Hiába lett elnök Trump, a magyar kormány nem áll jobban Washingtonban

Orbán Viktor miniszterelnök meglepően bunkó mondattal válaszolt az atv újságírójának, amikor Szemerkényi Réka amerikai nagykövet visszahívásáról kérdezte:

"Nőügyekkel nem foglalkozom" - mondotta.

A magyar sajtóban is terjedt, hogy Szemerkényi nem állt ki eléggé a kormány mellett a CEU ügyében, és ezért váltotta le Szijjártó Péter külügyminiszter, és ezért beszélt róla ilyen csúnyán a miniszterelnök.

Több, a magyar diplomácia ügyeit közelről ismerő emberrel beszéltünk, és mindannyian úgy látják, hogy Orbán Viktor tényleg nagyon dühös Szemerkényire, és szerintük tudatosan akarta megalázni a nagykövetet, de nem a CEU miatt. 

Szemerkényi Réka családjával, amikor Oabama elnöknek 2015 februárjában átadta a megbízólevelét. Fotó: MTI / Fehér Ház / Lawrence Jackson

A háttérben részben fideszes belső rivalizálások és furkálódások vannak, illetve az a tény, hogy az USA kormánya nem kért eddig Orbán Viktor barátságából. Pedig a Fidesz vezetése teljesen biztos volt benne, hogy Donald Trump elnökké választásával Magyarország a Fehér Ház kedvence lesz. Ebben a balítéletben Szemerkényinek is lehetett szerepe, és úgy tűnik, hogy ő lett a bűnbak, most hogy kiderült, hogy Washingtonban még mindig hasonló fenntartásokkal kezelik a magyar kormányt, mint tették ezt Obama idejében.

Nagyon nagy remények voltak

Orbán Viktor Trump megválasztása után arról mesélt egy brit lapnak, hogy a fia hívta őt fel a jó hírrel, és azt gondolta „micsoda nap!”. Azt is mondta, hogy erősebben érzi mint valaha, hogy Trump győzelme jó lesz Magyarországnak. 

Január 23-án, Trump beiktatása után három nappal pedig hosszan méltatta az amerikai elnököt egy konferencián, többek között azért, mert meghirdette az „America first” politikát, amiből szerinte az következik, hogy minden ország a világon a saját érdekét veheti legelőre, és a nagy nemzetközi szervezetek ideje lejárt, és helyükbe a nemzetállamok egymás közti alkui jönnek. 

Orbán Viktor 2016 júliusában már kiállt Trump mellett Tusnádfürdőn. Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Az Orbán-kormányban nagyon komolyan számítottak arra, hogy Donald Trump hálás lesz azért, mert Orbán Viktor elsőként állt ki a szabad világ vezetői közül Trump mellett, már fél évvel az amerikai választás előtt, tusványosi beszédében, pedig akkor még minden előrejelzés Hillary Clinton győzelmét jósolta. A Fideszben a választás után megerősödött a meggyőződés, hogy Orbán nemcsak zseni, de látnok is, aki hamarosan világpolitikai szinten arathatja le bölcsessége gyümölcsét.

Már a lex CEU előtt kiderült, hogy Washington elégedetlen a magyar kormánnyal

Ehhez képest a Trump-kormány meglehetős gyanakvással tekint Orbán Viktor kormányára, és a viszony annyira megromlott mostanra, hogy a magyar külügyminisztériumba behívatták a budapesti amerikai követséget vezető ideiglenes ügyvivőt. Már ez is árulkodó, hogy egy ideiglenes ügyvivő vezeti megint a budapesti képviseletet, éppen úgy, mint André Goodfriend idején. David Kostelancik ügyvivő kifejezetten Oroszországgal foglalkozott diplomáciai karrierje nagy részében, és amikor még az Obama-kormány Magyarországra küldte, nyilvánvaló volt, hogy az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között szövődő egyre erősebb szövetség elemzése lesz a fő feladata. Mostanra a követség második emberéből az elsővé lépett elő.

Szijjártó Péter és Szemerkényi Réka megnyitják az új washingtoni magyar követséget 2017 március 21-én. Fotó: MTI / KKM

A kapcsolatok hűvösségét az mutatta meg leginkább, hogy amikor március végén Szijjártó Péter Washingtonban járt, hogy felavassa az új magyar követségi épületet, akkor az amerikai kormányból senki sem volt hajlandó találkozni vele. Obama idején legalább Victoria Nuland európai ügyekért felelős államtitkár fogadta, igaz az sem sült el jól, Szijjártó visszaemlékezese szerint "kiabáltunk egymással".

Most azonban csak két olyan elnöki tanácsadó ült le vele, akiknek egyaránt magyar felmenőik vannak, Gorka Sebestyén és Jason Greenblatt. A külügyminisztériumban viszont nem fogadták. Ez különösen annak fényében lehetett fájó számára, hogy itthon azt várták tőle, hogy leszervez végre egy találkozót Orbán Viktornak Donald Trumppal. Egy ilyen találkozóra a kormánypárti sajtó is fokozott várakozást épített, nem győzték hangsúlyozni, hogy mekkora haverok lehetnek ők, a letűnt liberális világ két egykori fekete báránya.

Pedig Szijjártó igazán mindent megpróbált, hogy jó pontot szerezzen az amerikaiaknál. Még azt is bejelentette, hogy Magyarország növeli az Irakban szolgáló katonáinak számát, és az ilyen gesztusokat az USA általában nagyra szokta értékelni. Most azonban a nyilvános dicséret elmaradt.

Szijjártó washingtoni kudarca különösen annak fényében látványos, hogy alig néhány nappal kinti látogatása után Rex Tillerson külügyminiszter fogadta a lett, az észt és a litván külügyminisztert, és a balti politikusok előtt megnyílt több más kormányzati és republikánus vezető ajtaja is.

Matolcsy beszéde és az oroszokkal kötött titkosszolgálati szövetség is fájó pont lett

Információink szerint nagyon sokat rontott az amerikai – magyar kapcsolatokon Matolcsy György MNB-elnök parlamenti beszéde, amelyben azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy puccsot készítettek elő Magyarországon. Az amerikaiak kérdések sorát tették fel a magyar kormánynak, de úgy érezték, hogy semmilyen értelmes magyarázatot nem kaptak.

Matolcsy György februári parlamenti beszéde nagyon beakadt az amerikaiaknak. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Nagyon rossz pont volt, hogy az amerikaiak is csak a sajtóból értesültek, hogy a magyar kormány titkosszolgálati megállapodást kötött Oroszországgal. Az USA elvárta volna, hogy a megállapodás részleteit a NATO-ban előzetesen elmagyarázzák, ám ez állítólag nem történt meg. Utólag a magyar fél azt mondta nekik, hogy az egyezmény csak gazdasági bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásokra vonatkozik, de információink szerint több NATO-ország kormányánál a fenntartásokat nem sikerült eloszlatni.

Az sem volt jó pont Washingtonban, hogy Orbán és Szijjártó is kiálltak az Oroszország elleni szankciók feloldásáért Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásakor. Az Orbán-kormány ugyan azt remélte, hogy Trump is a szankciók feloldását szorgalmazza majd, ám nem így történt, az ukrán konfliktusban egyelőre nem változott a washingtoni álláspont.

Ugyanakkor a nyilvános támadás amerikai részről elmaradt, csak a színfalak mögött szóltak be a magyar kormánynak. Szijjártó még március 23-án is azzal dicsekedett egy interjúban, hogy "amióta Trump az elnök, mit ad Isten, senki nem bántja Orbánt" a demokrácia állapota vagy a korrupció miatt.

A CEU elleni magyar támadásra már nyilvánosan is reagáltak

Ebben az egyébként is feszült helyzetben robbant a CEU kitiltása Magyarországról, ami a diplomáciában kifejezetten élesnek számító amerikai reakciót váltott ki: a budapesti ügyvivő közleményét egy külügyminisztériumi nyilatkozat is követte Washingtonból. Utóbbi nem arról szólt, hogy tárgyalni akarnak a magyar kormánnyal, hanem kategorikusan a törvénytervezet visszavonására szólítottak fel. Válaszul a magyar parlament sürgősséggel megszavazta a törvényt.

A budapesti amerikai követség egyértelmű állásfoglalása a CEU ügyében a Facebookon így nézett ki.

A törvény megszavazása napján Michael Ignatieffet, a CEU rektorát fogadta Thomas Shannon, az USA külügyminisztériumának államtitkára (ő tölti most be Victoria Nuland pozícióját). Különösen árulkodó, hogy a CEU rektorát azonnal fogadta egy magas rangú külügyi vezető, míg Szijjártónak nem adták meg ezt a tiszteletet. Ahogy pedig Király András megírta, a civil szervezetek ellen benyújtott, orosz mintát másoló törvénnyel szemben további, az eddigieknél is keményebb amerikai fellépés várható.

„Sokan számítottak arra Budapesten, hogy a Trump-kormány nem megy majd neki Orbán Viktornak. Nos, egy mítosszal kevesebb” - vélekedett a helyzetről egy magyar diplomáciai körökben mozgó forrásunk.

Szemerkényi lett a bűnbak

A sok kudarcot most Szemerkényi Réka nyakába lehetett varrni, és ez egy hosszú belső viszály lezárására adott alkalmat. Szijjártó Péter és Szemerkényi között már akkor feszült volt a viszony, amikor előbbi még csak államtitkár, utóbbi pedig nemzetbiztonsági főtanácsadó volt az előző kormányzati ciklusban. 

Van, aki szerint azért küldték ki Szemerkényit Washingtonba Szijjártó külügyminisztersége idején, hogy viszályuk ne mérgezze Budapesten a levegőt. Szemerkényi régóta fontos szövetségese Orbán Viktornak, már az 1998-2002-es kormányában is tanácsadója volt. Szemerkényi sokat foglalkozott energetikai témákkal, ami az amerikai - magyar kapcsolatok esetében különösen érzékeny terület. Szemerkényi férje, Ferencz I. Szabolcs pedig a Mol egyik legfontosabb menedzsere volt az utóbbi évtizedben, jó szövetségese Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatónak, és 2015 óta a MET igazgatótanácsának a tagja

Ehhez képest Orbán környezetében az az érzés alakult ki állítólag, hogy Szemerkényi nagykövetként „hátba szúrt” fontos embereket, ám arról már nem sikerült megtudnunk semmit, hogy konkrétan kiket és milyen ügyben. 

Az biztos, hogy kinevezésekor még teljes volt a miniszterelnök bizalma, mert a washingtoni stáb összeállításakor komoly vitába keveredett Szijjártóval bizonyos személyek esetében, és akkor Szemerkényi akarata érvényesülhetett. Hogy e bizalom miért veszett el, azt nem tudjuk, de abban minden forrásunk egyetértett, hogy nem a CEU miatt. 

Az amerikai stratégia nem változik

Szemerkényi leváltásának időzítésében biztosan számított, hogy mostanra vált világossá, hogy nem hozott eredményt a magyar kormány közeledési kísérlete a Trump-kormányhoz, ám ez aligha varrható csak az ő nyakába. Az amerikaiaknak ugyanis pont az a fő bajuk, ami már ifjabb Bush és Obama idejében is volt: hogy túl jóban van Magyarország az oroszokkal. Gyurcsány Ferenc és Putyin barátkozását sem nézték már jó szemmel (Déli Áramlat tervének támogatása volt a fő vitapont akkoriban), ám azóta az Orbán-kormány sokkal komolyabban elkötelezte magát Moszkva irányába (Paks, szankciók, propaganda). 

Putyin Pesten, 2017 február 2-án. Fotó: AFP / SPUTNIK / Alexey DRUZHININ

Teljes félreértés volt Orbánék részéről, hogy Trump megválasztásával alapvető fordulat áll be Washington külpolitikájában. A kampányjelszavaknál ugyanis ott sokkal fontosabbak az évtizedes stratégiák, amelyek kétpárti konszenzuson alapszanak. Erre utalt Kostelancik ügyvivő is abban a nyilatkozatában, amelyben a CEU „kétpárti (bipartisan)” támogatásáról írt. Ezt figyelmen kívül hagyni meglepő rövidlátás volt a magyar kormány részéről.  

;