországon a Rádió 1 az, ami kifejezetten erre utazik.

Vajna rádiója éppen tavaly kapott engedélyt a hálózatba kapcsolódásra egy rakás vidéki frekvencián, és a 444 által megkérdezett szakértők szerint a Rádió 1 ki tudna szolgálni a jelenleginél is sokkal több frekvenciát. Viszont minél több helyi piacra beteszi a lábát az adó, annál nehezebb helyzetbe hozza majd a ténylegesen helyi rádiókat, a Rádió 1 ugyanis egy országos franchise-rendszerben a helyi reklámokat is olcsóbban tudná sugározni, ezzel pedig lenyomná a helyi rádiós hirdetési piac árait.

Forrásaink szerint a legfurcsább az egész ügyben az, hogy a Magyarországon működő helyi rádiók többsége inkább jobboldalra hajlik, vagy egyenesen fideszes. Az országos politikába a helyi műsorszolgáltatás szinte semennyire nem szól bele, nem nyilvánít véleményt, az állami Magyar Távirati Iroda híreit dolgozzák fel, és az állam eddig is viszonylag könnyen helyezett el hirdetést ezekben a rádiókban. Éppen ezért érthetetlen, hogy miért kell a helyi rádiózás nagy múltú, és a kormányra nézve szinte teljesen ártalmatlan központjait felszámolni csak azért, hogy Vajna rádiója terjeszkedhessen. Ráadásul a helyi rádiók a helyi közélet fontos fórumai voltak, és ez a funkció szépen lassan megszűnik, ha megfosztják őket a frekvenciáiktól meg a reklámbevételeiktől.  

A Helikonhoz hasonló helyzetbe kerülhet a paksi Fortuna Rádió is, ami 1995 óta sugároz, és a saját szóráskörzetében szintén piacvezető. Ellenük szintén egy olyan cég indult el a frekvenciáért, amit a pályázati kiírás után alapítottak, viszont ebben a versenyben mindkét pályázót kizárták. A Fortuna Rádió tulajdonosai, Strasszer Andrea és Strasszer Tamás azt mondták, valóban elírtak a pályázati dokumentációban egy 6000 forintos tételt, de ilyen esetekben a Médiatanács általában nem kizárni szokta a pályázókat, hanem pontosítást kér. Ráadásul az elírást a Médiatanács csak azután tette szóvá, hogy már értesítette a Fortuna Rádiót a pályázat befogadásáról és alaki elfogadásáról.

Strasszerék azt mondják, hogy még az elírással is szívesen versenyeztek volna, már csak azért is, mert a másik cég pályázatából világosan kiderült, hogy ellenfelük a legalapvetőbb fogalmakkal sincs tisztában. A Fortuna Rádió vezetői szerint egyébként az ellenfelük szintén a helyi Fidesz vezetőihez kötődik.

A Rádió 1 leghallgatottabb műsorának a Class FM-ról behúzott Reggeli Show hirdetése. Forrás: Rádió 1 Facebook

Ezekből egy olyan országos trend rajzolódik ki, amiben a Fidesz holdudvara gyakorlatilag üres cégeket ránt elő a semmiből, és azokkal pályáztat meg helyi frekvenciákat.

Most, hogy mindkét paksi pályázatot elutasította a Médiatanács, a Fortuna Rádiónál azon drukkolnak, hogy írjanak ki júniusig egy újabbat. Ha ez nem történik meg, akkor a Fortuna Rádiónak június 23-án megszűnik a frekvenciajogosultsága, így aznap éjfélkor el kell hallgatnia. A mai viszonyok között ez egy helyi adó végét is jelentheti, hiszen a rádió ugyan sugározhatna az interneten, ott azonban elenyészően kevés hallgatót tudnak elérni a magyar szolgáltatók.

Mivel a Rádió 1-nek már van egy frekvenciája Pakson, a Fortuna elhallgatásával Vajna adója kerülne előnybe, hiszen nemcsak, hogy a városban nem maradna helyi rádió, de a Rádió 1 maradna az egyetlen helyi szórású kereskedelmi rádió, ahol hirdethetnek a helyi vállalkozások.

Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke szerint a most látható jelek nem túl biztatóak a jövőre nézve. A HEROE folyamatosan javaslatokat tesz a Médiatanácsnak arról, hogy a frekvenciapályázatok elbírálásánál vegyék figyelembe a rádiós tapasztalatot is, és pontozzák azokat a szolgáltatókat, akik hosszú évek óta a törvényeket és a gazdasági szabályokat betartva sugároznak egy-egy helyi frekvencián, de ezeket a javaslatokat nem igazán szokták figyelembe venni a döntéshozók.

Radetzky szerint idén mindenképpen nagyot fog változni a helyi rádiós piac, ugyanis a lejáró frekvenciák mellett pályáztatni fognak 8 új megyeszékhelyi frekvenciát is, amiken az utóbbi néhány évben nem volt adás, csak 2010 előtt. Egyelőre semmit nem tudni arról, mi lesz ezekkel, hiszen hivatalosan nyílt pályázat dönt majd a sorsukról, de aki ezeket meg tudja szerezni, az megkérdőjelezhetetlenül országos tényezővé válik a magyar rádiós piacon.

;