Egy EU-tagországban könnygázzal fújnak le, ha ki akarod tűzni az unió zászlaját

2017 április 14., péntek 5:02
439

A Kossuth téri tüntetések visszatérő eleme, hogy az Európai Unió csillagos zászlaját megpróbálják kitűzni a Parlament épületére, de a rendőrök persze mindig megakadályozzák. A hét elején a közrádió régi épületén lobogtatta meg a zászlót egy tüntető – könnygázt kapott érte. 

Magyarország uniós csatlakozásakor született egy jogszabály, miszerint középületeken a kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót minden olyan esetben ki kell tűzni, amikor

  1. ennek tárgyi feltételei a középület és környezete építészeti sajátosságaira tekintettel biztosítottak, és
  2. az azzal járó kiadások a középület fenntartásáért felelős költségvetési szerv elemi költségvetésében a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül biztosíthatóak.

Vagyis ki kéne rakni a nemzeti lobogó mellé, ha van rá mód. A Parlament viszont kivétel.

2010 március. Még volt zászló. Fotó: AFP Fotó: ATTILA KISBENEDEK

Magyarország 2004-ben önként csatlakozott az Európai Unióhoz – Orbán Viktor előtte még úgy nyilatkozott, hogy „az Európai Unióhoz való csatlakozásunk a felzárkózás révén a nemzeti szuverenitásunkat is erősíteni fogja” –, a közösséghez való tartozásunkat kifejező uniós zászló ellen azonban maga a házelnök, Kövér László hirdetett harcot. 

Eleinte úgy tűnt, hogy csak arról van szó: a székely zászlót fontosabbnak tartja az uniósnál. Ezért a parlament homlokzatán lévő nagy zászlótartó egyikéből kivetette a csillagos zászlót és a nemzeti lobogó mellé azt a székely zászlót tűzette ki, amit a Székely Nemzeti Tanács egyébként 2004-ben alkotott. A parlamenti sajtóiroda szerint Kövér a nemzeti szolidaritás miatt döntött a székely zászlóról 2013. február 15-én, a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának plenáris ülése alkalmából. És „a székely zászló mindaddig lobogni fog a homlokzaton, amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát”.

Lenne egyébként hely az uniós zászlónak is. 

De Kövér nem állt meg itt, és ehhez a szélsőségessége miatt a Jobbikból is kiszorított Gaudi-Nagy Tamás adhatta az öltetet. Gaudi a 2010-14-es parlamenti ciklus utolsó ülésén az ülésteremben lévő uniós zászlókat felkapta, kivitte és egyszerűen kidobta az ablakon, azzal a felszólítással, hogy az általa egyszerűen csak a gyarmatosítás jelképének nevezett zászlót a kormány vegye le a többi magyar közintézményről is. Még aznap délután visszakerültek a zászlók az ülésterembe, de Gaudi újra összeszedte őket, és elvitte egy férfivécébe. 

Kövér László házelnök ugyan büntetést javasolt Gaudinak, de aztán mégiscsak megfogadta a szélsőjobbos képviselő felszólítását. Így aztán az új parlamenti ciklusban már nemcsak a homlokzaton nem volt uniós zászló, de az ülésteremben sem. Nem mintha nem férne el. 

Az MSZP-sek időnként bevittek egy EU-zászlót a terembe. Előbb az elnöklő KDNP-s Latorcai János utasította rendre a zászlót bevivő szocialista Heringes Anita képviselőt, azzal az indkolással, hogy az EU-lobogó „nem illik a parlament egységes arculatába". Kövér viszont ennél is tovább ment: ő ki is vitette a zászlókat 2014 őszén. Hol azt mondta, hogy „megértem, hogy szocialista képviselőtársaim mindig csak valamilyen más színű zászlóval együtt tudják elviselni a magyar nemzeti lobogót, vagy vörössel, vagy kékkel, de ez most a magyar nemzeti parlament”. Hol meg ezt:

Miután elég egyértelmű, hogy Kövérnek nem az a baja, hogy a zászlók nem férnek el, vagy nem illenek a parlament egységes arculatába, hanem zavarja, amit a zászlók jelképeznek, Szájer József is kénytelen volt 2014-ben jelezni: neki a dolog szimbolikája miatt nem tetszett, hogy Kövér kivitette a zászlókat.  

De Rogán Antal nem hagyta magára Kövér Lászlót szimbolikus harcában. Szintén 2014-ben helyretette a dolgot, mégse lehessen már mindenféle ezt-azt bevinni az ülésterembe. 

Az Index 2014-es gyűjtése szerint a német, a szlovák, a szlovén, a román, a lengyel, az osztrák, a bolgár, a belga, a ciprusi, a cseh, a horvát, a lett, a litván, az olasz és a svéd parlamenti ülésteremben is ott volt az uniós zászló. 

Kövér aztán totális háborút hirdetett az uniós zászlók ellen. Nemcsak a parlamentben nem akart uniós zászlót látni, hanem a képviselői irodaházról is levetette azt. Mindeféle egyeztetés nélkül, egyszer csak nem volt ott a kék zászló a nemzeti lobogó mellett. 

Az indokolás szerint csak azokon a helyeken kell kirakni az uniós zászló, ahol az unióval összefüggő tevékenység zajlik. Vagyis Kövér szerint a képviselői irodaház nem ilyen hely. Ráadásul Kövérék simán kamuznak arról, hogy melyik parlamenten van kint uniós zászló, hol nincs, és lesz a hivatkozott többségből hirtelen hivatkozható kisebbség: 

  • 2014. december: „Az Európai Unió legtöbb tagállamában a nemzeti kormányzati épületeken tűzik ki az EU-zászlót, a nemzeti parlamenteken viszont nem.”  
  • 2015. január: „Tájékoztatom továbbá, hogy az EU tagországok parlamentjeinek 40 kamarája jelenleg 35 épületben működik, amelyek közül 19 homlokzatán van, 16 homlokzatán pedig nincs EU-s zászló. Ez alapján megállapítható, hogy az uniós zászló kitűzésének mellőzése az országgyűlések épületein egy legitim európai gyakorlat.”

Világos? Tehát Kövér először megállapította, hogy a legtöbb európai ország parlamentjén nincs EU-zászló, majd azt, hogy az európai országok parlamentjeinek többségén van.

Itthon az EU-zászlók levétele minden esetben Kövér egyéni döntése volt. Nem egyeztetett senkivel. Nem volt parlamenti, de még frakciódöntés sem. 

Így aztán a Kossuth téren csak akkor van EU-s lobogó, ha a tüntetők visznek.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt