A legnagyobb független orosz lap, a Novaja Gazeta április elején írt arról, hogy Csecsenföldön a hatóságok üldözik, őrizetbe veszik és kínozzák a melegeket. Helyi források szerint több mint száz ember tűnt el így az utóbbi időszakban. Sőt, a cikk két szerzője, Elena Milashina és Irina Gordienko arra is talált bizonyítékot, hogy legalább három embert meg is gyilkoltak a hatósági üldözések során.
A vádakra Csecsenföld vezetőjének, Ramzan Kadirovnak a szóvivője reagált, aki szerint Csecsenföldön nincsenek is homoszexuálisok, de ha lennének, családjuk elüldözné őket oda, ahova valók.
De ezzel még nem ért véget a történet: a héten Novaja Gazeta közleményben jelentette be, hogy úgy értesültek, csecsen vallási vezetők egy mecsetben fel akarták bújtani az embereket, hogy újságírókat mészároljanak le. Nem sokkal azután, hogy ez a közlemény megjelent az újság honlapján, elérhetetlenné is vált túlterheléses támadások miatt.
A fenyegetést annyira komolyan vette a lap szerkesztősége, hogy a cikket megíró Elena Milashinának is el kellett menekülnie moszkvai lakásából. Az újságírónőt a Washington Post érte el telefonon. Mint az interjúban elmondta, a csecsen vezetés reakciója egyszerre volt pánikszerű és hisztérikus, valamint nagyon fenyegető is. 1994 óta vannak jelen a csecsen régióban, évtizedek óta tudósítanak a helyszínről, de ez volt az első alkalom, hogy a vallást vetették be ellenük.
Milashina beszélt arról is, hogy április 3-án 15 ezer ember gyűlt össze Csecsenföld legnagyobb mecsetében, és ekkor mondták ki a dzsihádot Novaja Gazeta szerkesztőségére.
A fenyegetések hatására Milashina elhagyta Moszkvát, és most azon gondolkodik, hogy egy időre az országot is hátrahagyja. Viszont továbbra is Csecsenfölddel tervez foglalkozni. Attól még, hogy most nem mehet oda, rengeteg ismerőse, forrása él ott, ő maga is onnan származik.
Ugyan Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov már bejelentette, hogy az újságírók a Kreml védelmét élvezik, de a lapnál ezzel együtt is nagyon komolyan veszik a fenyegetést. Ebbe nyilván belejátszik az is, hogy tíz éve gyilkolták meg a Novaja Gazeta csecsenföldi kegyetlenségekkel foglalkozó újságíróját, Anna Politkovszkaját. Az, hogy ki rendelte meg ezt a gyilkosságot, azóta sem derült ki. Politkovszkaja történetéről korábban mi is részletesen írtunk.
Milashina számos csecsenföldi ügyről számolt be az elmúlt években, de hasonló méretű reakciót még sosem tapasztalt. Szerinte azért lehet ez, mert bírósági felhatalmazás nélküli őrizetbe vételekről és kivégzésekről írtak. Ugyan információik alapján legalább két éve történtek ilyen esetek Csecsenföldön, de eddig nem írt róluk senki.
Ugyanakkor a csecsenföldi helyzetet ellenőrző orosz hatóságoknak is látniuk kellett ezt: hogy egyre nyíltabb és erőszakosabb a csecsen emberek elnyomása. Ezért Milashina arra számít, hogy egy ponton majd Moszkvának is kezdenie kell ezzel valamit. Épp ezen dolgoznak újságíróként, hogy ez minél előbb megtörténjen. És az, hogy valakit homoszexualitással vádolnak, csak az egyik ok, amiért megölhetnek valakit Csecsenföldön. Ugyanígy működik az a vád, ha valakit drogosnak vagy az ISIS támogatójának neveznek a hatóságok.
Milashina szerint az orosz kormánynak többet kéne tennie: még nyomozni se kezdtek el, helyette azt mondják, hogy várják, jelentkezzenek azok, akik hatósági üldözés áldozatai voltak Csecsenföldön. De ezek az emberek rettegnek, nem fognak merni előállni, amíg a kormány nem ígér számukra védelmet, mondta még el az újságírónő. (via Washington Post)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.